A magasabban képzettek többet keresnek, mint köztudott. Ám attól még, hogy a felsőoktatásban tanulók többsége nő, a nők kevesebb pénzt keresnek – világít rá az ellentmondásra az amerikai Forbes cikke. Ez Magyarországon is így van.
Az Egyesült Államokban a hallgatók 56 százalékát teszik ki a nők, és ugyan csiga lassan záródik az olló a nők és a férfiak fizetése között, az előbbieké még mindig 20 százalékkal alacsonyabb. A mostani tempóval 2059-re egyenlítődhetnek ki a nemek fizetései.
Más szóval a férfiak ugyanolyan képzettséggel és diplomával többet keresnek ugyanabban a pozícióban, mint egy nő, ami szinte minden iparágra és területre igaz, nagyon kevés kivétellel. A karrierút során pedig a férfiakat gyakrabban léptetik elő, ami tovább növeli a fizetések közötti különbségeket.
A nemek közötti fizetéskülönbségeket vizsgáló kutatás arra is választ talált, hogy ez miért van így. A University of California női hallgatói például kifejezetten olyan területen koncentrálódnak, amelyek jellemzően kevesebbet fizetnek (társadalomtudományok, művészet és bölcsészettudomány), miközben a jobban fizető mérnöki, informatikai és gazdasági szakokon a férfiak vannak túlsúlyban.
Magyarországon is hasonló a helyzet, nálunk az előző tanévben a felsőoktatásba járók 54 százaléka volt nő. Ennek megfelelően a diplomát szerzők között is a nők dominálnak, évente körülbelül 15 ezerrel több nő szerez oklevelet a felsőoktatásban, mint férfi.
Ugyan a nemek fizetései közötti különbségekről nincs pontos magyar adat, a legutóbbi (2016-os) bértarifa szerint Magyarországon is többet keresnek a férfiak, mint a nők. Két évvel ezelőtt a férfiak teljes bruttó átlagfizetését 286 ezer forintra becsülték, miközben a nők 238 ezer forintot kerestek. A nők tehát 17 százalékkal kisebb fizetést kapnak átlagosan, mint a férfiak.
Csak a versenyszférában, közmunkások nélkül ugyanez 302 ezer és 255 ezer forint volt, így itt hajszálnyival kevésbé, 16 százalékkal maradnak le a női fizetések.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
