A legnagyobb cégek kevesebb, az emberek több adót fizetnek a 2008-as válság óta
A legnagyobb multinacionális cégek számottevően kevesebb adót fizetnek a 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta. A Financial Times kilenc iparág tíz legnagyobb vállalkozásának pénzügyi beszámolója alapján arra jutott, hogy nyolc év alatt kilenc százalékkal (két százalékponttal) csökkent az adóterhük.
A vállalatóriások annak ellenére adóztak kevesebbet, hogy a válság miatt a legtöbb kormány igyekezett csökkenteni a költségvetési hiányán, illetve hogy egyre határozottabban próbálnak fellépni kormányok a legális adóelkerülés ellen. Ehhez az is hozzátartozik, hogy 2011 és 2014 között átmenetileg nőtt az adóteher, 2014 óta viszont jelentősen csökkent.
Az Európai Unió gazdasági biztosa például múlt héten beszélt arról, hogy hét tagország adópolitikája alááshatja az igazságosságra épülő adózási rendszert, és terhet jelent az EU adófizetőinek. Több EU-s tagállam ugyanis olyan multinacionális cégeknek a székhelye, mint az Apple, a Google, a Facebook vagy az Ikea, amelyek országhatárokon átnyúló céghálókat hoztak létre, hogy kiskapuk kihasználásával minél kevesebbet adózhassanak.
A Financial Times szerint a vizsgált cégek 2016-ban átlagosan 24 százalék adót fizettek nyereségük után, míg 2008-ban ez még 26 százalék volt. Ráadásul a válságot megelőző években jelentősen több adót fizettek, 2001-ben még átlagosan 35 százalékos volt az adókulcsuk. Az adócsökkenés különösen a technológiai és ipari cégeknél látványos, esetükben 13 százalékkal lett kevesebb az adóteher.
Az újság idézi a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálóját, a KPMG-t, amely szerint miközben a válság óta átlagosan öt százalékkal csökkent a cégek által fizetett nyereségadó kulcs, a személyi jövedelemadó hat százalékkal nőtt. Az OECD adatbázisa szerint így alakult az OECD országaiban a társasági adók részesedése a teljes adóztatáson belül.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
