Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozási projektekből, így például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is.
Előzmény: Az Európai Bizottság decemberi döntése megtiltotta, hogy magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, ugyanis az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Azonnali következményként magyar diákok Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig már közel fél éve csak társult tagként, saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a más EU-s országokkal közös kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.
Miért fontos mindez? A forrásveszteség rendkívül érzékeny érinti a magyar felsőoktatási szektort és a 21 alapítványi egyetemet, amelyeket a modellváltásnak nevezett folyamat során a kormány törvényi úton fenntartóváltásra kényszerített elvileg annak érdekében, hogy növekedjenek a felhasználható forrásaik.
A helyzet miatt ráadásul egy nem alapítványi fenntartású egyetemnek is magyarázkodnia kellett a nemzetközi partnerei felé.
Mit támadnak az egyetemek? A The Higher Education szaklap szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között találjuk a Debreceni Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Utóbbi március 13-án szignózott beadványa lényegében a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik.
A Debreceni Egyetem a témában azt írta a lapnak: az EB döntése szembemegy az európai alapértékekkel, és politikai háború eredménye. A Debreceni Egyetem szintén azon az állásponton van, hogy a kuratóriumi tagjainál nem áll fenn összeférhetetlenség.
A Semmelweis Egyetem a Horizont program 2014 és 2020 között tartó etapjában több mint 6 millió euróhoz jutott hozzá, a Debreceni Egyetem több mint 4-hez.
Ellentmondás: Ez az álláspont egyezik a kormány álláspontjával a kérdésben, ugyanakkor a befagyasztás óta a kormány több ízben jelezte, hogy el fogja oszlatni az EB aggályait. A kormányzati tisztséget – miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, kormánybiztosi – vállaló kuratóriumi tagok azóta valóban lemondtak, de a vagyonkezelő alapítványok törvényi szabályozását nem alakította át a kormány, holott az EB-nek nemcsak a konkrét személyekkel, hanem a teljes jogi környezettel van problémája.
Egy érdekes részlet a történetben, hogy a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, aki mindeközben kormánybiztosi pozíciót is betöltött – egészen február elejéig. Bedros azon kevesek közé tartozott, aki a kuratóriumi pozícióját tartotta meg, a kormányzati pozíciójától pedig megvált.
Mi lesz most? Az Európai Bíróság nyilatkozata szerint összevonva tárgyalhatják majd az eseteket, és 18 hónap múlva hozhatnak ítéletet. A kormány ígérete szerint ennél hamarabb meg szeretne állapodni a zárolt forrásokról az EB-vel, ugyanakkor korábbi ígéretét, miszerint április második felében Országgyűlés elé terjeszti a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást, nem tartotta be.
Áprilisi hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. A mandátumok időtartamát viszont biztosan le fogják rövidíteni, várhatóan hat évre. Ha a kormány meghozza a megfelelő törvényeket, és azokra rábólint az EB, akkor megkezdheti a befagyasztás feloldását.
Közélet
Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.
Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte
Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben lényegében megduplázta a minimálbért, most három év alatt lehet 40 százalékos az emelés, ha minden jól alakul.
Mindent megtesz a kormány, hogy feléljék a jövő egy darabkáját az emberek
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Fontos
Tucatjával menekülnek Szlovákiába a magyar webáruházak
Kedvezőbb az adók összetétele, nem rángatják egyik napról a másikra a szabályokat, és barátságosabb a hatósági ügyintézés.
Ezermilliárdos kedvezménnyel tukmálják elektromos autóikat a büntetéstől tartó gyártók
Hatalmas akciókkal próbálják elérni a kötelező értékesítési kvótát az Egyesült Királyságban, és uniós szemszögből is érdekes, hogy mire mennek ezzel.
Tízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létrán
Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
