Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. szeptember 30. 11:22 Adat, Közélet

Betiltaná az erkélynapelemeket a kormány, és a tetőkön is szigorítana

Átalakítaná a napelemek és napkollektorok elhelyezésére vonatkozó szabályokat a kormányzat, és ezzel jelentősen korlátoznák, hogy hova lehet ilyen berendezéseket telepíteni. A szövetség szerint a tervezet elfogadhatatlan, és hosszabb társadalmi egyeztetésre lenne szükség.

Mi történt? Jogszabálytervezetet nyújtott be a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról múlt hétfőn a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium. A közel 100 oldalas dokumentum a napelemek elhelyezését is szigorúan szabályozná.

  • Az elképzelések szerint magastetőn a jövőben csak a tető síkjával párhuzamosan lehet napelemet elhelyezni, és lapostetőn is csak akkor lehet ettől eltérni, ha a szerkezet így sem lesz látható az utcáról.
  • Közterületről nem látható módon kell elhelyezni azokat a háztartási méretű napelemrendszereket is, amelyeket nem építményre szerelnek. Ha ez nem megoldható, akkor többszintű növénysávval kell gondoskodni a napelemek takarásáról.
  • A jogszabály életbelépése esetén erkélyre egyáltalán nem lehetne napelemet telepíteni, sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépítve.

Miért fontos ez? A korlátozások sok helyen jelentősen csökkentenék a napelemes rendszerek hatékonyságát, és számos esetben el is lehetetlenítenék a telepítést.

  • A napelem dőlésszöge elég fontos tényező, hiszen a berendezések akkor működnek a leghatékonyabban, ha a napsugarak (közel) derékszögben érik őket. Ehhez Magyarországon 35-45 fokos dőlésszögben érdemes felhelyezni a modulokat.*Mivel a napsugarak beesési szöge az év során folyamatosan változik, ezért az ideális az lenne, ha a napelemek dőlésszögét is folyamatosan lehetne változtatni, de egy ilyen fejlesztésnek nagyobb a beruházási költsége, mint amennyit a változó dőlésszögnek köszönhető többlettermelés hozna.
  • Emiatt különösen a lapostetőknél tűnik komoly problémának a tiltás. Ilyen esetekben, ha nem lehet eltérni a tető síkjától, akkor valószínűleg nem éri meg napelemet telepíteni. Magastetőknél ritkán van erre szükség, de mediterrán típusú házaknál*Ahol alacsony a tető dőlészöge. itt is előfordul.

Felülnézet: az elmúlt években rohamosan terjedtek Magyarországon a napelemes háztartási méretű kiserőművek. A beépített kapacitás tíz év alatt a bő harmincszorosára nőtt, és mostanra átlépte a 2,5 gigawattot.

  • A hazai energiapolitika és a villamosenergia-rendszer nem volt felkészülve ilyen ütemű növekedésre. A szükséges fejlesztések elmaradása miatt egy pont után a hálózat már nem volt képes kezelni a nagyszámú napelemes rendszert, amire a kormány úgy reagált, hogy egy tollvonással lényegében ellehetetlenítette a telepítéseket.
  • Azóta voltak olyan intézkedések, amelyek a helyzet kezelését célozták, de a korábbi évek elhibázott energiapolitikáját nem lehetett egyik pillanatról a másikra korrigálni, ehhez évek kellenek.

Mit mondanak ők? A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) vasárnap tett közzé állásfoglalást a jogszabálytervezetről. Ebben azt írták, hogy a tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, a korlátozások szembemennek az uniós energiapolitikai célkitűzésekkel.

  • Szilágyi László a szövetség alelnöke úgy fogalmazott: a jogszabály „abszurdnak tűnik. Az ilyen típusú tilalmak súlyosan akadályoznák a napelemes rendszerek telepítését, különösen városi környezetben, ahol az alternatív elhelyezési lehetőségek korlátozottak.”

Mi várható? A kormány egy hetet adott a jogszabály véleményezésére. Az MNNSZ most azt kérte, hogy tolják ki a társadalmi egyeztetés határidejét, hogy megfogalmazhassák részletes észrevételeiket.

  • A szabályozás optikáján sokat javítana a kormányzati rugalmasság, most ugyanis a látszat az, hogy burkolt tiltásokkal próbálják ellensúlyozni a korábbi évek hibáit. A kormány azonban elég ritkán szokott kihátrálni jogszabályokból, meglepő lenne, ha most ez történne.

Frissítés október 1. 12.55: éjszaka a Magyar Közlönyben meg is jelentek az új szabályok. Az erkélynapelemeket valóban betiltják január 1-től, a tetőn lévő napelemekkel kapcsolatban azonban nem lesz szigorítás. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPolitikai érdekei miatt csinálta ki a kormány a lakossági napelempiacotA napelemstop tökéletesen megmutatja, hogy mi történik, ha a döntéshozók a napi politikai céljaiknak rendelik alá az energia-szakpolitikai kérdéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan és késve, de elindul a napelemes betápláláshoz szükséges fejlesztés MagyarországonMég két év kell ahhoz, hogy a jelenlegi tárolókapacitást megduplázzák, uniós pénzből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás járA jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet erkélynapelem lapostető napelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.