Nem lesz olcsóbb a repülés a reptéri adó eltörlésétől
A tervek szerint január 1-től kivezetik a légitársaságokat terhelő szén-dioxid-adót – mondta Nagy Márton hétfőn Budapesten egy sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
14+2 pontos turisztikai csomagot jelentett be a nemzetgazdasági miniszter, ennek része a légi közlekedési adó kivezetése mellett többek között a fővárosi Airbnb-szabályozás változtatása, a felszolgálási díj maximálása és a digitális SZÉP-kártya fejlesztése is.
Mit mondanak ők? „A Budapest Airport új kezekben van, versenyképességének növelése kiemelten fontos. Ehhez kapcsolódik a gyorsforgalmi út felújítása, a repülőtér fejlesztése, hiszen ez az ország kapuja” – mondta Nagy Márton.
Előzmények: a kormány 2022 nyarán jelentette be, hogy különadót vet ki a magyar reptereket használó légitársaságokra.
Eredetileg az adó mértéke az úti céltól függött, ezt azonban 2022 novemberében úgy módosították, hogy a járatok károsanyag-kibocsátásához kötötték az adó mértékét, bár az adó nagysága nem változott érdemben.
Számokban: 2023-tól utasonként 2700 és 12700 forint volt az adó mértéke a repülő egy ülésre jutó kibocsátási értékétől függően. A 2024-es költségvetés 39,3 milliárd, a 2023-as 30 milliárd forint bevétellel kalkulált az adónemből.
Miért fontos ez? Ahogy az adónem 2022-es bejelentését követően írtuk, Európában viszonylag elterjedt, hogy az országok környezetvédelmi adót vetnek ki a légitársaságokra, az adó kivezetésével ezt a szempontot a kormány most elengedi.
Nagyjából 150 milliárd forint adóbevétel elengedését jelentette be nyáron a kormány, amikor kiderült, hogy a légiközlekedési adó mellett a távközlésre és a gyógyszeriparra vonatkozó különadók is megszűnnek jövőre.
A bankokra vonatkozó újabb adóterheket is bejelentettek ekkor, ami arra utal, hogy még mindig nem jó a költségvetési helyzet.
Reakció: „Mivel ezt az adónemet leginkább az európai diszkont légitársaságok, a Ryanair és a Wizz Air érezték meg, elképzelhető, hogy az adócsökkentés hatására növelik a Budapestet érintő járataik számát. De önmagában ettől az intézkedéstől nem várható a Budapest Airport forgalmának jelentős növekedése” – mondta Bukta Gábor.
A potenciális forgalomnövekedés viszont nem növeli annyival a reptér profitját, amennyi adóbevétel kiesik az intézkedés miatt a Concorde részvényelemzője szerint.
Olcsóbb lett a repülés az elmúlt időszakban, de kifejezetten az intézkedés hatására nem várható, hogy a légitársaságok tovább csökkentik a repülőjegyek árát – mondta.
Tágabb kontextus: számít, hogy a légitársaságoknak mennyi adót kell fizetniük, és arra is van frissebb európai példa, hogy a légi közlekedési adót visszavonták (és az ellenkezőjére is).
A Ryanair nemrég bejelentette, hogy Dortmundba, Lipcsébe és Drezdába nem repül többet, a Hamburgba és Berlinbe repülő kapacitásait pedig csökkenti, mindezt pedig azzal indokolja, hogy Németországban túl magasak az légiközlekedést terhelő adók.
A jobboldali svéd kormány pedig nemrég jelentette be, hogy 2025 júliusától eltörlik a 2018-ban környezetvédelmi célokból bevezetett repülési adót (Dániában viszont épp bevezetni tervezik azt).
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.