Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 1. 12:01 Pénz, Világ

Tíz éve nem lépett ilyet az amerikai jegybank, mégsem elégedett senki

Jerome Powell amerikai jegybankelnök olyasmit jelentett be szerdán, amire 2008 decembere óta nem volt példa, a Fed ugyanis 25 bázisponttal 2-2,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A Federal Reserve 2015 vége és 2019 eleje között már emelgetett a válság után nullára vágott kamaton, de ezt a normalizálási folyamatot hirtelen megakasztották.

A kamatcsökkentés elég szélsőséges reakciókat váltott ki, többek között:

  • az egyik legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 több mint egy százalékponttal esett vissza, hasonló esésre több mint két hónapja volt példa, de a másik nagy index, a Dow Jones is egy százalékpont felett csökkent,
  • a dollár viszont erősödött, az euróval szemben 0,4 százalékponttal csaknem kétéves csúcsra, de úgy általában is a fontosabb pénzekkel szemben, a hat jelentősebb valuta árfolyamát összesítő ICE USA Dollar Index is kétéves rekordszintre erősödött.
  • És bár közvetlen hatása a magyar pénzre nincs az amerikai jegybank döntésének, a világgazdaságon tovagyűrűző hatásokon keresztül a forint árfolyamába is belepiszkált a Fed döntése, ami így több mint kétéves mélypontra, 295 fölé gyengült a dollárral szemben.

A kamatdöntést kísérő sajtótájékoztatón Powell azt mondta, az enyhe vágással nem új kamatcsökkentési ciklus kezdődik el, ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem kizárható, hogy a következő hónapokban újra kamatcsökkentés mellett döntsenek, írja a Bloomberg.

A dollár és a tőzsdeindexek eltérő reakciója a jegybankelnök szavainak eltérő olvasatából következik: úgy tűnik, hogy

a cégek inkább arra számítottak, hogy a jegybank nagyobb mértékű vágást jelent be, a pénzpiacok viszont arra, hogy nem kell további csökkenésre számítani.

Powell három dologgal indokolta az enyhe kamatcsökkentés szükségességét: az egyik a Fed által megcélzott két százalékos szinttől elmaradó amerikai infláció, emellett viszont megemlítette még a globális gazdasági növekedés lassulását, valamint az amerikai feldolgozóipart már jelenleg is negatívan érintő kereskedelempolitikai kockázatokat.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert Donald Trump elnök hónapok óta azzal nyomasztja Twitteren és más nyilvános megszólalásaiban az amerikai jegybankot és személyesen Powellt, hogy csökkentsék az alapkamatot. (Ezt az indokolja, hogy Trump szerint az alacsony kamatláb segítené az újraválasztási esélyeit.) A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Powell erre is reagált: azt mondta, “soha nem nem vesznek figyelembe politikai szempontokat” a kamatdöntésnél.

Powell arról is beszélt viszont, hogy kihívást jelent a Fed számára, hogy miként reagáljon Trump kereskedelmi háborúja miatt kialakuló világgazdasági feszültségre. “Ilyesmivel korábban nem volt dolgunk, és még mi is tanuljuk, hogy miként alkalmazkodjunk hozzá” – mondta.

Mindenesetre Trump nem volt elégedett a kamatcsökkentés mértékével, Twitteren azt írta, hogy Powell “szokásához híven cserben hagyott minket”, és hogy “nem kap túl sok segítséget a Fedtől”. Trump egyébként Twitteren olyan közgazdászokat is idézett, akik szerint a mostani csökkentés valójában csak annak a beismerése, hogy elhibázott döntés volt a tavaly év végi kamatemelés.

Ezzel egyébként Larry Elliot, a Guardian publicistája is egyetért, aki szerint alapvetően ez volt a fő ok a mostani döntés mögött. Emellett azonban Powellhez hasonlóan még kettőt említ, amik azonban eltérnek a jegybankelnök magyarázatától. Az egyik, hogy szerinte Powell egyszerűen beadta a derekát és engedett Trump nyomásának, a másik pedig, hogy a Wall Streeten beütne a krach, ha az amerikai jegybank nem gondoskodna róla, hogy olcsóbb pénzügyi forrásokhoz juthassanak.

Az enyhe vágással ugyanakkor Elliot szerint Powell és a Fed két szék között a padlóra esett, ugyanis a reakciók alapján Trumpnak és a Wall Streetnek nem volt elég határozott a lépés, ha viszont tartották volna a kamatot, akkor el tudták volna kerülni, hogy úgy tűnjön, mintha nem lennének biztosak abban, hogy pontosan milyen irányt képzelnek el a közeljövőben az amerikai pénzpolitikának.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ alapkamat dollár fed forint jegybank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2025. április 2. 11:12 Adat, Pénz

Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány

Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.

Jandó Zoltán
2025. április 1. 10:54 Pénz, Vállalat

A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca

A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Fontos

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Váczi István
2025. április 2. 14:26 Vállalat

Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait

Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?