(A szerző a Dialóg Befektetési Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Lassan a csapból is a mesterséges intelligencia (AI, artificial intelligence) folyik, az elmúlt hónapokban már hétköznapi szinten is a kommunikáció része lett az AI jelene és elsősorban jövője, annak lehetséges hatásai mindennapjainkra. Idén az új befektetési őrület az AI, a technológiai szektor azon része, aminek bármilyen köze van vagy lehet a mesterséges intelligencia terjedéséhez, fejlődéséhez. Az én fejemben is sok minden lejátszódott ezzel kapcsolatban, próbálom elképzelni a saját jövőmet, hogy fog kinézni pár évtizeddel később, bár egyelőre inkább csak néhány klasszikus filmmel és regénnyel tudtam társítani az AI-al kapcsolatos jövőképemet. Pár dolog azonban eszembe jutott, ami a szakmámhoz, a befektetésekhez kapcsolódik, az alábbiakban ezekről írnék pár sort, bár ez inkább hangosan gondolkodás lesz, nem feltétlenül vízió. Szándékosan nem érintem ennek a témakörnek az etikai és morális vetületét, illetve azokat a kockázatokat, amelyek a mesterséges intelligencia velejárói lehetnek, kizárólag mint befektetési lehetőségre próbálok tekinteni. Kicsit elébe menve az eseményeknek: ez egy új bull piac, vagy csak egy csapda?

Először vessünk egy gyors pillantást a jelenre, elsősorban a főbb gazdasági folyamatokra és a különböző eszközosztályok idei alakulására. Ami különös az idei évben, az a divergencia ami tapasztalható a különböző eszközosztályokban. Hüvelykujjszabály szerint három főbb eszközosztályt szoktak megkülönböztetni: kötvények, részvények és árupiacok. Elvben ezeknek együtt kellene mozognia, olyan szempontból legalábbis, hogy a különböző eszközosztályoknak elvben ugyanazt kellene áraznia. Gazdasági növekedést vagy esést, mindegy, de az árfolyamukat ugyanazoknak a gazdasági folyamatoknak kellene mozgatniuk.

Na, idén ez nem így van.

A nemzetközi piacokon a kötvényhozamok nem emelkedtek tovább, sőt féléves időtávlatban a kamatemelések ellenére 20-50 bázisponttal lejjebb vannak az irányadó 10 éves kötvények hozamai, pedig a nagyobb jegybankok még nem feltétlenül fejezték be a kamatemelési ciklust. Bár a FED esetében szerintem zárt ajtók mögött pezsgőt bontottak a Silicon Valley Bank (SVB) bedőlése miatt, amit mellesleg nem kis részben saját trehányságuknak köszönhetnek, sikerült a modernkori banküzemtan legnagyobb baklövését elkövetniük, végül is csak 2019 óta tudtak arról, hogy mekkora aránytalanság van az SVB eszközeinek és forrásainak kamatérzékenysége között. De legalább van mire fogni, hogy leállnak a kamatok erőteljes emelésével…. A kötvényhozamok esése persze magyarázható azzal, hogy világszerte csökkenésnek indult az infláció, az elmúlt hónapokban publikált inflációs adatok már trendszerű esést mutatnak.

A hosszú kötvények esése azonban arra is visszavezethető, hogy a piacok egy lehetséges gazdasági visszaesést, kvázi recessziót áraznak. Ezt támasztják alá az árupiacok is, a főbb nyersanyagokat magába foglaló CRB Index gyakorlatilag éves mélyponton van és egy év alatt 14 százalékot esett (egy potenciális magyarázat az infláció esésére, nesze neked kamatemelések), és a nyersanyagok esése mögött egyértelműen a recessziós félelmek húzódnak meg. A Brent típusú olaj ára például 73 dollár alatt van, egy évvel ezelőtt 120 dollár volt, a kínálat az orosz olaj részbeni kiesése és az OPEC többszöri termelésvisszafogása miatt jelentősen csökkent, azonban ez se tudta ellensúlyozni az olaj árának esését. De hasonló példa lehet a földgáz ára is, a tavaly augusztusi horrorisztikus 300 dolláros árhoz képest jelenleg 30 dollár az ára, ami ha jól számolom 90 százalékos esésnek felel meg. Az európai gazdaság konkrétan „technikai” recesszióban van, a kínai gazdaság posztcovid újranyitása sem hozta meg a várt gazdasági fellendülést, egyedül az amerikai gazdaság tartja még magát úgy ahogy, bár itt a hangsúly talán leginkább azon van, jobban teljesít a vártnál. Összegezve, a gazdasági növekedési kilátások nem túl rózsásak, ráadásul folyamatosan romlanak.

Ami kilóg a sorból az idei évben, az a részvénypiac.

Recessziós félelmek ide, kamatemelések oda, az amerikai piac (S&P 500 Index) idén eddig 13%-ot emelkedett, különösen jól teljesített a tavalyi évben agyonvert és már hamuval beszórt technológiai piac, a Nasdaq Index 28%-kal került magasabb szintre. A korábban állandóan lesajnált európai tőzsdék (szétesik az EU/euró, háború, gázválság, migráció, Brüsszel, Gyurcsány stb.) is szárnyalnak, a DAX Index konkrétan valaha volt legmagasabb értékén van. Akkor most mi is zajlik a tőkepiacokon?

A történelem normális része, hogy időről időre lezajlik egy technológiai forradalom, az őskor óta így van. A mi életünkben, az enyémben legalábbis biztos, az utolsó meghatározó technológia robbanás az internet általános elterjedése volt a gazdaságban és a társadalomban, ezzel pedig az információhoz jutás gyorsasága és széleskörűsége nagyságrendekkel javította a hatékonyságot. A hatékonyság jelentős javulása növelte a vállalatok jövedelmezőségét, profitját és csökkentette az előállított termékek költségét, ezzel lehetőséget adva az élő munka költéségének, a munkabérek emelkedését. Ha összehasonlítjuk a 20-25 évvel ezelőtti életünket a jelenlegivel, elég jelentős mértékben megváltozott a technológia szerepe az életünkben. Elég csak visszaemlékezni arra, 25 évvel ezelőtt mire használtuk a mobiltelefonunkat, és ma mire használtjuk ma.

Az internet berobbanása a társadalmi hétköznapokba váltotta ki a 90-es végén a tőzsdén a dotkom árrobbanást. Akkoriban ha bármire ráütötték, hogy köze van az internethez, annak a cégnek az árfolyama záros határidőn belül többszörösére (inkább nagyon sokszorosára) emelkedett. Emlékszem, akkoriban

külön pénzügyi értékeltségi modellt kellett kitalálni, hogy egyáltalán meg lehessen magyarázni, miért kerül kvázi végtelenbe egy nullához közeli árbevétellel rendelkező cég árfolyama.

A történet végét aztán persze láttuk, a Nasdaq Index értéke meglehetősen rövid idő alatt 5’000 pontról 1’100 pontra esett, a dotkom-lufi szépen kipukkant, bár ez a veszély most nem fenyeget.

Amit idén látunk a tőzsdéken, az egy új sztori, egy potenciálisan nagy történet, ami alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli életünket. Az új őrület, befektetési sztori az AI. Ez a nagyon egyszerű oka annak, hogy az idei évben a tőzsdék ennyire mást áraznak, mint a kötvény- vagy árupiacok. Olyan szinten elvált egymástól a részvény és a kötvény-, valamint az árupiac, hogyan mást kell áraznia a részvénypiacoknak ahhoz, hogy érhetővé váljon a jelenlegi, gyakorlatilag folyamatos emelkedés.

Mint befektetés az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit kezdett el a piac árazni a technológiai szektor újbóli felemelkedésével, mit vár el a piac a mesterséges intelligenciától, annak elterjedésétől, annak milyen hatásai lesznek, lehetnek a következő évtizedekben.

Biztos nem leszek teljesen pontos, nem tudok minden potenciális felhasználási dimenziót megnevezni az AI jövővel kapcsolatban, sokan sokat írtak már erről a témakörről, ezek a saját elképzeléseim, nagyjából ezeket a főbb várakozásokat tudom megnevezni befektetőkent az AI-al kapcsolatban:

• az AI napi szintű gazdasági ás társadalmi felhasználásának ugrásszerű növekedése
• problémamegoldási képesség és sebesség jelentős javulása, ezzel a hatékonyság növekedése szinte minden iparágban
• információáramlás és információk tömeges kezelésének (big data) további radikális gyorsulása és az információfelhasználás pontosságának javulása
• az AI-tudás hardver- és szoftver igényének erősödése
• a tudásalapú oktatás felértékelődése a felhasználóalapú tudás rovására
• az élő munkaerő hatékonyságának jelentős növekedése, ami teret nyithat a bérek emelkedésének még úgy is, hogy szignifikánsan csökkenne a munkában töltött órák száma
• a fogyasztás gazdasági súlyának további emelkedése
• globalizációs folyamatok változása, amit én talán szegregált globalizációnak neveznék, értve ezalatt azt, hogy a nyitott és zárt társadalmak másmilyen szinten integrálódnának az új, AI-alapú társadalmi folyamatokba, míg előbbiek egyértelmű nyertesei, utóbbiak vesztesei lennének a változásnak
• az AI feletti ellenőrzés, kontroll versenyének brutális kiéleződése (itt egyértelműen két főbb szereplőről beszélhetünk: USA és Kína, és ez azért elég komoly geopolitikai gubancokat okozhat a jövőben)
• a fejlett és fejlődő országok definíciójának újraírása: aki uralja az AI-technológiát, az uralja a gazdaságot, aki csak használja, az csak alkalmazkodik

Gondolom Önöknek is van egy csomó ötlete, ami nem szerepel a listán, de ahogy említettem a cikk elején, inkább csak hangosan gondolkodom, nem próféciát szeretnék megfogalmazni. A tőzsdékre visszatérve és figyelembe véve a 90-es évek végi dotkom-partiját, illetve az azt követő gazdasági- és társadalmi változásokat, egyelőre csak pár tucat jól nevesíthető részvényt talált meg a piac (Nvidia, AMD, HubSpot, Microsoft, a jó öreg FAANG részvények, meg persze a Tesla, mert a Tesla semmiből sem maradhat ki), de szinte biztos, hogy a későbbiekben új cégek tucatjai kerülnek majd a befektetők fókuszába.

Pár dolog tűnik számomra szinte biztosnak:

• az egyik, hogy az AI technológiai forradalomnak még csak az elején járunk. Nem biztos, hogy a legjobb példa, de íme egy YouTube videó, amely véleményem szerint elég hatásosan mutatja meg, hol tart most a mesterséges intelligencia. Ez egy sakkparti a Google Bard AI és a Microsoft ChatGPT között. A parti alapján még bőven van hova fejlődni az AI-nak, gyakorlatilag határ a csillagos ég. (Spoiler, ha valaki nem szeretné végignézni: a ChatGPT a harmadik lépésben hátrafelé játszik a gyaloggal, míg a Google Bard pár lépésre rá úgy tolja meg a királynőt, hogy közben átugorja a saját lovát).
• az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott a befektetői réteg mélysége, az intézményi befektetők helyett/mellett a retail befektetők súlya nagyon megnőtt. Számukra – nem bántásként – nem az értékeltség a fontos, hanem a sztori. Ha sztori van, akkor befektetési lehetőség is van. És a kumulált erejüket láttuk a pandémia alatt is.
• ha túl leszünk az első nagy tőzsdei felfutáson és megtisztul a piac, érdemes figyelni az új tőzsdei kibocsátásokat, az új piacra lépőket. A ma létező egyik legnagyobb technológiai tőzsdei cég és amely alapjaiban határozza meg mai napi életünket, a Google csak 2004-ben került a tőzsdére, jóval azután, hogy túl voltunk a tőzsdei lufi kidurranásán, mégis a Google volt az egyik legsikeresebb és piaci kihívásoknak leginkább megfelelni tudó cég az elmúlt két évtizedben. A sztori második hullámában jellemzően jobb, minőségibb cégek kerülnek a tőzsdére.

Senki sem tudja jelenleg megmondani, hogy a mesterséges intelligencia csak egy lehetőség vagy a közeljövő valósága. Azonban már csak annak a lehetősége is, hogy az AI általános elterjedése radikálisan javíthatja a gazdaságok hatékonyságát, be kell, hogy árazódjon a piaci árakba. Ez a folyamat elkezdődött, de a tőzsdei bull piac mélysége még nem széles, és ami talán még fontosabb, az értékeltségi szintek messze vannak a megmagyarázhatatlantól.

Természetesen nem látom a jövőt, így azt sem tudom hol lesznek a piacok egy év múlva, sőt még egy hét múlva sem, azonban jó eséllyel jelenleg a részvénypiacokon elkezdődött egy új éra, ahol a jelen nem annyira rózsás gazdasági helyzetét teljes egészében ignorálja a jövőkép, amit ez az új technológia, a mesterséges intelligencia általános elterjedése a világgazdaságban okozhat. Érdemes figyelni a részvénypiaci eseményeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ai befektetés mesterséges intelligencia zéróosztó vélemény Olvasson tovább a kategóriában