Kampányüzemmódban a NER: Mészáros Lőrinc pár óra alatt döntött 60 milliárdról

Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közelgő választások miatt az idén visszafogottabban lapátolják ki a pénzt gyakran állami megrendeléseken hizlalt cégeikből a kormányközeli milliárdosok és a fideszes politikusok, illetve rokonaik, az nagyot tévedett. Mészáros Lőrinc például még soha nem jutott akkora osztalékjövedelemhez, mint idén.

Mészáros rekordja

Sűrű heteken van túl az ország leggazdagabb embere, Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos tucatnyi céges közgyűlésen vett részt az elmúlt hetekben. Volt olyan nap, amikor az első ilyen reggel nyolckor, az utolsó pedig este hétkor kezdődött, de arra is akadt példa, hogy néhány órán belül közel 60 milliárd forint sorsáról kellett döntenie. Utóbbi még Mészáros esetében sem általános, tavaly azonban különösen jól ment a vállalatainak, amelyekből rekordösszegű osztalékot vett ki.

Az egykori felcsúti polgármesternek hatalmas, több száz társaságot számláló, rendkívül komplex birodalma van, amelyekben a cégek egymással is üzletelnek, így lényegében lehetetlen összesíteni, hogy mennyi pénz áramlik a vállalataihoz egy adott évben. A cégek közül azonban csak nagyjából harmincban van közvetlen részesedése (a többit más vállalatokon keresztül birtokolja), így azt, hogy ő maga mennyi jövedelemhez jut ezekből a vállalkozásokból, össze lehet gyűjteni. Az idén pedig ez valamivel több mint 61 milliárd forint volt.

Bár Mészáros vagyonát legutóbb már közel 1000 milliárd forintra becsülték a 100 leggazdagabb magyar című kiadványban, a 61 milliárd még az ő mértékével mérve is sok. Összehasonlításképpen: Mészáros csak az idei osztalékjövedelmével a negyven leggazdagabb magyar között lenne, saját vagyona pedig még 2016-ban is csak durván a harmada volt ennek az összegnek.

A milliárdos összesen tíz cégből jutott közvetlen osztalékjövedelemhez. A legkevesebbet hozó vállalatából 11 milliót, a legtöbbet fialó társaságból több mint 38 milliárdot vett ki. Utóbbiról korábban külön cikkben is megemlékeztünk, hiszen a V-Híd Zrt. profitja és osztaléka is teljesen egyedülálló a hazai építőipar történetében. A társaság az első olyan cég a szektorban, amelynek a nyeresége meghaladta az 50 milliárd forintot, és ha már így alakult, Mészáros Lőrinc úgy döntött, az egészet ki is fizeti magának. Az 50 milliárdból azért lett végül csak 38 milliárdos jövedelme, mert a cég 25 százalékát nem közvetlenül, hanem a családi vagyonkezelő cégén, a Talentis Group Zrt.-n keresztül birtokolja, így a maradék szűk 13 milliárd forint ott landolt^*A Talentis Zrt. is teljes egészében Mészáros Lőrinc tulajdona, ám ez a vállalat az idén 20 milliárdos profitjából nem fizetett osztalékot..

Nem a V-Híd volt azonban az egyetlen olyan építőipari vállalkozás, amely milliárdokat hozott Mészáros Lőrincnek: a 61 milliárdos osztalék durván 95 százaléka a szektorból származott. A Mészáros és Mészáros Zrt. kifizetéséből 15 milliárd jutott neki, az R-Kord Kft.-éből pedig bő 4 milliárd. Ennek azért van jelentősége, mert – más kormányközeli vállalkozókhoz hasonlóan – Mészáros Lőrinc építőipari cégei is szinte kizárólag közfinanszírozású projektekből élnek.

A V-Híd saját honlapján a bemutatkozásában teljesen nyíltan ír erről, de az R-Kord, illetve a Mészáros és Mészáros is olyan szegmensekben dolgozik, ahol szinte csak állami vagy önkormányzati megrendelők vannak. Az érintett cégek pedig ezekből az állami megbízásokból a piaci átlagnál jóval nagyobb összegeket tesznek zsebre: profitrátájuk nem ritkán a három-négyszerese a piaci átlagnak.

A 61 milliárdos osztalékban ráadásul csak azokat a kifizetéseket számoltuk bele, amelyek közvetlenül Mészáros Lőrincnek jártak, az ismerten hozzá köthető magántőkealapokba áramló milliárdokat nem. Pedig például az autópálya-koncesszión az utóbbiak sem kerestek rosszul.

Visszafogott ötmilliárdok, százmillió politikusoknak

Bár Mészárosnál jóval visszafogottabbak voltak, azért a többi kormányközeli topmilliárdos is olyan összegeket markolt fel cégeiből, amennyiük a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor összesen sem volt. Szíjj László például kizárólag birodalma központi cégéből, a Duna Aszfaltból vett fel pénzt, és a korábbi évekhez képest abból sem kiugróan sokat. Pedig a csoport nem teljesített rosszul, a Duna Aszfalt közel 21 milliárdos profitja, ha nem is rekord, de az egyik legmagasabb a cég történetében. A nyereség nagy részét azonban Szíjj a cégben hagyta, és csak 5 milliárd forintot fizetett ki magának.

Hasonló nagyságrendű osztalékjövedelemhez jutott Orbán Viktor kötélbarátja is. Garancsi Istvánnak több cége is fizetett, és ezekből együttesen jött össze valamivel több mint 5 milliárd.

A kormányközeli oligarchák milliárdos kifizetései még Mészáros rekordosztalékával sem annyira meglepőek: az ilyenek hírekre már akkor sem különösebben érzékeny a közvélemény, ha láthatóan közpénzen gazdagodnak tízmilliárdokkal ezek az emberek. A dolog mindössze annyiban érdekes, hogy a jelek szerint a Fidesz vezetésében még szűk két héttel a választások előtt sem láttak kockázatot abban, hogy a párthoz köthető milliárdosok ilyen mértékű gazdagodásáról jelennek meg tucatszám cikkek.

Ami pedig talán ennél is furcsább, hogy a kormánytagok vagy családtagjaik hasonló gazdagodásában sem láttak rizikót. Bár ezekben az esetekben legalább egy nagyságrenddel kisebb összegekről beszélhetünk, de tíz vagy éppen százmilliókat több vezető kormánypárti politikus is felmarkolt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közel 1 milliárd forintot vett fel a cégéből;
Szijjártó Péter felesége 525 millió forintot egy olyan vállalatból, amelynek honlapja és telefonszáma sincs;
Lázár János 58,8 millió forinthoz jutott a luxus vadászházát birtokló vállalkozásból;
Matolcsy Ádám pedig 670 milliót fizetett ki magának féltucat céget összefogó vagyonkezelőjéből.

Az Orbán-családnál ezúttal visszafogottabbak voltak. A miniszterelnök veje, Tiborcz István cégbirodalma például egyáltalán nem fizetett osztalékot. Pedig lett volna miből, hiszen a BDPST Zrt. tavaly is 8 milliárd forint feletti adózott nyereséget hozott össze, többnyire ezúttal is rejtélyes forrásból. A kormányfő édesapja a nagyobbik bányacégből ezúttal is kapott 960 millió forintot, az elmúlt évekhez képest azonban ez sem számít kiugrónak.

Összességében tehát az látszik, hogy Orbán Viktor – ahogy ő fogalmazott – most már tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányban láthatóan már nem tartanak attól, hogy a NER-es oligarchák és politikusok gazdagodásáról szóló hírek számukra kedvezőtlenül befolyásolnák egy választás kimenetelét. A közpénz magánvagyonná konvertálása a napi rutin része lett, ami miatt már nem kell magyarázkodni.