Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan
Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.
- A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.
- Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
- Egy percig nem volt kérdés, hogy járadékszerzésről van szó. Ahogy egy korábbi cikkünkban fogalmaztunk: „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.
- Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.*mostanra Zrt. saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.
- Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
