6 milliárd forintos, valójában jelentősen visszavágott összegett osztott szét előadó-művészeti szervezeteknek a Kulturális és Innovációs Minisztérium: a mintegy 1400 igényből majdnem ezret utasítottak el nulla forinttal, köztük a Budapesti Fesztiválzenekart vagy a Pintér Béla Társulatot. 

Milyen pályázatról van szó? A minisztérium előadóművészeti szervezetek támogatására írt ki pályázatot – ez ugyanaz, ami eddig “többlettámogatás” néven futott, és valójában a tao-támogatások beszántása után, azok pótlására jött létre. Csakhogy az évek során a keretösszeg durván a teljes taopénz hatodára csökkent. 

• Az összegről a minisztériumban szakmai bizottság vagy vélemények nélkül határoznak, maga a pályázat is inkább regisztrációs igénybejelentés. Következésképp senki nem tudja, milyen szempontok szerint döntenek.

Miért fontos ez most különösen? Azért mert a rezsiválság után, és az inflációs, illetve gazdasági válság és kulturális megszorítások közepette számos társulat, kulturális szervezet került nehéz helyzetbe, különösen a független- és magánszínházak. A Független Előadő-művészeti Szövetség (FESZ) már a tavalyi döntés után megkongatta a vészharangot, és ehhez 30 előadó-művészeti szervezet csatlakozott. 

• A Mu Színház kilátásai már akkor nagyon rosszak voltak, A Pintér Béla és Társulatának névadója és vezetője videóban fordult az érdeklődőkhöz: bár teltházzal játszanak durván havi 15 előadást és a jegyeiket elkapkodják – ez évi 50 ezer nézőt jelent –, a jövő évi költségvetésükben mintegy 50 millió forintos lyuk tátong, és az egyetlen esélyük a helyzetük javítását, ha még feljebb tornásszák a jegybevételeiket. Ezért el is búcsúztak székhelyüktől, a mintegy 150 fős Szkéné Színháztól, és átköltöztették előadásaikat egy lényegesen nagyobb rendezvénytérbe, a 460 férőhelyes Újpesti Rendezvényközpontba.

Egy idézet: “Mintha a minisztérium egyszerűen lehúzta volna a rolót és kivonult volna, mondta a helyzetről Nagy Zoltán, a FESZ ügyvezetője korábban a hvg.hu-nak.

Konkrét példák a friss döntések közül:

• Az idén 30 éves TÁP Színház 4 pályázatára: 0 forint.
• A Fischer Iván féle Budapesti Fesztiválzenekar 5 pályázatára: 0 forint. 
• Dollár Papa Gyermekei 3 pályázatára 0 forint. 
• Pintér Béla és Társulata 2 pályázatára 0 forint. 
• MU Színház 5 pályázatára összesen 17,5 millió forint. 
• Szkéné Színház 5 pályázatára összesen 18 millió forint. 
• Trafó három pályázatára összesen 2,5 millió forint. 
• Budapesti Operettszínház 3 pályázatán összesen 87 millió forint. 
• Az Új Színház Nonprofit Kft. 3 pályázatán összesen 68 millió forintot kapott.
• A József Attila Színház Nonprofit Kft. 4 pályázaton 109 millió forintot. 
• A Katona József Színház szervezete 4 pályázaton kapott 23 millió forintot. 

A Karacsony-Gulyás féle színházi paktum – vagyis a fővárosi színházak fenntartói feladatainak kormány által kikényszerített szétosztása – értelmében a fenti színházak közül a Trafót, Katonát az önkormányzat tartja fenn, az Operettet, Új Színházat, József Attilát pedig a kormány. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nagy, akár kiemelt nemzeti kulturális intézmények ne kerültek volna bajba, és nem lenne szükségük minden forrásra.

Igen, de úgy tűnik, a legnagyobb vesztesei az átláthatatlan és egyenlőtlen rendszernek pont azok a független és/vagy magán társulatok, amelyeknek a tao-támogatások beszántásáig növekedtek a jegybevételei. A kormány által fenntartott kőszínházaknak ebből a keretből is bőven jutott. 

• A taorendszer például az Átrium esetében életet adott egy innovatív és megtérülő színházi társulásnak, majd a hirtelen megszüntetése nyomán kialakult zavaros támogatási rendszer bedöntötte azt, hiszen állami és önkormányzati források híján az Átrium költségvetése nagyrészt a lehívható taopénzek stabil beérkezésére támaszkodott a közvetlen jegybevétel mellett. Persze lehet azt mondani, hogy egy magánszínház működjön teljes mértékben magán forrásokból, vagyis “éljen meg a piacon”, csak ez egy olyan piac, ahol gyakorlatilag az összes többi eladott színházjegybe az állam több ezer, a kiemelt intézmények esetében több tízezer forinttal száll be, attól a nehezen vitatható szándéktól vezérelve, hogy legyenek kulturális értéket képviselő és viszonylag hozzáférhető színházi előadások Magyarországon.

Egy párhuzam: Mindeközben a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében hagyományosan fontos szerepet betöltő, azonban még nyomaiban a kollégiumokon keresztül a szakmaiság látszatát fenntartó Nemzeti Kulturális Alapnak jelentős megszorításokkal kellett szembenéznie a közelmúltban. 

A fővárosi önkormányzat egyszer már segített: Kifejezetten az Átrium, a Centrál és a Pintér Béla Társulat, valamint a még durván kéttucat előadó-művészeti szervezet nehéz helyzete miatt, a Fővárosi Önkormányzat egy 150 millió forintos egyszeri gyorssegélyalapot hozott létre Mentőöv Program néven tavaly nyár végén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánytól nyugodtan elvérezhetnek a megszorítások első kulturális áldozataiNagy hagyománnyal bíró lapok és szervezetek lehetetlenülnek el a költségvetés szorult helyzete és az erősödő kultúrpolitikai szelekció miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet kultúra kultúrharc színház Olvasson tovább a kategóriában