Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 19. 10:09 Pénz

Nem várt mellékhatása lehet a 10 milliós ingyen hitelnek

A cikk eredetileg a privátbankár.hu-n jelent meg.

Az eurózónában régóta zéró az alapkamat, de sokáig nem számított senki arra, hogy ez akár 10 éves távon is fennmaradhat. Először 2016-ban kezdett ilyesmit árazni a piac, akkor a német 10 éves kötvények hozama a negatív tartományba csúszott, vagyis aki ilyen feltételekkel vásárolt, évente 1-2 tizedszázalékot veszített a megvett kötvényen. Ez az abszurd állapot aztán megszűnt, a hozam visszakapaszkodott 0,2-0,3 százalék közé, sőt tavaly év elején 0,8-ig is felszaladt.

A többi fejlett eurózónás kötvény is hasonló utat járt be, de a németnél magasabb hozamok mellett. Tavaly aztán újra hozamcsökkenés indult, amely év végén felgyorsult és azóta is tart. A német kötvény hozama immár egy ezrelék alatt van, ha a folyamat tovább zajlik, akár ismét a negatív tartományba is süllyedhet, ugyanakkor most a finn, a holland, a belga, az osztrák és a francia hozamok is igen alacsonyak, fél százalék alattiak.

Ami most külön érdekesség, hogy olyan országok kötvényeinek hozama is gyorsan esik, amelyeket korábban óvatosan kezeltek a befektetők. Erre az egyik legjobb példa a portugál kötvény, ami a 2011-es, Portugália kimentéséhez vezető válság idején 16 százalék fölött tetőzött, majd 2015 elején 2 százalék alá került, de onnan két éve újra 4 százalékig emelkedett. Most mindössze 1,26 százalék a hozama.

A görög állampapírhozam is 25 éve nem látott mélységbe került, miközben a válság tetőpontján 40 százalék fölött is járt, majd a 2015-ös második dráma idején, amikor a bankok még a kifizetést is korlátozták, 15 százalék fölé emelkedett, most azonban mindössze 3,74 százalék, nem sokkal magasabb, mit a miénk. Ez ugyan még a legmagasabb érték az eurózónában, de mégis arra utal, hogy a 3-4 éve még reménytelennek tekintett ország iránt is nagyjából helyreállt a bizalom.

Szembe megyünk

A folyamat összességében azt jelzi, hogy a befektetők egyre kevésbé számítanak a magasabb hozamokra, vagyis arra gondolnak, hogy a rendkívül laza monetáris politika fennmaradhat akár hosszabb távon is. Az Európai Központi Bank állandóan csak halasztja az első lehetséges kamatemelés időpontját, egyre inkább elfogadja a piac, hogy belátható időn belül nem lesz monetáris normalizálódás.

A meglepő az, hogy a magyar 10 éves hozam eközben nem csökken,

pontosabban egy darabig együtt csökkent a trenddel, de két hete hirtelen megugrott: 2,8 százalék körüli értékről 3,30-ra emelkedett. Ezt elég nehéz megmagyarázni, pláne, hogy a többi régiós kötvénynél nem volt ilyen heves változás. A vártnál magasabb hazai inflációs adat kissé később jött ki, ez önmagában ugyancsak nem magyarázza a folyamatot.

Főnyeremény a bankoknak

Egyetlen olyan esemény történt időközben, ami lecsökkenthette a hosszabb lejáratú intézményi állampapírok keresletét (így megnövelte hozamát), mégpedig az, hogy a bankok számára rövidesen sokkal jobb lehetőség adódik. A Magyar Közlönyben megjelent feltételek szerint az úgynevezett babaváró támogatás, avagy asszonyhitel kamata az 5 éves állampapírhozamhoz fog igazodni, adott felárral, így a mostani szintek mellett 5 százalék körül lenne a hozam.

Az állam kezességet vállal a hitelekre a bankok felé, vagyis számukra pont olyan lesz, mint ha állampapírt vennének.

Miután a babaváró hitelt 20 éves lejárattal tervezik, ez a bankoknak 20 évre 5 százalékon való kihelyezést jelent, vagyis ezt akár egyfajta 20 éves referenciahozamnak is tekinthetik. Ha viszont a 20 éves hozam 5 százalék, akkor a 10 éves túl alacsony lenne 3 alatt, a 3,30 viszont arányos lehet, legalábbis a bankok úgy gondolhatják, hogy ennél alacsonyabb szinten nem éri meg a befektetés.

Eltérő érdekek

Elvileg maga a kötvényhozam banki spekuláció vagy állami beavatkozás tárgya is lehetne, miután a babaváró hitel kapcsán a két oldalnak eltérő az érdeke. A bankok nyilván örülnének, ha magasabb lenne az 5 éves államkötvényhozam, hisz akkor magasabb kamatot kapnak a hitelre, az állam ugyanezen okból alacsonyabb kötvényhozamban érdekelt. Az 5 éves papír hozamában azonban nem látszik lényeges elmozdulás: 2,20-2,27 százalék között mozgott az elmúlt időben. Ez arra utal, hogy manipulációról szó sincs (ennek úgyis csak a tömeges hitelezés idején lenne értelme), így inkább az új, kvázi 20 éves hozamhoz, vagyis a babaváró hitelhez való igazodásról lehet szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem volt elég csok-baba, ezért kell a 10 milliós ingyenhitelA csok bevezetésének évében nőtt a termékenységi ráta, azóta viszont stagnál. Lépnie kellett a kormánynak, ha komolyan gondolja a népességfogyás megállítását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államadósság asszonyhitel babaváró hitel hozamok Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.