Okozhat némi fejfájást az idetelepülő kínai akkugyáraknak az Unió új rendelete
Az unión kívüli gyártási fázisoknak is meg kell felelniük az EU-s normáknak az Európai Unió új, akkumulátoripart érintő rendelete szerint, ami főleg a kínai és a dél-koreai gyártóknak okozhat gondot, írja a Portfolio. A szabályozás fő célja a veszélyes anyagok használatának csökkentése, illetve átláthatóbbá tétele, és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése a cellák teljes életciklusa során.
Miért fontos ez? Az Európai Unió importra szorul az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagokból, ami akár 30 százalékkal is csökkenhet az akkumulátorok újrahasznosításával. A cellák összetevőit jórészt Kínából és más ázsiai országokból hozzák az unió területén működő akkumulátorgyárakba, amelyek jelentős részben szintén ezen országok vállalataihoz kapcsolódnak.
- Magyarországot különösen érintik a szabályozás következményei, ugyanis az itt létesítendő üzemekről még a rendelet elfogadása előtt döntöttek a befektetők, arra számítva, hogy megkötések nélkül használhatják az ázsiai nyersanyagokat. A rendelet végrehajtásához ráadásul bonyolult technikai követelmények teljesítése is szükséges egy elemzés szerint.
- A szabályozás kérdése 2020 végén került napirendre az európai zöld megállapodás részeként, a környezet védelme mellett a belső piac megerősítését is célozva. Az uniós törekvéshez hasonló elgondolások ráadásul nem ismeretlenek az ágazatban, már a múlt évtized végén is voltak elképzelések az ellátási láncok átláthatóbbá tételére.
Számokban: 2022-ben Magyarországon 38 gigawattóra akkumulátorgyártó-kapacitás működött, ami világszintű összevetésben a negyedik legnagyobb országos adat volt. 2027-re ez az érték 194 gigawattórára nőhet, ami továbbra is negyedik helyre lesz elegendő, az európai országok közül várhatóan csak Németország gyártókapacitása lesz nagyobb (503 gigawattóra).
Mi várható? A vonatkozó rendeletet már tavaly nyáron elfogadta az Európai Parlament és idén februárban lépett hatályba, aminek értelmében az új akkumulátorokban az újrafeldolgozott anyagtartalom minimális szintjét nyolc év múlva kell elérniük a gyártóknak, és 13 évvel a hatálybalépést követően tovább szigorodnak ezek a szintek.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
