Érd átmeneti időre teljes változtatási tilalmat rendelt el, ami elvileg azt jelenti, hogy semmilyen értéknövelő beruházás nem valósítható meg Magyarország egyik leggyorsabban növekvő városában. A radikális tilalom indoka éppen a kezelhetetlenné vált beköltözési hullám: az az általános agglomerációs válságtünet, ami egy sor település mindennapjaiban jelent konstans feszültséget állandó dugókkal és parkolási gondokkal, túlzsúfolt óvódákkal – egyre több helyen vízhiánnyal.

A múlt pénteken megszavazott érdi tilalom szinte a teljes településre vonatkozik. Még a polgármester is más eszközök híján ledobott szabályozási atombombaként beszél róla. Csőzik László az átmenetiségét hangsúlyozza: szerinte legfeljebb néhány hónapról van szó, amíg el nem fogadják az új helyi építési szabályzatot, ami korlátozza majd a helyi lakosok körében is népszerűtlen új társasház-építéseket.

A változtatási tilalommal nem véletlen, hogy csak nagyon ritkán élnek az önkormányzatok, és jellemzően akkor is csak egyes övezetekre vezetik be. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a rendelet lényegében minden új magánépítkezést megtilt (a már korábban megkezdettek mehetnek tovább), ez alól csak speciális esetekben, például kármegelőzés, kárelhárítás esetén ad felmentést. A tiltás ráadásul nem is csak az engedély – és bejelentésköteles munkákra vonatkozik, hanem minden értéknövelő beruházásra. Ez alapján változtatási tilalom alatt nem lehet bővíteni, átalakítani, de elvileg még új kerítést vagy akár napelemet létesíteni sem, ha a hatályba lépés előtt nem kezdték meg a munkálatokat, vagy nincs addig aláírt szerződés.

Az érdi városvezetés most a helyi építési hatósággal egyeztet, és gyakori kérdésekben válaszol a helyi lakosoknak, akik között vannak, akik például attól tartanak, hogy miután megvették a telket és betervezték az év végén megszűnő CSOK-ot, a változtatási tilalom miatt kifutnak az időből.

Az, hogy valamit kezdeni kell a társasházak burjánzásával és a város túlnépesedésével, politikailag is népszerű téma, ahogy máshol is megfigyelhető, hogy a kiköltözők egy idő után saját életminőségük védelmében szeretnék valahogy korlátozni a további kiköltözéseket.

“Érd megtelt.”

Ez az érzület többször előjött az Érd jövőjéről tavaly tartott közösségi gyűléseken is, együtt azzal a problémákörrel, ami egy valódi városmag nélküli, nagyra nőtt alvóváros sajátja ma Magyarországon. Az 1979-ben megkapott városi cím előtt “Európa legnagyobb falujaként” emlegetett Érd ma már megyei jogú város, Pest megye legnépesebb települése, de a valódi városi élet fontos alaptartozékai még mindig hiányoznak.

Érd sajátossága, hogy a budai oldalhoz kapcsolódó agglomerációban viszonylag alacsonyabbak az ingatlanárak, ennek megfelelően sok a kiköltöző. 2021-ben 1200, egy évvel később 800 fővel nőtt az állandó lakosság – az egész országban itt volt a leggyorsabb tavaly a népességnövekedés.

De a túlnépesedés problémája az egész agglomerációra jellemző, mégha nem is mindenhol azonos mértékben. Ezt a friss, 2022-es népszámlálási adatok is egyértelműen alátámasztják. Térképünkön az elmúlt két évtized népességnövekedését ábrázoltuk településenként a fővárosi agglomerációban. Míg Budapest lakossága ez idő alatt majdnem százezer fővel csökkent, a környező településeken (a KSH 80 települést sorol a fővárosi agglomerációs övezetbe Visegrádtól Délegyházáig, Zsámbéktól Gödöllőig) népessége 235 ezer fővel nőtt.

2001 óta így több mint egyharmadával több ember él a Budapest környéki koncentrikus övben. Kilenc településen a népesség minimum megduplázódott, és ezek között nagyon eltérő karakterű volt községek is vannak. Ott találjuk köztük a többeknek megfizethető déli agglomeráció aktuális végpontját, Délegyházát, ahol a bányaipar mára összeütközött az idáig terjeszkedő fővárosi kertvárossal (21 év alatt 2500-ról 6000-resre nőtt a helyi lakosság), akárcsak Veresegyházat, ahol az 58 év után a közelmúltban lemondó Pásztor Béla hosszú polgármestersége alatt 4500-ról 20 ezer fölé ment fel a népesség, és ennek a növekedésnek a zöme a rendszerváltás után történt.

De az alapvető népesedési adatok szintjén hasonló folyamatok láthatóak az ország leggazdagabb településén, Telkiben (4500 lakos, húsz éve még 2000 sem volt) és Nagytarcsán (2001: 2800, 2022: 6600 lakos) is, ahol a tipikus agglomerációs problémáknak is szerepe volt abban, hogy a tavalyi időközi választáson mindenestül bukott a helyi Fidesz.

Éppen Nagytarcsán az új képviselő-testület tavaly áprilisban már bevezetett egy részleges, célja szerint a társasház-építésekre vonatkozó változtatási tilalmat, és Érden most mint látjuk, hasonlót lépnek, de nagyban. Eleve tízszer akkora településről van szó. Az ezredforduló óta itt is több mint a negyedével, 14 ezer fővel nőtt a lakosság, abszolút számban ennél nagyobb gyarapodás csak Szigetszentmiklóson volt (23 ezerről 40 ezresre hízott) ebben az időszakban.

Az érdi önkormányzat tájékoztatása szerint az elmúlt hat évben összesen 1600 telken indult a városban építkezés. A túlnépesedés miatt a helyi bölcsődékben száz fölötti várólisták vannak, az óvodák 90 százalékos kapacitáson működnek. Bár sok család reggelente Budapestre viszi iskolába a gyerekeket, a helyi beiskolázási létszám így is megduplázódott öt év alatt. A Modern Városok program keretében épült, az első tanévét júniusban befejező fenyves-parkvárosi új iskola máris megtelt.

A népességnövekedéssel az infrastruktúrafejlesztés sem tudja tartani a lépést: a városközpontban ugyan ezt nem annyira érezni, de az érdi utcák 40 százaléka ma is aszfaltozatlan, és már a lakossági vízigény miatt is kapacitásprobléma van: a helyi vízmű a magasabban fekvő területeken az idei évtől már nem ad ki csatlakozási engedélyt a társasházakra, a polgármester pedig nyárra locsolási tilalmat rendelt el.

A változtatási tilalommal Csőzik László, a független érdi polgármester szerint a cél, “hogy megfékezzük a városunkat dúló esztelen társasházépítést, mederbe tereljük a betelepülési hullámot”. Hogy a gyakorlatban mit jelent majd a június 28-án megszavazott (a helyi ellenzéket alkotó fideszes képviselők tartózkodtak) a rendelkezés, arról élénk viták folynak a helyi fórumokon. Többen azt kifogásolják, hogy miközben a változtatási tilalom elvileg a társasház-építési boomnak akar gátat szabni, a valóságban az a családi házakra és a kis, ezer négyzetméter alatti telkekre is vonatkozik.

Az önkormányzat a helyi építési hatósággal konzultál, folyamatosan frissíti a kisokost “a változtatási tilalom megértéséhez”, és alapvetően a megengedő hozzáállást kommunikálja: eszerint a július 14-ig megkezdett építkezéseket később is lehet folytatni, és a kezdéshez elég bizonyíték adott esetben egyetlen ablakkeret vagy az egyik építőanyag megvásárlása.

“Nem az a rendelet célja, hogy minden átalakítást leállítson, hanem hogy ne legyenek új építkezések addig, amíg nem készül el az új HÉSZ, az új helyi építési szabályzat. Az építési hatósággal, akiktől előzetes szakvéleményt is kértünk, most is folyamatosan egyeztetünk. A változtatási tilalom kissé gumiszabály, sok múlik a jogalkalmazáson, de nem azt szeretnénk, hogy a családi házak tulajdonosait büntessék apróságok miatt”

– mondta a G7-nek M. László Ferenc, Érd kommunikációs vezetője.

Az érdi polgármester politikai kommunikációjában azt hangsúlyozza, hogy az önkormányzati jogkörök megnyirbálása és az állami szakpolitika passzivitása miatt volt kénytelen ennyire radikális eszközhöz nyúlni. 

“Az építéshatósági jogköreinket 2017-2020 között mind elvették, a központ elvonta őket. Az országos építési szabályokat szétliberalizálták, lényegében a lovak közé dobták a gyeplőt, hogy felpörgessék az építőipart. Az elmúlt időszakban több miniszterrel, államtitkárral tárgyaltam, lobbiztam az önkormányzati szövetségekben, hogy adják vissza az elvett jogköröket, különben a Budapest környéki településeket szétnyomja, szétrobbantja ez a teher, az itt élők egyre dühösebbek. Ám az új építési törvény koncepciója semmi ilyesmit nem találtam, a jogkörök maradhatnak a kormányhivatalnál” – írta posztjában Csőzik.

Az építési hatóságok az elmúlt években valóban átkerültek a jegyzőktől az állami szervekhez, ami a polgármesterek érdekérvényesítését adott esetben hátrányosan is érintheti. A szabályozás azonban továbbra is alapvetően a településeknél van: ők döntenek a településszerkezeti tervről, meghatározhatják a beépítési sűrűséget, a maximális épületmagasságot, korlátozhatják telkenként a lakásszámot, és bár az illegális társasházépítéseket ezek önmagukban nem akadályozzák meg, a szabályszerű építkezéseket számos közvetett eszközzel kordában tarthatják, ha akarják. A szomszédos Törökbálint régóta ezt teszi, de Érden az elmúlt években kevésbé élétek a lehetőséggel, és eléggé szabadjára engedték a gyeplőt.

A 2019-ben megválasztott Csőzik alatt előbb a lakóparképítéseket állították le, majd egy új településképi rendelettel próbálták korlátozni a társasházépítéseket. Végül azonban arra jutottak, hogy utcáról-utcára teljesen újra kell szabályozni. A korábbi helyi építési szabályzat a kritikák szerint túl nagy teret engedett a társasház-építéseknek. A város tavaly ezért úgy döntött, hogy apró foltozgatások helyett teljesen új szabályzatra van szükség, ami már csak jóval szűkebb övezetekben engedi meg a társasház-építéseket.

A hamarosan életbe lépő változtatási tilalom a jelek szerint az új HÉSZ előtti átmeneti időben akarja biztosítani, hogy az utolsó pillanatban a beruházók ne kapjanak nagy számban építési engedélyeket új társasházakra. Az aggodalom egyik oka, hogy Érden még mindig 2-3 ezer potenciálisan beépíthető, ház nélküli vagy bontásra esélyes építménnyel rendelkező telek van. Ha a várható korlátozások miatt az építési vállalkozók ezekre rámentek volna, a HÉSZ még kontraproduktív is lehet.

A változtatási tilalom ennek valóban gátat szabhat, de a helyi lakosok körében lehetnek járulékos áldozatok. Az időzítés annyiban viszonylag kedvező, hogy az építkezések volumene a gazdasági nehézségek, az inflációs és az alapanyaghiány, valamint a 6 millió forintos otthonfelújítási támogatások kifutása miatt amúgy is lecsökkent, és még az új napelemek telepítésére is hosszú hónapokat kell várni – a már megkötött szerződésekre pedig nem vonatkozik a tilalom.

Az ellentmondásos döntésnek így is lehetnek politikai kockázatai, de egy évvel az önkormányzati választások előtt a határozott problémakezelés akár hozhat is az újra indulni készülő polgármesternek. A változtatási tilalommal kapcsolatos kritikákat Csőzik azzal igyekszik leszerelni, hogy csak néhány hónapos átmeneti rendelkezésről van szó. Tudomásunk szerint a polgármester az új HÉSZ-t az ősszel szeretné elfogadtatni, de a hivatali egyeztetések miatt ez nem csak rajta múlik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet agglomeráció Érd önkormányzat pest megye település változtatási tilalom Olvasson tovább a kategóriában