Papíron Magyarország nem költ keveset kultúrára, a hivatalos KSH-adat szerint 2020-ban a GDP 1,4, 2021-ben egy százalékának megfelelő összeget^*670, illetve 541 milliárd forintot, mindegyik a központi költségvetésben szereplő összeg, ez bőven EU-átlag fölötti, sőt élmezőny. Ráadásul a jelenlegi, ötödik Orbán-kormányban – az egészségüggyel és oktatással ellentétben – már van a kultúra szót a nevében szerepeltető minisztérium is. A látszólagos gyarapodást azonban messze nem érzékeli minden kulturális szereplő: a magyar kultúrafinanszírozás egyik legfontosabb, hagyományosan – bár mára csak nyomokban – szakmai önigazgatásra építő szervezetének, a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) jelentős forráscsökkenéssel kellett és kell szembenéznie, miközben nagy hagyománnyal bíró kulturális lapok és szervezetek lehetetlenülnek el teljesen. A háttérben az NKA jelentőségének csökkenése, a jelenlegi gazdasági válságkilátások miatti megszorítások és erősödő kultúrpolitikai szelekciós szándék húzódik meg.

Szépírók, Balkon, Színház

A magyar irodalmi élet néhány jelentős írószervezetének egyike, a független szervezetek közül a legnagyobb Szépírók Társasága költségvetésének nagyobbik felét évek óta az NKA-tól kapta. A 7,5-10 milliós, pályázati úton elnyert éves támogatásuk azonban mostanra 3 millió forintra apadt, ezt az összeget a Szépírók közleménye szerint bizonytalan időre zárolták. A szervezet vezetése válaszként felvette a kapcsolatot nemzetközi irodalmi-kulturális érdekvédelmi szervezetekkel, magántámogatókkal, és pénzgyűjtésbe kezdett – igyekszik megmenteni a társaságot. 

Ahogy azt Czinki Ferenc elnök mondta kérdésemre: az NKA-pénzek biztosították a hazai programok megvalósítását, a jelenlegi helyzet a működésképtelenség szélére sodorta a szervezetet. Bár számított arra, hogy valamivel kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak idén – hiszen az NKA állandó kollégiumainak pályázati úton kiosztott keretösszegei is csökkentek -, de „a csökkentést nem fair és arányos módon osztották szét”.

Az 1993-ban alapított, évente tízszer megjelenő – kortárs fókuszú – képzőművészeti folyóirat, a Balkon számos művészeti-kulturális folyóirat mellett az elmúlt években szinte teljes egészében NKA-forrásokból működött. Mintegy tíz éve még a tíz lapszámot 17-18 millió forintból jelentethették meg, de mivel a támogatás összege folyamatosan soványodott, csökkent a lap- és példányszám is. 2022-ben már csak az NKA által megadott keretre, 9 millió forintra lehetett pályázni, így a Balkon tavaly már csak öt számot tudott nyomtatásban megjelentetni.

Noha 2023-ra és 2024-re 9-9 millió forintot már megítéltek nekik elvileg 10-10 lapszámra egy hároméves összevont pályázat során, a rohamosan dráguló papírárak, nyomda- és egyéb költségek mellett ez egyre lehetetlenebb vállalkozás.

További nehezítés, hogy a 2022-es online megjelenésre májusban megítélt másfél millió forintos összeget december 30-án, több hónapos késéssel kapták meg, miközben a szerződés szerint az összeget hivatalosan 2022-ben kellene elkölteni.

A lap főszerkesztője, Hajdu István a G7-nek elmondta: rákérdezett a csúszás okára az NKA-nál, ahonnan azt a választ kapta, hogy „technikai okok” álltak a háttérben.

Nemrég jelentette be nyomtatott megjelenésének beszüntetését az 1968-ban alapított Színház havi szakfolyóirat is. „A megszűnés nekünk is fáj, és nem jószántunkból, inkább hideg logikából döntöttünk így” – írták.

A lap már hat éve küszködött a töredékére csökkent állami támogatások miatt, visszavágták nyomtatott megjelenéseiket, mindeközben Vidnányszky Attila Nemzeti Színház-igazgatóként politikailag vezéreltnek nevezte a lap működését. A print megjelenés fő akadálya jelenleg „a hosszú távú finanszírozhatóság permanens bizonytalansága”.

Az államtól függetlenül működő írószervezetek, kisebb példányszámú kulturális-művészeti kiadványok, irodalmi folyóiratok évek óta nehezen finanszírozzák működésüket, ha egyáltalán képesek erre. A Magyar Írószövetség ifjúsági tagozataként indult, majd megszüntetett, a 80-as években a legendás JAK-füzetek elindításával – és például Csengey Dénes, Szilágyi Ákos, Lezsák Sándor vagy Tamás Gáspár Miklós vezetésével – újjáalakult, aztán a rendszerváltás óta egyesületként aktív József Attila Kör például 2019-ben esett szét végleg az állami támogatások elapadása és saját adminisztrációs hibái után.

A fenti friss példák tehát nem hatnak az újdonság erejével, ugyanakkor az NKA közelebbi vizsgálata után úgy tűnik, nem véletlenül lett élesebb mostanában a források szétosztásának kérdése. Az okokat három csoportra választhatjuk szét.

Kultúrpolitikai szelekció

Az NKA-ban eredetileg kuratóriumi rendszerben döntöttek az egyes szakma képviselői az adott terület pályázatairól, a döntnököket pedig maguk a szakmai szervezetek delegálták. A kultúráért felelős minisztérium alatt működő állami szervezet így bizonyos fokú autonómiát élvezett régebben a pénzosztásban, az állami költségvetésből pedig törvény biztosította az alapnak az ötös löttó játékadójának meghatározott részét, ahogy egyébként ma is.

Ennek az összegnek egy részét maga a miniszter osztotta szét, a másik részét viszont az említett kuratóriumhálózatban ülő több tucat döntnök. Az utóbbi tíz évben viszont az Orbán-kormányok közelebb vonták magukhoz a szervezetet, mind a kollégiumokba, mind az NKA-vezetésébe beleszervezték a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) delegáltjait, az alap legfőbb döntéshozó testületét, az NKA Igazgatóságot pedig megszüntették. Jelenleg tehát 

• az NKA-források egyik részét a miniszter ítéli oda, 
• a másik részét az a 6-9 fős kollégium,
• aminek egyik harmadát a miniszter jelöli ki, másik harmadát az MMA delegálja, és csak harmadik harmadát „a valódi” szakmai szervezetek. 

A gyakorlatban néha még a szakmai szervezetek között is találunk állami vagy nyíltan kormányközeli intézményeket. Például az éppen tavaly újraalakult szépirodalmi kollégiumnak jelenleg szakmai delegáltként tagja az a Szentmártoni János, aki a Magyar Írószövetség elnökéből lett a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum által alapított állami nonprofit zrt., a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyik vezetője. Mellette a kuratóriumban többek között miniszteri delegáltként ül Takaró Mihály irodalomtörténész – akinek a Nemzeti alaptanterv kidolgozásában való részvétele többek között azért kavart botrányt szakmai körökben, mert korábban azt mondta, Kertész Imre nem magyar, a Nyugat pedig jelentéktelen zsidó lapocska volt –, valamint Orbán János Dénes, a 150 milliós kezdődotációval létrehozott Előretolt Helyőrség nevű állami íróképző vezetője. Orbán János Dénes ráadásul elnöke is a kollégiumnak.

A kultúrpolitikai szelekció fontossága, „a kultúrharc” mellett az utóbbi években is többször hitet tettek különböző kormányközeli kulturális szereplők – Orbán nyilatkozataiban a harc Magyarországon nagyjából a végére ért, jöhet az „új kulturális korszak”, európai színtéren viszont a keresztény magyar kultúra megőrzéséért folyik. A Nemzeti Kulturális Alap jelenlegi, 2021-ben hivatalba lépett, egy – az Átlátszó által feltárt – együttállás miatt egy teljes évig összeférhetetlen alelnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőjeként és Óbuda-Békásmegyer polgármesterként tapasztalatot szerzett politikus, Bús Balázs nyilatkozatai is beleillenek a sorba. Főleg amióta tavaly év közepén a frissen hivatalba lépett – és így automatikusa NKA-elnökké is vált – Csák János kulturális miniszter Búst az NKA-t működtető minisztériumi háttérintézmény, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) igazgatójává is kinevezte. Bús akkor jelentette be egy nka.hu-s öninterjú keretei között, hogy Klebelsberg gondolatát követve – „a kultúra nem csak egy együttműködés, hanem harc, amelyben ha az ország elbukik, eltűnik a térképről” – az NKA-nak a kultúra közösségépítő erejét előtérbe helyező, a magyarság mélyen gyökerező identitástudatát támogató szervezetté kell válnia.

Az elmúlt évek intézményi megerősítése után most a minőségi szelekció időszaka kell, hogy következzen

– szögezte le. Egy tavaly év végi pályázati kiírásban meg is jelent a színházak számára a nemzeti önazonosság-tudat erősítésének és az európai keresztény kultúrához való tartozásunk pozitív megjelenítésének célja kortárs darabok és tantermi projektek esetében.

A szétosztható források szűkülése

Bár a mindenkori NKA-alelnökök rendszeresen az NKA szétosztott pénzeinek bővüléséről nyilatkoznak, valójában csökkenésről beszélhetünk, főleg ha a miniszteri döntéseket és a különböző kultúrpolitikai célok megvalósítására létrehozott, úgynevezett címzett keretek fölött diszponáló ideiglenes kollégiumokat kivonjuk a képletből. A mostanra nyilvánvalóan elévült NKA-honlap vonatkozó részlege szerint ilyenből valóban egyre több, mostanra 7 van, például a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Kollégium vagy az egyaránt Demeter Szilárd-vezette Petőfi 200 Kollégium és Magyar Géniusz Program Kollégium.

A különböző éves keretösszegek kiderítése egyébként nem csekély kihívás, ugyanis az NKA honlapjának nemcsak a kollégiumairól szóló részét mulasztották el frissíteni. A közérdekű adatok között az éves költségvetések sorában az utolsó letölthető költségvetés és számviteli beszámoló 2015-ös. Az adott évi működés eredményességéről 350 oldalon beszámoló dokumentum már frissebb, 2020-as, és ebben valóban megtalálhatók jóváhagyott keretösszegekről szóló táblázatok is. 

Ebből az adattengerből kiolvasható, hogy a 2017-2018-as 7,6-7,3 milliárdos jóváhagyott nyílt éves keret – vagyis az állandó kollégiumok és a miniszteri keret együtt – 2019-2020-ra 6,6-6,3 milliárd forintra csökkent. Viszont ebből a miniszteri keret a 2017-es 2 milliárd forinthoz képest 2020-ban 2,2 milliárdra nőtt – durván leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy arányaiban egynegyedről egyharmadra hízott.

Külön a szépirodalmi kollégium – kiragadott példa – kerete 2017-ben és 2018-ban még 370 millió forint volt, ez 2019-re 343, 2020-ra 351 millió forintra fogyott. Csökkent a képzőművészeti kollégiumé is. 

Ne feledjük, emellett még ott vannak a különböző ideiglenes programkollégiumok által kiosztott, elsősorban minisztériumi-kormányzati programok megvalósulását segítő források.

De nézzük, mi derül ki a költségvetési törvényekben az NKA mellett feltüntetett összegekből, mennyi pénz kerül eszerint az NKA-hoz. Két tételre, a támogatás nyújtására odaadott költségvetési összegre és az NKA teljes költségvetési kiadási tételére fogunk koncentrálni.^*Az NKA beszámolóiban éves keretösszegnek nevezett tétel és a központi költségvetési tervezetben az NKA-nak támogatás nyújtására odaítélt tétel azért különbözhet, mert előbbiből kimaradnak az ideiglenes kollégiumok által kiosztott források, de az NKA élhet különböző belső átcsoportosításokkal is, és képezhet tartalékokat.

• A 2018-as költségvetési törvény 8,7 milliárd alapból nyújtott támogatást határozott meg, a teljes kiadási tétel az államháztartás számára 9,8 milliárd forint volt.
• 2019-ben ugyanez 9,1 milliárd forintra és 10,3 milliárd forintra nőtt.
• 2020-ban 8,9 milliárd, a kiadási tétel pedig 10,1 milliárd.
• 2021-ben az alapból nyújtott támogatás visszaesett 8,7 milliárdra, a kiadási sor maradt 10,1 milliárd.
• A 2022-es költségvetésben maradt a 8,7 milliárd, a kiadás 10 milliárd.  
• A 2023-as költségvetés legfrissebb – rendeleti –  változata pedig már 7,7 milliárd forintra csökkenti az alapból nyújtott támogatásokat, és 9,1 milliárdra faragja az államháztartási kiadást.

Ez alatt az öt év alatt ugyanakkor az NKA működésére adott összeg 851 millió forintról 1,1 milliárd forintra nőtt, ahogy egyébként az NKA bevételei is emelkedtek. 

Vagyis bár a támogatott produktumok előállításának költségei az inflációból és más okokból fakadóan nyilvánvalóan nőttek, addig a költségvetési előirányzatokban az NKA-nak támogatásnyújtásra odaadott pénz csökkent. Ez azt is jelenti, hogy az NKA szerepe a kormányzati szándék szerint csökkent a költségvetésben és a magyar kulturális életben.

Összevetésként: például a Magyar Művészeti Akadémiához rendelt költségvetési előirányzat-tételek 2018 és 2023 között 6,7 milliárd forintról 13,2 milliárd forintra emelkedtek.

Válságköltségvetés, megszorítás

A harmadik ok az NKA-források kérdésének élesedése mögött a gazdasági válság, pontosabban az, hogy a spórolásból viszonylag nagy szerepet kell vállalnia a szervezetnek. Ez a fentiek mellett további, de más okú forráscsökkenést vont maga után 2022-re, és von 2023-ra is.

Egy tavaly júliusi, államháztartási stabilizációs intézkedésekről szóló kormányhatározatban a pénzügyminiszter egyrészt előirányzat-csökkentéseket, másrészt konkrét összegek zárolását rendelte le. Utóbbi az NKA-nak 1,66 milliárd forint befagyasztását írta elő 2022 végéig. A teljes éves NKA-költségvetés durván 15 százalékát, az alap éves működési költségének durván másfélszeresét kellett zárolni fél évre. Összehasonlításként, az Igazságügyi Minisztériumnak például 1,27 milliárd, az Építési és Beruházási Minisztériumnak 1,8 milliárd forintot kellett zárolnia, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak – 28 milliárdos éves költségvetés mellett –  2,98 milliárd forintot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak összesen 69 millió, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból 77 millió, a nyugdíjbiztosítási, rezsivédelmi és a honvédelmi alapból pedig 0 forintot. Persze a többi minisztériumnak ezeknél jóval nagyobb összegeket.

Év végén, a feloldás előtt pár nappal az új, rendeleti költségvetésben 2023-ra újabb befagyasztásokat, pontosabban államháztartásba történő befizetést írt elő a kormány ugyanazoknak a szerveknek. A 19, külön költségvetési fejezetet képező szervnek március 16-ig kell befizetnie összesen 250 milliárd forintot, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak például 34,2, a Miniszterelnöki Kabinetirodának 34,5 milliárd forintot. Hiába tartozik a kulturális minisztériumhoz és az EMET-hez, az NKA-nak önállóan 913,8 millió forintot kell befizetnie a 2023-as költségvetése terhére. Az illetékeseknek február közepére kell leadniuk a tervet, miként valósítják meg az előírt spórolást. 

Például a szintén önálló költségvetési fejezetet képező Magyar Művészeti Akadémiát önállóan nem sújtja ilyen zárolási vagy elvonási kötelezettség. 

Ahogy az NKA megerősítette kérdésemre, a fenti összeget a 2023-as költségvetésük terhére kell befizetni. Vagyis a 9,1 milliárd forintra lefaragott 2023-as költségvetési NKA-előirányzat ezzel a lépéssel máris mintegy 8,2 milliárd forintra csökkent.

Míg 2019 és 2022 között az intézmény konzekvensen mintegy 10 milliárd forint állami forrásból működött, most két lépésben elvonták ennek az összegnek a 20 százalékát – nem számolva az ehhez hozzáadódó inflációból származó értékcsökkenést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégyszeres gázszámla, hatszoros áramár – mindenki számol, hogyan kerülhetők el a bezárások a kulturális szektorbanSok kulturális intézményben dolgoznak „fűtési stratégián", vagyis azon, hogyan kerülhetik el próbatermek, színpadok, olvasótermek bezárását vagy a működés korlátozását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljutott oda a magyar kormány, hogy az éves költségvetés háromszorosan is üres szimulációA költségvetés mostanra lényegében irrelevánssá, számonkérhetetlenné és átláthatatlanná vált. Eltűnt útközben az indoklás szándéka is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kiszolgáltatottság és a kuncsorgás szinte természetes eleme lett a művészet finanszírozásánakA művészet területén nemcsak az alkotók megélhetési lehetőségei rendhagyók, hanem a velük foglalkozó szakma finanszírozása is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet költségvetés kultúra megszorítás megszorítások nemzeti kulturális alap Olvasson tovább a kategóriában