Sikerrel zárult az az árverés, amelyet Esztergom első kórházának értékesítésére írt ki a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV).
- Az ingatlanért nem volt túl nagy verseny, mindössze egyetlen jelentkező akadt, aki a kikiáltási áron vihette el. Az eladásba azonban a helyi önkormányzat még beleszólhat.
Előzmények: a kórház 1885-ben Simor János érsek adományából épült fel és kezdte meg működését azzal a céllal, hogy háború esetén a Vöröskereszt használhassa. Az épület ennek megfelelően az első világháború alatt hadikórházként funkcionált.
- A világháború után nevezték el alapítójáról Simor kórháznak. Az intézmény történetéről az Esztergom Anno Facebook-oldal írt részletesen a közelmúltban. Ebből kiderül, hogy egy időben tüdőgondozó volt, majd ideg- és elmeosztály működött az épületben.
- Az ingatlan jelenleg a helyi Vaszary Kolos Kórház vagyonkezelésében áll, de jó ideje nem használják semmire.
Számokban: a hirdetmény szerint az közel 9000 négyzetméteres telken egy, az alagsorral együtt háromszintes épület található, amelynek hasznos alapterülete közel 1100 négyzetméter.
- Az ingatlant 396,2 millió forintért hirdette meg a MNV, és mivel csak egyetlen ajánlat érkezett rá, ennyiért is kelt el. A vevő kilétére majd csak akkor derül fény, ha – várhatóan néhány hónapon belül bejegyzik.
- Az ár alapján a tranzakció még úgy sem tűnik rossz vételnek, hogy „a telek rendezetlen, gazos”, és az épület erősen felújítandó.
- Elvileg többletköltséget jelenthetne, hogy az ingatlan tele van lommal, ám a kiírás szerint ezek elszállítása a Vaszary Kolos Kórház feladata, amennyiben pedig az intézmény nem tudja megtenni, az MNV gondoskodik az épület kiürítéséről.
Mi várható? A kórház most már szinte biztos, hogy tulajdonost vált, de az is elképzelhető, hogy végül nem az aukció győztese szerezheti meg. Az önkormányzatnak ugyanis elővásárlási joga van az ingatlanra.
- Az Esztergom Anno Facebook-oldal felvetette, hogy amennyiben az önkormányzat él a joggal, akkor az épületben könyvtár vagy kulturális központ is működhetne.
Közélet
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot
Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.
Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása
Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.
