Húsz választókerületben még matematikailag megfordíthatják az egyéni választókerületi eredményt a külföldön, illetve az átjelentkezések miatt máshol leadott szavazatok. Ezeket a voksokat pénteken fogják megszámolni, de tényleges fordításra az ellenzéknek csak egy-három körzetben van esélye, és közülük is csak egy tűnik valószínűnek. A fideszes kétharmadot nem fenyegeti veszély.
Az ellenzéknek több-kevesebb esélye van a fordításra a két, egyelőre a Fidesznek álló budapesti választókerületben, továbbá esetleg az egyik miskolciban. Nagyon halvány reményei akár még Szél Bernadettnek is lehetnének Budakeszin, de az ő lemaradása már közel 2400 voks a kormánypárti Menczer Tamás mögött. Egy 90. perc utáni győzelemhez a még meg nem számolt szavazatok 80 százalékát kellene elvinnie.
Erre azért lehet legalább elméleti esélye, mert az ő agglomerációs választókerületében aránylag sok a külföldi külképviseleten leadott és még meg nem számolt szavazat. Máshol is elsősorban ebben lehet az ellenzéki jelölt reménye: a nagyrészt Nyugat-Európában élő, a megnehezített szavazási feltételek ellenére aktív választópolgárokban. Az ő körükben a feltételezések szerint az országos átlagnál idén is jóval nagyobb az ellenzék támogatottsága. Ezt egy vasárnapi exit poll is alátámasztotta: a külhoni ellenzéki kampányban is érintett, függetlennek tehát nem tekinthető Magyar Demokrácia Alap öt nagyvárosban, Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Londonban és Münchenben minden tizedik szavazó, vagyis bő 2500 ember megkérdezésével készített felmérést a szavazóköröknél. Nem reprezentatív adataik szerint a nyugat-európai városokban szavazók 78 százaléka az ellenzéki közös listát választotta, a Fideszre csak 11 százalékuk szavazott.
A nagykövetségeken és más külképviseleteken idén is azok voksolhattak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és előzetesen regisztráltak a szavazásra. Ezt a törvényes határidőig 65 716-an tették meg, 7 ezerrel többen, mint négy évvel korábban. Ez azonban így is csak a 10-15 százaléka a becslések szerint tartósan Nyugat-Európában tanuló vagy dolgozó magyaroknak. Az alacsony arány fő oka, hogy (szemben a Kárpát-medencei, határon túli magyarsággal) a jellemzően magyarországi lakcímmel is rendelkező nyugat-európai új kivándorlók számára nem lehetséges a levélszavazás. Nagy-Britanniában például csak három városban tudtak voksolni, vagyis sokak csak egész napos utazással juthattak volna el a szavazókörbe.
Akik ennek ellenére is regisztráltak külképviseleti választásra, többnyire erősen elkötelezettek, 2018-ban a 88 százalékuk valóban el is ment szavazni. Hasonló arányt és a körükben jelentős átlagos ellenzéki szavazattöbbletet feltételezve, pár száz szavazatot sok körzetben behozhat hátrányából az ellenzéki jelölt, ennek mértéke azonban az egyéni választókerületek adottságai és az onnan külföldre tartósan vagy átmenetileg kivándoroltak száma szerint jelentősen különbözhet.
A Dunaújváros központú, Fejér megyei négyes OEVK-ban például – abban a választókerületben, amit a Fidesz négy év után szerzett vissza vasárnap – hiába viszonylag szűk, 1500 szavazatnyi a különbség, a jobbikos Kálló Gergelynek nincs reális esélye a fordításra, innen ugyanis csak 421-en regisztráltak külföldi szavazásra.
A két fővárosi, egyelőre narancssárga kerületben az ellenzék sanszát mindenekelőtt az adja, hogy ezekben kisebb a fideszes jelölt előnye, mint ahány külföldi szavazat még megszámlálásra vár. Szél Bernadett említett körzetéről ez már nem mondható el, de az ellenzéki hátránnyal bíró körzetek közül onnan szavaznak a legtöbben külföldön, ezért érdemes egyáltalán figyelni rá. Ahhoz azonban, hogy a budakeszi körzet megforduljon, nem elegendő a budai agglomerációból Nyugatra kikerültek esetleges ellenzéki szimpátiája. Szükség lenne emellett arra is, hogy a további, még meg nem számolt szavazatokban is körülbelül háromszoros előnye legyen Szélnek, máskülönben az LMP 2018-as miniszterelnök-jelöltje kiesik az Országgyűlésből.
Ezek a bizonyos további szavazatok két kategóriába tartoznak: a külföldön leadott voksokat minden egyéni választókerületben egy kijelölt szavazókör ténylegesen helyben leadott szavazataival egyesítik, és ide számolják a belföldön, átjelentkezéssel más településeken leadott, de ide tartozó szavazatokat is. A példánál maradva: a budai agglomeráció kivándoroltjainak a szavazólapjait együtt fogják megszámolni a Budakeszi adott szavazókörének utcáiban lakó emberek vasárnap leadott, még szintén talonban lévő szavazataival (ebben az esetben 576 van ezekből, jellemzően más választókerületekben is hasonló a nagyságrend), valamint azoknak a szavazataival, akiknek szintén Budakeszi környékén van az állandó lakcímük, de átjelentkezések miatt fizikailag más településen adták le a voksukat.
Utóbbiaknál azonban már nem lehet általánosságban számolni olyan ellenzéki szavazattöbbséggel, mint ami a külföldi szavazatoknál valószínűsíthető. A szavazási irány náluk sokkal inkább az adott egyéni választókerület egészének a jellegzetességeihez lehet közel, bár az adott szavazókör szociodemográfiai sajátosságai ezt természetesen befolyásolják, és az sem kizárt, hogy az átjelentkezettek társadalmi összetétele is eltér az átlagtól, több lehet például közöttük a fiatal és az aktív korosztályba tartozó.
Az alábbi diagramon ezért külön tüntettük fel a külföldön, a belföldön más településen és a honos szavazókörben leadott, még meg nem számolt voksokat választókerületenként, narancssárga ponttal pedig azt jeleztük, hogy a vesztésre álló jelöltnek mekkora különbséget kellene ledolgoznia a fordításhoz. Ennek reális esélye elsősorban azokban a választókerületekben lehet, ahol nemcsak a különbség viszonylag kicsi, de ahol ehhez képest viszonylag sok a (szürkével jelölt) külföldi szavazat.
Az ellenzéki tábor ez alapján leginkább a Budapest 13-as (XVI. kerületi) OEVK-ban lehet optimista, ahol Vajda Zoltánnak csak 38 szavazat a lemaradása a fideszes Szatmáry Kristóf mögött. Vajdának ebben a körzetben elegendő lenne a még meg nem számolt szavazatok 50,7 százalékát elnyernie, vagyis az lenne meglepetés, ha az ellenzéki jelölt nem tudna fordítani.
A másik, fideszes előnyt mutató fővárosi választókerületben már jóval nehezebb lesz az ellenzéki jelölt dolga, ha nem is teljesen lehetetlen. Itt, a Rákosmentén (ez a budapesti 14-es körzet) a jobbikos Szilágyi Györgynek 761 szavazatot kellene hoznia Dunai Mónikán. Nagyjából ennyi szavazat fog beérkezni külföldről is ebbe az OEVK-ba, de a fordításhoz Szilágyinak a Magyarországon leadott szavazatok között is kellene még 2-300 voksnyi többletet szereznie. Összességében a hátralévő 2100 szavazat 68 százalékát kellene elnyernie – könnyen lehet, hogy végül itt lesz az országban a legszorosabb egyéni végeredmény.
A harmadik, még lőtávolságon belüli ellenzéki esély a miskolci kettes körzetben mutatkozik, ahol az előzetesen sima esélyesnek gondolt szocialista Varga Lászlónak ezer szavazatot kellene hoznia a fideszes Kiss Jánoson. Itt csak bő 500 szavazat várható külföldről, vagyis Vargának a saját OEVK-átlagánál sokkal többet kellene kapnia a belföldi szavazatokban is. Összességében a hátra lévő voksok 72 százalékára van szüksége a győzelemhez.
A három potenciális ellenzéki fordítás közül egy (Vajdáé) közel biztosra vehető, a további kettő pedig lehetséges, de nagyobb valószínűsége van annak, hogy ezekre nem kerül sor. A továbbiak – például Szél Bernadett fordítása – már
bombameglepetést jelentene, ilyesmire pedig 2022-ben az ellenzéki térfélen idáig semmilyen jel nem utalt.
Az szintén kevésbé valószínű, hogy a Fidesz tudná valahol a maga javára fordítani valamelyik vesztésre álló körzetét. Ehhez Pécsen állnak a legközelebb, ahol az egyes választókerületben Kővári Jánosnak elég lenne a hátralévő szavazatok 53 százalékát megszereznie, hogy elvigye a mandátumot a 255 szavazattal vezető Mellár Tamás elől. Négy évvel ezelőtt azonban a még hátralévő szavazókörben Mellár több száz szavazattal többet kapott akkori kormánypárti ellenfelénél, így itt sem nagyon érdemes fordulatra számítani. Három fővárosi választókerületben (a XVIII., a XV. és a X. kerületben), ahol a Fidesz hátránya szintén viszonylag szűk, a hátralévő szavazatok 62-72 százalékát kellene megszerezniük a kormánypárti jelölteknek, de a külföldi szavazatok mennyiségét és a szavazókörök karakterét tekintve ez is felettébb valószínűtlen.
Összességében ezek alapján az ellenzék végül a mostani 18 helyett 19-21 egyéni mandátumot szerez majd a 2022-es választásokon. A fideszes kétharmad azonban még az ellenzék számára legkedvezőbb számítás szerint is biztosnak látszik. Ha mindhárom említett potenciális választókerületben fordítani tudnak, a Fidesz ugyan egyéni mandátumokat veszít, de eközben több töredékszavazatot kap. Figyelembe véve, hogy közben a határon túli levélszavazatoknak még csak körülbelül a felét dolgozták fel (ezeknek a Fidesz kapta a 93 százalékát) a szavazatszámlálók, még onnan is érkezik a magyar kormánypárthoz további 100-150 ezer listás szavazat, vagyis a mandátumszámítás alapjául szolgáló d’Hondt-mátrix számai még változni fognak. Ezekkel együtt a Fidesz két további listás mandátumot nyerhet a mostani álláshoz képest, az összefogó ellenzék és Mi Hazánk pedig egy-egy listás képviselői helyet veszíthet. Ebben az esetben a jelenlegi 47 (Fidesz) – 38 (összefogó ellenzék) – 7 (Mi Hazánk) listás mandátummegoszlás 49 – 37 – 6-ra módosulhat, vagyis a Fidesznek a számára legrosszabb esetben is 134 képviselői helye és minősített többsége lesz az új Országgyűlésben.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
