A bank tulajdonosai elutalgatták a bank pénzét, vélhetően maguknak
Igor Kolomolszkíj és Gennagyij Bogoljubov 2016 decemberéig az ukrán PrivatBank két fő tulajdonosa volt. A pénzintézetet akkor államosították, arra hivatkozva, hogy fizetésképtelenné vált, mert 5,6 milliárd dolláros (1400 milliárd forintos) lyuk tátong a könyveiben. Hogy miért, arra az ukrán jegybanknak illetve a két oligarchának egészen eltérő magyarázata van.
A Reuters által felgöngyölített, a bank államosítás előtti időszakát bemutató ügy meglehetősen szövevényes. A pénz kiáramlásának módja az volt, hogy a két oligarcha cégei a PrivatBanktól (vagyis az érdekeltségi körükön belül lévő pénzintézettől) vettek fel hitelt, amit látszólag arra használtak, hogy angol cégektől vásároljanak nyersanyagokat és gépeket. A megrendelt termékek azonban soha nem érkeztek meg Ukrajnába, a pénz pedig Cipruson landolt. Mint kiderült, az angol cégek fiktívek voltak, és hiába szólították fel őket később az ukrán hatóságok a fizetésre, ezt értelemszerűen a mai napig nem tették meg.
Amikor a jegybank a PrivatBank átvétele után vizsgálni kezdte az eseteket, egyrészt arra jutott, hogy 2014-ben ezzel a módszerrel az oligarchákhoz köthető 42 cég összesen 1,7 milliárd dollár hitelt utalt ki a köddé vált angol cégekhez, másrészt arra is rájött, hogy a hitelek fedezetéül értéktelen vagyontárgyakat fogadott el a bank.
A PrivatBank könyveiben 91 millió dollárnak megfelelő fedezet szerepelt, a jegybank emberei azonban a vizsgálat során 3,5 millióra értékelték az eszközöket. Egy Kijevtől 600 kilométerre lévő petrolkémiai tárolót például 12 millió dolláros fedezetként tüntettek fel, a jegybank vizsgálói szerint azonban a reális értéke nulla. A Reuters tudósítója el is ment a területre, ahol csak legelésző birkákat talált, a helyiek pedig azt mondták az újságírónak, hogy a tároló már legalább 10-15 éve nem működik.
Kolomolszkíj és Bogoljubov minden vádat tagad, szerintük a felvett kölcsönöket a cégeik visszafizették a banknak, senki nem lopott el semmit, és a PrivatBank kizárólag a jegybank szándékos taktikái miatt jutott a csőd szélére, az állami hátterű manővernek ugyanis szerintük az volt a célja, hogy politikai okokból kihúzzák a két oligarcha alól a bankot.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
