Az Európai Bizottság teljesen új, sokkal szabályozottabb és főleg egységesebb alapokra akarja helyezni az uniós tagországok kínai gazdasági kapcsolatait.
A Bizottság a gazdasági biztonság fogalmának újraértelmezésével lényegében azt jelezte, hogy a jövőben olyan direktívákat dolgozna ki, amelyek megakadályozzák, hogy
A dokumentum egyszer sem nevesíti Kínát, de a New York Times-nak nyilatkozó források szerint a virágnyelven “aggodalomra okot adó országok” elnevezés az új doktrínában valójában jelenleg Kínát jelenti.
Rendkívül érzékeny a téma, mert a nagy és befolyásos európai gazdaságok, mint például a német, a francia az olasz vagy akár a holland, ezer gazdasági szállal kapcsolódnak Kínához, és a Bizottságnak nehéz lesz meggyőzni őket a konkrét lépésekről.
Felülnézet: az Európai Bizottság körülbelül olyan végrehajtó szerv, mint az egyes országok kormányai, de az uniós direktívákat csak az Európai Parlamenttel és a tagországok küldötteiből álló Európa Tanáccsal egyetértésben tudja megalkotni. A most kiadott dokumentum csak bevezetés, az új szemléletnek megfelelő új szabályozások várhatóan a következő hónapokban öltenek konkrét formát, és akkor a tagállamok közötti heves vitákra lehet számítani.
Magyarország szereti magát az unió kínai kapujaként pozícionálni (még ha ez adott esetben nem feltétlenül megalapozott is), ezért különösen érzékenyen reagálhat a sokkal szigorúbb szabályozási tervekre. A Kínába irányuló, akár nem békés célokra is használható eszközök exportkorlátozása közvetlenül nem nagyon, legfeljebb közvetve érintheti a magyar gazdaságot. A másik fő elv, a kínai befolyás érzékeny területekre való túlzott beengedése azonban konkrétan is sértheti a keleti nyitást hangoztató magyar gazdaságpolitikát.
A Bizottság a szakértők szerint kifejezetten tiltaná, hogy a kínai állam vagy kínai cégek döntő befolyást szerezzenek például az európai kikötőkben vagy vezetékes infrastruktúrákban, márpedig a Budapest-Belgrád vasútvonal épp a pireuszi kikötő kínai forgalmára épülne (épp kínai állami hátterű hitelből), de például a távközlési hálózatoknál is kényes helyzet állhatna elő, ha kínai szállítókat a jövőbeni fejlesztésekhez nem lehetne egykönnyen beengedni.
Nagy viták forrása lehet majd, hogy mit lehet központilag, uniós szinten szabályozni, és a jövőben mennyire (nem) kapnak szabad kezet a tagállamok a kínai gazdasági kapcsolataikban. Ennek előszele, hogy a most megjelent dokumentum máris úgy fogalmaz: “a tagállamok közötti rossz koordináció és a gyenge kereskedelmi szabályok tehetik lehetővé az ellenfelek számára, hogy gazdaságilag megfojtsák az EU-t, és ezt sürgősen kezelni kell.”
Közélet
Fontos