Kedd délután Nagy István agrárminiszter kiadott egy miniszteri utasítást, amellyel egy nappal a fakivágások liberalizálásása ellen meghirdetett tüntetés előtt lényegi pontokon módosította a múlt héten kiadott kormányrendeletet, az állami erdők esetében visszahozva a korábban egy tollvonással kivett természetvédelmi szempontokat.

Az augusztus 4-i kormányrendelet az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva rendkívüli mértékben felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Többek között védett területeken is engedélyezték a tarvágást, a korábbi korlátozásokat megszüntetve ezt az őshonos állományban is lehetővé tették, a fészekrakás miatti tilalmi időszakban is engedve a favágásokat. A rendelkezés az értékesebb, őshonos erdőkben is lazított az erdőmegújítási előírásokon, és az állami erdészetek számára bármilyen, az elfogadott erdőtervekben nem szereplő fakitermelést is elrendelhetővé tett.

Az érvényes természetvédelmi szabályokon elvileg nem lenne szabad az Alkotmánybíróság korábbi döntései szerint lazítani, ezt a kormányrendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva tette meg mégis, hogy így lépjen fel az energiaválság miatti tűzifahiányon. Utóbbi önmagában fontos cél lenne, hiszen a megugró rezsiárak miatt várhatóan még többen akarnak idén tűzifával fűteni. A tűzifa ára idáig 20-30 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest, és a tüzépeken már most is sok helyen egy hónapot kell várni a fára, a szállításokat nem is tudják garantálni.

Nagy István miniszter idáig azt hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet nem fogja rontani az erdők természeti állapotát, szerinte a tűzifa kitermelése továbbra sem jár majd erdőirtással

A kormányrendelet ellen azonban nem csak az ellenzéki pártok tiltakoztak, mások mellett az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is kiadott egy állásfoglalást, melyben kifejezetten károsnak minősítették az intézkedést. Az őshonos erdők tarvágása szembemegy az erdészeti iskolákban tanított szemlélettel, az erdészszakma ma már jóval finomabb beavatkozásokat preferáló megközelítésével. Ráadásul a tűzifahiány a kritikák szerint valójában nem is a természetvédelmi szigorral függ össze. Annak sokkal gyakorlatibb okai vannak, például az, hogy – nem függetlenül attól, hogy a fakitermelést az elmúlt évtizedekben módszeresen alulfinanszírozták – egyszerűen nincs elég favágó és eszközállomány a meglévő kitermelési tervek teljesítésére sem.

Civil szervezetek nyílt levélben kérték Orbán Viktort a rendelet visszavonására, és a jelek szerint a tiltakozás ezúttal legalábbis részben eredményre vezetett, annak ellenére is, hogy a Fidesz környékén idáig megalapozatlan politikai kritikának minősítették az erdők sorsa miatti aggodalmakat. A rendelet visszavonása vagy módosítása helyett azonban ezt kedden egy miniszteri utasítással oldották meg, miközben az eredeti rendelet is hatályos maradt.

A Nagy István által aláírt utasítás tartalmilag a legkritikusabb, érdemi pontokon nyúlt hozzá a rendelethez, visszahozva több olyan természetvédelmi szempontot, amit nem egészen két héttel ezelőtt kivettek a szabályozásból. Talán a legfontosabb, hogy

• a természetvédelmi és a Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló erdőkben mégiscsak megtiltották a tarvágást. Tudni kell, hogy nem minden védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében van az erdőknek ilyen elsődleges rendeltetése, nagyjából a védett és Natura 2000 erdők fele tartozik ebbe a kategóriába. Ezen a ponton a miniszteri önkorrekció olyan jól sikerült, hogy még az augusztus 4. előtti állapotnál is erősebb a most kiadott védelem, a Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben ugyanis korábban volt lehetőség tarvágásra. Mostantól ez megszűnik, ami természetvédelmi szempontból üdvös változás.
• A friss utasítás azt is kimondja, hogy a megnövekedett tűzifaigényt elsősorban akácerdőkből, vagy (telepített) kultúrerdőkből kell megoldani. A nem őshonos akácosok, melyek egyébként sem nagyon szoktak harminc évnél öregebbek lenni, a legkevésbé értékes erdeink közé tartoznak, fontos, hogy a jóval értékesebb tölgyesek és bükkösök így hivatalosan is élveznek némi védettséget.
• Az utasítás időben is korlátozza a lazító kormányrendelet hatályát. Korábban ilyen megkötés nem volt, az visszavonásig volt érvényes, most azonban az állami erdőkben jövő év március 31-ig marad érvényben, azt követően nem alkalmazható.
• Szintén pozitív, hogy bekerült a fokozatosság elve. A fakitermelést liberalizáló rendeletet eszerint csak akkor lehet alkalmazni, ha az elfogadott 2022-es kitermelési terv alapján a megnövekedett tűzifaigényt nem lehet kielégíteni.

Ehhez érdemes tudni, hogy az erdőgazdálkodók minden évben rendelkeznek egy, a kitermelést is meghatározó elfogadott erdőtervvel. A miniszteri utasítás alapján ezek továbbra is érvényesek, és csak akkor lehet nagyobb kitermelést eszközölni, ha azt már kimerítették, mégpedig ezt a gazdálkodóknak kell kérelmezniük. Mivel, mint a cikk elején említettük, kapacitás- és emberhiány miatt sok erdőgazdaság már annak sem tud könnyen eleget tenni, a gyakorlatban ez alapján nem igazán várható, hogy tömegével fognak nekiesni a meglévő faállománynak.

A miniszteri utasításnak ugyanakkor van két hátulütője.

Egyrészt, hogy csak egy miniszteri utasításról, nem pedig magasabb jogi státuszú szabályozó eszközről van szó, másrészt pedig, hogy az csak a 100 százalékos állami tulajdonú erdőkre vonatkozik.

Egy miniszteri utasítás eleve nem is vonatkozhatna magánerdőkre, hiszen azok nem tartoznak az agrárminisztérium irányítása alá. A hazai erdőterület 56 százaléka állami, közel fele azonban magántulajdonban van, és bár a védett erdők között kisebb a magánerdők aránya, ott is vannak értékes állományok. Emiatt, bár az augusztus 4-i kormányrendelet elsősorban az állami erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok lazításában hozott újat, de azért a magánerdők egy részét is érinti. Ezeket a most kiadott utasítás védelem nélkül hagyja, ami természetvédelmi szempontból káros, gazdálkodási szempontból ugyanakkor versenyelőnyt jelenthet a nagy magánerdő-tulajdonosok számára.

Az, hogy egy miniszteri utasítás alapvető pontokon valójában újraír egy frissen kiadott kormányrendeletet, jogi szempontból is sajátos megoldás. Szigorúbb intézkedések megszabására egy alacsonyabb normatív intézkedésben is van lehetőség, de kérdés, hogy a gyakorlatban ez pontosan hogy fog érvényesülni. Emiatt a kormányrendelet ellen korábban petíciót indító WWF Magyarország is ellentmondásosan látja a miniszteri korrekciót. Mint Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője mondta a G7-nek: tartalmilag egyértelműen üdvözlik a kedden kiadott utasítást, de eközben az eredeti kormányrendelet módosítását vagy teljes visszavonását is szeretnék elérni. „Ez hatalmas siker, és úgy gondoljuk, hogy ez az erdőink érdekében történt összefogás eredménye. Azonban a valódi eredményt az jelentené, ha a mostani miniszteri utasítás több pontját a mindenkire érvényes kormányrendelet-módosítással is elfogadnák.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira elszálltak a rezsiköltségek, hogy tűzifa gyűjtésére buzdítják a lakosságot LengyelországbanElég csak odatelefonálni a helyi erdészeti hatóságnak, ha tűzifát akarnak gyűjteni, de a fák kivágása tilos.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet erdő fakitermelés Nagy István tűzifa Olvasson tovább a kategóriában