Nagyon komoly különbségek voltak Budapesten az egyes pártok fővárosi és európai parlamenti listákon szerzett szavazatszámában. Az LMP és az MSZP-DK-Párbeszéd fővárosi listájára például sokkal több voks érkezett, mint amennyi szavazatot ezek a pártok az EP-választásokon kaptak, míg a Fidesz, a Tisza és a Momentum esetében fordított volt a helyzet. A szavazóköri eredmények elemzésével következtethetünk arra, hogy jellemzően honnan hova szavazhattak át a választók.*Frissítés: az ökológiai tévkövetkeztetés lehetősége miatt a cikk eredeti változatához képest néhány megállapítást feltételes módba tettünk.
Erre azért van szükség, mert a területi (ebben a cikkben szavazóköri) szinten megállapított összefüggések nem szükségképpen érvényesek a választópolgárok szintjén. Jelen esetben azonban csak területi szintű adatok állnak rendelkezésünkre, azokon alapulnak a cikkben bemutatott összefüggés-vizsgálatok. amelyek eredményeinek értelmezésekor a valószínűsíthető választói magatartásmódokat is bemutatjuk.
Az Európai Parlament nem a fővárosi közgyűlés
Már vasárnap este, az előzetes eredmények alapján látni lehetett: egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy a választók ugyanarra a pártra vagy pártszövetségre adták a voksukat a különböző választásokon. A főbb fejlemények, mint a Fidesz visszaesése, az ellenzék összeomlása vagy a Tisza berobbanása mindenhol láthatóak voltak, de a változások mértéke eltért például a fővárosi lista és az európai parlamenti választások esetében. Hogy csak egy példát említsünk: az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség a budapesti közgyűlés összetételét meghatározó szavazatok 16,6 százalékát kapta, ami nemcsak az országos, de a fővárosi EP-választási eredményüknél is sokkal magasabb (előbbinél 8,6, utóbbinál 4,3 százalékponttal).
Arra persze számítani lehetett, hogy lesznek különbségek, már csak azért is, mert nem teljesen ugyanazok a pártnevek szerepeltek a különböző szavazólapokon. A Fidesz-KDNP-re, a Tisza Pártra, a Mi Hazánkra, az MKKP-ra, a Momentumra és az MSZP-DK-Párbeszéd pártszövetségre mind a fővárosi, mind az EP-listán lehetett szavazni, de például az LMP a budapesti közgyűlésben Vitézy Dávid listáját támogatta, a többi kisebb párt nevével pedig vagy csak az egyik, vagy csak a másik szavazólapon találkozhattak a választók*A 2RK-ra, az MMN-re, a Jobbikra és a Memóra az EP-választáson, a Nép Pártjánra, a Munkáspártra és a Szolidaritás pártszövetségére a fővárosi listán voksolhattak a választópolgárok..
Ráadásul – mivel a különböző választásoknak nagyon más volt a tétje – Magyar Péter berobbanása és a régi ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltje miatt az ellenzéki szavazók esetében alapból rengeteg kombinációt lehetett elképzelni.
Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatos visszalépése a főpolgármesteri jelöltségtől pedig a fideszes szavazóknál is kinyitott kérdéseket.
A két listán elért szavazatszámok közötti különbségek azonban még az előzmények fényében is nagynak tűnnek. Az talán nem annyira meglepő, hogy Vitézy Dávid listája több mint hétszer annyi szavazatot kapott, mint az érdemi támogatás nélküli LMP az EP-választáson, de a többi pártnál tapasztalható esetenként több tízezres különbségek már érdekesebbek.
A fővárosi közgyűlésben a nagy nyertes – ahogy erről már volt szó – az ellenzéki közös pártlista lett, amely 33 ezerrel több szavazatot kapott, mint az EP-választásokon, de jobban szerepelt a budapesti listán az MKKP is. Az összes többi pártnál viszont fordított volt a helyzet. A Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk 14-17, a Momentum pedig 37 százalékkal kapott kevesebb szavazatot a fővárosi közgyűlés összetételéről szóló szavazáson, mint az európai parlamenti választáson. Utóbbi párt esetében ennek nagyon nagy ára volt, a Momentumnak ugyanis 144 szavazat hiányzott az 5 százalékos küszöbhöz, azaz ahhoz, hogy legalább egy mandátumot szerezzen a közgyűlésben.
Fidesz-Vitézy, Momentum-DK
A listákon kapott szavazatok száma közötti jelentős eltérés már önmagában is érdekes, de az igazán fontos kérdés, hogy kinek a kárára nyertek vagy kinek a javára veszítettek szavazatokat az egyes pártok. Annak érdekében, hogy ezt kiderítsük, szavazóköri szinten vizsgáltuk meg az adatokat, egészen pontosan a listákon elért eredmények közötti eltéréseket, és ezek esetleges együttmozgását.
Az eredmények három viszonylag erős, és a végeredmény szempontjából fontos kapcsolatot mutattak (ha kíváncsi vagy, hogyan számoltunk, kattints a csillagra)*Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy mennyire erős a korreláció az egyes pártok különböző listáira adott szavazatkülönbségek között. Ehhez először minden szavazókörben kiszámoltuk, hogy a különböző pártok mennyivel több vagy kevesebb szavazatot kaptak a fővárosi listájukra, mint az EP választásokon. Az így kapott különbségeket pedig minden párt esetében összevetettük az összes többi pártnál számolt különbséggel, úgy, hogy kiszámoltuk a két adatsor közötti korrelációt.
A korreláció egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat. Ezzel szemben 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték pedig tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
A kapott korrelációk lényegében teljes függetlenséget (-0,1 és 0,1 közötti korrelációt) mutattak az egymással szembenálló politikai csoportosulások esetében, így például a DK-Mi Hazánk, a DK-Fidesz vagy éppen a Mi Hazánk-Momentum relációban. Viszonylag magas, 0,6 körüli korrelációt kaptunk azonban a Fidesz és a Vitézy-LMP blokk, a Tisza párt és az MSZP-DK-Párbeszéd, illetve az MSZP-DK-Párbeszéd és a Momentum között. Utóbbiak iránya pedig minden esetben ellentétes volt, azaz az egyik adatsor növekedése a másik csökkenésével járt együtt (kerületi szinten vizsgálva az adatokat ennél is jóval magasabb, 0,9 feletti korreláció adódott).:
- ahol a Fidesz a fővárosi listán több szavazatot vesztett az EP-n elért eredményekhez képest, ott a Vitézy Dávid-LMP blokk jobban teljesített*Nagyobb mértékben tudta növelni a tisztán LMP-s európai parlamenti szavazatok számát..
- Azokban a szavazókörökben, ahol a Momentum fővárosi listája sokat bukott, jobban felülteljesített az MSZP-DK-Párbeszéd fővárosi listája.
- Ugyanez igaz a Tisza pártra is: ahol Magyar Péter pártjának a különböző listákon kapott szavazatainak száma jobban eltért, ott nagyobb különbség volt az MSZP-DK-Párbeszéd szavazatszámaiban is, csak éppen ellentétes irányba.
Az adatok együttmozgása tehát elég jól megerősíti azt, amit előzetesen is várhattunk: Vitézy listájára főleg a Fidesz szimpatizánsai szavazhattak át, míg az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség többletszavazatai a jelek szerint olyanoktól érkeztek, akik az EP-választásokon a Tisza pártra vagy a Momentumra szavaztak.
Megzavart fideszesek és a Karácsony-hatás
Az átszavazások okait nyilván nem ismerjük, de van néhány logikus magyarázat rájuk. Abban például biztosan szerepet játszottak a választás előtti utolsó napok eseményei, hogy a kormánypárti szavazók minden jel szerint nagy számban voksoltak a Vitézy-LMP listára. A Fidesz nem hozta könnyű helyzetbe szavazóit azzal, hogy az utolsó pillanatban léptette vissza főpolgármester-jelöltjét, Szentkirályi Alexandrát. Szentkirályi azt kérte a szavazóktól, hogy a főpolgármesteri küzdelemben Vitézy Dávidot támogassák, a fővárosi listán azonban a Fideszre szavazzanak.
Utóbbi kérést azonban jól láthatóan a választók elég jelentős hányada nem fogadta meg. Sokan valószínűleg úgy gondolkodtak: ha már Vitézyre szavaznak, akkor a listáját is támogatják, hogy a saját embereivel dolgozhasson. Biztosan voltak azonban olyanok is, akiket megzavart a kormány kommunikációja.
A fideszes szavazókkal ritkán fordul elő, hogy meg kell osztani szavazatukat. Az pedig lényegében soha, hogy a jelölt, akit a pártjuk ajánl, önálló listával indul a Fidesz ellen, ami ráadásul a saját nevét viseli.
Arról nem is beszélve, hogy a fővárosi listás szavazás új műfaj volt, a legutóbbi önkormányzati választásokon nem tartottak ilyet. Így könnyen előfordulhatott, hogy a szavazók egy része nem értette meg, mit vár tőle a pártja, és egyszerűen mindkét lapon Vitézy Dávid neve mellé tette az ikszet.
Mindenesetre a Fidesz EP-listához képest elvesztett közel 38 ezer szavazata egész biztosan mandátumokban is mérhető. Azaz
van rá esély, hogy a kormánypártok a legerősebb frakció esélyét dobták el azzal, hogy az utolsó pillanatban beálltak Vitézy Dávid mögé.
A Tisza, a Momentum és a régi ellenzéki szövetség esetében is hasonló lehet a magyarázat, annyi különbséggel, hogy itt valószínűleg nagyobb jelentősége volt az egyes pártokhoz köthető személyeknek. Az MSZP-DK-Párbeszéd szavazóinak egy része gondolkodhatott úgy, hogy az EP-választáson a legerősebbnek tűnő Tiszát támogatja, a fővárosban viszont marad a Karácsony Gergely mögött álló pártszövetség mellett, ezzel is erősítve a preferált főpolgármester-jelöltet.
A Momentum esetében is ilyesmi lehetett a helyzet. A párt talán két legerősebb embere, Donáth Anna és Cseh Katalin eddig az Európai Parlament tagjai voltak, így jobban köthették őket az EP-választáshoz, mint a fővárosi listához, amit egyébként szintén Donáth vezetett. Ennek eredményeként az EP-listán a Momentumot támogatók egy részét szintén elszívhatta a Karácsony-hatás. Még úgy is, hogy a hatodik kerületben Soproni Tamás polgármesternek is volt hasonló hatása a szavazatokra: ebben a kerületben még jobban is szerepelt a fővárosi listán a Momentum, mint az EP-választásokon.
Mindenesetre ha valóban Karácsony mögé állt be szavazói egy része, akkor a Momentum teljes bukásában ez komoly szerepet játszott. A fővárosi listán ugyanis a pártot – ahogy erről már volt szó – csak egy hajszál választotta el az 5 százalékos küszöbtől. Az EP-listán elért budapesti eredménnyel azonban nemcsak ez lett volna meg, hanem jó eséllyel egy második mandátumot is behúzott volna a Momentum.
Közélet
Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől
A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.
Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok
Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.
Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány
Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.
Fontos
Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?
A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.
Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből
A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.
