Ki az, aki pont most akar Bitcoint venni? Valószínűleg sokan szentségelnek, amiért kihagyták az utóbbi évek legnagyobb befektetési sztoriját. 2013 óta százezer százalékos hozamot lehetett szakítani a kriptopénzzel, aki pedig a legelején, 2010-ben vett 1 dollár értékben Bitcoinokat, és megtartotta, az most másfél millió dollár boldog tulajdonosa.

Ilyenkor kellene eljönnie annak az időnek, hogy a befektetők örülnek maguknak, és a minden képzeleten túlmenő nyereséget learatva kiszállnak a kaszinóból. De ki az az őrült, aki ilyen emelkedés után vesz bele valamibe, aminek nem is lehet meghatározni a valódi értékét?

Ehhez képest a világot megőrjítő kriptopénz, amióta darabja a múlt héten átlépte a tízezer dollárt, pár nap alatt még tovább emelkedett újabb ötven százalékkal, most már 15 ezer dollár felett jár. Egy ideje már csak logaritmikus skálán lehet nézni az áremelkedését, normális tengelyen csak a rakétakilövésre emlékeztető röppálya látszik.

Tehát még mindig a vevők uralkodnak a kriptopiacon. Csakhogy most jön néhány olyan újítás, ami miatt akár meg is fordulhat a piac.

Az utóbbi hetekben inkább a mániát szította tovább, hogy egyre több nagy pénzügyi szolgáltató jelezte, határidős Bitcoin termékeket hoz be, és ezzel kinyitják a kapukat a hétköznapi befektetők előtt. Az átlagos befektetők közül sokan azért ódzkodtak a Bitcointól, mert ahhoz különféle gyanús, gyakran kirabolt netes tőzsdékre kellett volna regisztrálni – most viszont a chicagói tőzsdétől a Nasdaq-ig mindenki el akarja hozni nekik a biztonságos Bitcoin-befektetés lehetőségét. A CBOE most vasárnap, a CME december 18-án indítja a terméket. A nagy tőzsdéknek egyébként elég komoly piacszerkezeti akadályokat kell megoldaniuk ehhez: a Bitcoin hektikus mozgása miatt őrült nagy fedezetre van szükség egy ilyen piac működtetéséhez, és nagyok a kiberbűnözési kockázatok is, azaz hekkerek bármikor ellophatják a tőzsde Bitcoinjait.

Vannak viszont, akik a nagy tőzsdék megjelenése miatt a másik irányban szimatolnak lehetőséget.

Eddig ugyanis nem volt olyan piac, ahol a Bitcoin esésére lehetett volna fogadni nagy tételben.

Néhány kisebb Bitcoin-tőzsdén lehetett csak rövidebb időtávon, kisebb összegekkel shortolni (a shortolás lényege, hogy a befektető kölcsönkéri, aztán eladja az eszközt, majd az esés után olcsóbban visszavásárolja – így az árkülönbözet az övé).

Ha viszont lesz határidős termék, akkor a szkeptikus nagybefektetők, hedge fundok képesek lesznek a kriptopénz esésére fogadni nagy pénzekkel. A Bloomberg eheti cikke szerint máris szerveződik egy nagy Bitcoin-short. Márpedig vannak érvek, hogy miért kellene inkább a nulla felé haladnia a Bitcoinnak. A pénz körüli vita egyik térfelén uralkodó meggyőződés szerint “pénzként”, tehát mint értékhordozó vagy fizetőeszköz, nincs nagy jövője, mivel nem rugalmas a pénzkínálat. Ezért, mint a mostani dollárárfolyamon is látjuk, ugrálnak az árak, hosszú távon pedig hatalmas deflációt kódoltak bele – azaz nincs értelme használni, hiszen ha tartjuk, egyre többet fog érni. Spekulációs célra viszont tökéletes, és amíg jönnek be új vásárlók, addig érdemes is bent maradni.

Sokan azok közül is pukkadás előtti buborékot vagy akár piramisjátékot látnak a Bitcoin árfolyammozgásában, akik egyébként a mögötte lévő blokklánc-technológiát nagy áttörésnek tartják. Ha valahogyan mégis észhez térne az emberiség, és annak látná a Bitcoint, ami – tehát egy valódi érték nélküli, pénzfunkcióját betölteni képtelen, elképesztő mennyiségű áramot felzabáló kódköteg -, akkor akár hirtelen el is illanna a bizalom, a befektetők körében eluralkodna a pánik, és támasz nélkül zuhanna bármeddig, akár a nulláig. Különösen azok a befektetők hajlamosak ilyenkor a pánikra, akik nem hisznek vallásosan a technológiában, egyedül az óriási emelkedés láttán vásároltak be spekulációs céllal.

A baj csak az, hogy gyakran hiába látja valaki a buborékot, ha rosszkor, azaz túl korán kezd shortolni, akkor könnyen tönkremehet. Ez történt több olyan nagybefektetővel is, akik az dotcom buborékot shortolni kezdték 1998-ban, vagy az amerikai ingatlanpiacot 2005-ben, de nem tudták finanszírozni a pozíciójukat még két évig, amikor kipukkadt a buborék.

Közben komoly emberek már azon spekulálnak, hogy mi lesz akkor, ha az összes Bitcoin értéke nagyobb lesz, mint a világ GDP-je. A válasz az, hogy semmi, akár kétszer vagy ezerszer akkora is lehet, ha lesznek, akik megveszik azon az áron. A világ GDP-jének lenyomásához egyébként 3,6 millió dollárra kell emelkednie a BTC árfolyamnak, ez már szinte karnyújtásnyi távolságban van. Most egyébként 270 milliárd dollár az egész Bitcoin-rendszer, és 421 milliárd dollár az egész, száz legnagyobb kriptopénzből álló kripto-univerzum értéke – ez utóbbi már majdnem annyi, mint amennyire a piac a Google-t vagy a Facebookot tartja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Tech befektetés bitcoin buborék mánia Olvasson tovább a kategóriában