Miközben 2017 elkényeztette a befektetőket, és 2018 is jól indult, év közben egyre több piacon lehetett visszaesést látni. Ez a világ egyes részein eltérő időben zajlott le, de a folyamat végül novemberben Amerikát is elérte. Az ottani statisztikusok pedig nem restek kiszámolni, mi az idei mérleg.
Talán még őket is meglepte, de eredményeik szerint bizonyos szempontból 1972 óta nem volt ilyen nehéz dolguk a befektetőknek. Általában ugyanis az a jellemző, hogy amikor valamelyik típusú befektetés nagyon rosszul teljesít, akkor van olyan, ami viszont hasít. Például a 2008-as részvénypiaci összeomlás idején jól lehetett keresni az amerikai állampapírokkal. A dotkomlufi kipukkanása után, 2002-ben az ingatlanalapok mentek jól. Az abszolút számokat tekintve voltak sokkal nagyobb veszteségeket hozó évek, mint ahogy most kinéz 2018, de megfelelő helyezkedéssel mindig volt esély a nyereségre.
Most viszont nyolc eszközosztály közül egyetlen egy sincs, amely az év eddig eltelt részében több mint 5 százalékos hozamot termelt volna. Az S&P 500 tőzsdeindex legutóbbi záróértéke alapján egy százalék pluszban van 2018-ban, a feltörekvő piaci részvények viszont -12 százalékon állnak. Befektetési minősítésű amerikai kötvényekkel idén eddig 1,6 százalékot lehetett bukni, míg amerikai állampapírokkal 6,4 százalékot.
Ezeken kívül a nyolc eszközosztályba tartoznak még a nyersanyagok, az ingatlanok, az Amerikán kívüli fejlett világ részvényei, az amerikaiakon belül pedig megkülönböztették a nagy és a kis kapitalizációjú részvényeket.
A számítást elvégző cég, az NDR stratégája, Ed Clissold az okokról azt mondta a Bloombergnek, hogy a szokatlan jelenség a nagy jegybankok fordulatának tudható be. A válság alatt és után az amerikai, az európai és a japán jegybank több ezer milliárd dollárt pumpált a gazdaságba, ami lényegében minden befektetési eszköz árfolyamát az egekbe küldte. Azóta a Fed már elkezdte visszaszívni a pénzeket, de az európai élénkítés is a végéhez közeledik. A piacokon pedig ennek részben már érződik a hatása, részben pedig a további következmények miatt aggódnak a befektetők.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
