Egyre több ellenzéki párt próbálkozik a vendégmunkásokkal fogást találni a Fideszen
Ellenzéki pártok sora találta meg az új témáját az elmúlt időszakban a vendégmunka felfutásának kritikájában, az ezzel kapcsolatos retorika viszont gyakran nem sokban különbözik attól, ahogy hasonló témában a kormány a 2010-es években kommunikált.
Mi történt? Országjárásba kezdett a Magyar Szocialista Párt, amely során az errőlszóló beszámolók szerint visszatérően elhangzik a párt új üzenete, miszerint a kormány a munkavállalók bérét és a munkabiztonság színvonalát töri le azzal, hogy külföldi vendégmunkásokat hív az országba.
Az MSZP szerint ezért csak kollektív megállapodás és szakszervezeti egyetértés mellett szabadna vendégmunkásokat alkalmazni itthon.
Tágabb kontextus: az elmúlt hónapokban az MSZP-nél népszerűbb ellenzéki pártok közül is sok úszott rá erre a témára.
A Demokratikus Koalíció egy hete “500 ezer vendégmunkás betelepítése helyett inkább a magyar dolgozók képzésére lenne szükség” címmel adott ki közleményt.
A Momentum nemrég egyebek mellett azzal kritizálta a debreceni városvezetést, hogy az akkugyár építése miatt “idehozna több ezer kínai vendégmunkást”.
A Jobbik hétfőn a Bevándorlási Hivatal előtt követelt “migránsmunkások helyett normális béreket”.
A Mi Hazánk pedig mostanában már egyenesen vendégmunkás-bűnözésről beszél, ahogy azt a Telex cikke részletesebben is bemutatja.
Igen, de: az érintett munkahelyekre rálátó szakszervezetek távol tartják magukat az ilyen sarkos állításoktól, és azt hangsúlyozzák, hogy a vendégmunkások érdekképviseletére van szükség.
„Az is probléma, hogy itthon az egyik politikai oldal »migránsozik« folyamatosan, a másik oldal meg »vendégmunkásozik« – a politikai tér kifelejti a munkavállalókat magukat”, mondta például a VDSZ elnöke a Mércének.
Előzmények: az MSZP és Gyurcsány Ferenc már 2004-ben azzal érvelt a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen, hogy 23 millió román jön majd az országba, akik elveszik a magyarok munkáját.
A Fidesz-kormány a 2015-ös nemzeti konzultációjában aztán teleplakátolta az országot azzal az üzenettel, hogy “ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”.
Ezt a vendégmunka felfuttatásával párhuzamosan az elmúlt években már egy megengedőbb kormányzati retorika váltotta, ami szerint a külföldiek már pont azért kellenek, hogy ne vesszen el a magyarok munkája.
Miközben az ellenzék már a 2022-es választások előtti kampányban is próbálkozott valami hasonlóval, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje például migránsszámlálót állított fel a röszkei határnál.
Felülnézet: a hivatalos adatok szerint a vendégmunkások száma Magyarországon a 2019 eleji 50 ezer környékéről idénre 81 ezerre nőtt, de egyes becslések szerint már 100 ezernél is több EU-n kívüli munkavállaló dolgozhat itthon.
A kormányzat 500 ezer új munkavállalóra vonatkozó célját pedig csak ennél jelentősen több vendégmunkással lehet elérni, ahogy ezt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is elismerte.
A Publicus júniusban publikált közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-szavazók szűk, az ellenzékiek jelentős többsége viszont nem ért egyet a vendégmunkások behozatalával.
Mi várható? Egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az Európai Parlamenti választásokra ráfordulva ez lehet majd az egyik fontosabb ellenzéki téma.
Ez a régióban nem lenne egyedülálló, a lengyel választási kampányban a legnagyobb ellenzéki párt például azzal támadja a kormánypártot, hogy kb. 130 ezer muszlim vendégmunkást engedett az országba.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.