Az ellenzék két kérdésben gyűjt népszavazási kérdésekre aláírásokat, ezek közül az egyik arra vonatkozik, hogy a munkanélküli ellátás^*köznapi nevén munkanélküli segély, hivatalos nevén álláskeresési járadék. jelenlegi maximális idejét három hónapról kilenc hónapra, egészen pontosan 270 napra növeljék.

Ebben a kérdésben elég jelentős egyetértés mutatkozik az országban: egy 2020-as, a Napi.hu által készíttetett reprezentatív közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek 83 százaléka legalább hat hónapra emelné az időtartamot.

Nincs még egy fejlett ország, ahol ennyire kevés ideig járna a munkanélküli ellátás.

Még az ellenzék által szorgalmazott 9 hónapos ellátás is átlag alatti lenne a világ fejlett gazdaságaival összevetve.

A magyar munkanélküli ellátás nemcsak rövid ideig jár, hanem a legkevesebb kompenzációk között is van egyben, amint azt korábbi cikkünkben bemutattuk. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a legfrissebb, 2020-as adatok alapján egy munkáját elvesztő munkavállaló a korábbi nettó fizetésének mekkora részét kapja meg a fejlett országokban.

Az OECD adatbázisában azt vizsgálják, hogy egy gyermektelen, az átlagbér 67 százalékát kereső munkavállaló mekkora jövedelemhez jut. Magyarországon az első két hónap után még az átlagfizetés 65 százalékát kapják meg a munkanélküliek. Ez ugyan kicsit magasabb, mint az OECD átlaga, de a három hónap letelte után olyan elképesztő szinten esik a magyar munkanélküliek jövedelme, hogy már csak korábbi bevételük 12 százalékát kapják – ez a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek havi összege 22,8 ezer forint. Ilyen alacsony szint csak az Egyesült Államokban van fél év után, de ott még a helyi önkormányzatok is szoktak más támogatásokat biztosítani (illetve egy év után Törökországban szűnik meg a juttatás, Csehországban, Szlovákiában és Lettországban pedig a magyar szintre csökken). 

A jogszabályok szerint a munkanélküli járadék a bruttó fizetés 60 százaléka, de maximum a mininimálbér lehet. A 2021-ben 161 ezer forintos maximum nettó érték azonban magasabb, mintha bérként utalnák, ugyanis a 7 százalékos egészségügyi járulékot nem vonják le, így a bruttó összeg 75 százalék a nettó jövedelem.

Mivel a bruttó átlagbér 2021 első kilenc hónapjában 428,6 ezer forint volt, ahogy az alábbi grafikonon látható,

egy átlagbért kereső magyar a munkáját elveszítve a nettó bérének csupán 42 százalékát kapja meg munkanélküli ellátásként.

Az OECD adatbázisban szereplő 67 százalékos helyettesítési értéket a munkavállalók kis része tudja csak elérni, hiszen a medián bér – amitől a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres  – elérése után is csak a nettó bér 52 százalék jár munkavállalóként a magyaroknak.

Értelmetlen fukarkodás

A munkanélküli ellátás három hónapra korlátozását azzal ideologizálja meg a Fidesz-kormány, hogy ezzel motivál minél előbb munkát találni. Erről beszélt az ellenzéki népszavazási kezdeményezés jóváhagyása után például Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, de Orbán Viktor miniszterelnök már 2020-ban is úgy nyilatkozott, hogy aki nem talál munkát három hónap alatt, annak majd a magyar állam biztosít közmunkát. Igaz, ehhez rendes fizetést már nem ad, mert ezzel csak a minimálbér alatti jövedelem jár.

A kormány számára láthatóan evidencia, hogy ha tovább járna a munkanélküli ellátás, akkor kevesebben dolgoznának. Érdemes azonban ennek kapcsán a fejlett országok munkanélküli rátáit összehasonlítani a munkanélküli ellátás maximális hosszával. Mint alább látható, érdemi  összefüggés nincsen a Japántól az Egyesült Államokig, Észtországtól Portugáliáig igen különböző adottságú, 34 országot magába foglaló kimutatásban. A magyaréhoz hasonlóan alacsony a munkanélküliségi ráta van a két évig a juttatást biztosító Norvégiában és Németországban is.

A fenti grafikonokon 2015 és 2020 között minden évre berajzoltuk a trendvonalat, ami azt mutatja, milyen a két mutató közötti összefüggés. Egyetlen évben sem látni, hogy a tovább járó juttatások nagyobb munkanélküliséghez vezetnének. 2019-ben a munkanélküli ellátás maximális hossza és a munkanélküliségi ráta között a korrelációs együttható^*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.
-0,035-öt tett ki, ami elvileg azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig járt egy országban a munkanélküli ellátás, annál jobban csökkent a munkanélküliségi ráta, ám a korrelációs érték olyan kicsi, hogy a kapcsolat elhanyagolható.

Tavaly a koronavírus-járvány okozott jelentős gazdasági visszaesést és ilyen esetekben sokkal inkább felmerülhet, hogy ha valaki munkanélküli marad, és kap ellátást, akkor kevésbé akar dolgozni, de ez mégsem így történt. 2020-ban ugyan megugrott minden országban a munkanélküliség, de ahol tovább jár a munkanélküli ellátás, ott kevésbé nőtt. A korrelációs együttható -0,06-ra erősödött, de ez statisztikailag még mindig nem jelentős. 

Nincs összefüggés a munkanélküliségi ráta és a munkanélküli ellátás maximális hossza között.

A tudomány szerint Orbánnak nincs igaza

Nem csak a mi adatgyűjtésünkből látszik mindez: az 1990-es évek OECD tagországainak adatait feldolgozó tanulmány egy statisztikai modell alapján azt találta, hogy a munkanélküliség hosszának és a nyújtott járadéknak a korábbi jövedelemhez mért aránya (helyettesítési ráta) elhanyagolható hatással van a munkanélküli rátára és a munkát vállalni hajlandók számára.

Az az elmélet, miszerint ha növekszik a munkanélküli ellátás időszak és/vagy értéke, akkor kevésbé vállalnak az emberek munkát, a neoklasszikus gazdaságelmélet eszményi gazdasági szereplőjére lehet hogy igaz, de a gyakorlatban nem az. Ausztriában például azt követték nyomon, amikor az 50 év felettieknél 30 helyett 52-re, a 40 – 49 év felettiek esetében pedig 30-ról 39 hétre emelték a munkanélküli ellátás maximális hosszát.

Ez volt az első olyan tanulmány alapja, amelyben valós adatok alapján tudták megfigyelni, hogy mennyivel tovább maradnak így munka nélkül az emberek, és mennyivel többen válnak munkanélkülivé. Azt találták, hogy a növekedés nem volt érdemi hatással arra, hogy mennyire gyorsan találnak az emberek munkát. Az igaz, hogy az idősek nagyobb számban lettek munkanélküliek – azt azonban nehéz megmondani, hogy ez mennyire írható az új intézkedés vagy a változó gazdasági környezet számlájára.

Az Egyesült Államokban a 2008-as gazdasági válság során 26 hétről 99 hétre emelték a munkanélküli ellátás maximális idejét, ráadásul az egyes államokban eltérő mértékben. Ezt tudták a kutatók arra kihasználni, hogy – kiküszöbölve az egyes államok eltérő gazdasági növekedéseit – megbecsüljék, hogy ez a példátlanul jelentős növekedés milyen hatással volt a munkanélküliségre. A modell eredményei szerint a közel két évre emelt ellátás legfeljebb 0,3 százalékkal növelhette meg a munkanélküli rátát.

A munkanélküliségi ellátások hosszát és a munkanélküliség mértékét vizsgáló makro- és mikroszintű tanulmányok között ugyan lehet olyat találni, amely lát összefüggést az ellátás növekedése és a munkanélküliség növekedése között, de sok függ a helyi gazdasági és társadalmi adottságoktól, és az biztosan látszik, hogy érdemi, jelentős összefüggés a két változó között sehol sincs. 

Egy friss, 2021-es amerikai kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a koronavírus miatti munkanélküli és bérpótló támogatások megszüntetése nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget.

A fentiek alapján nem nagy túlzás azt mondani, hogy Magyarországon a világ más országaival összevetve tulajdonképpen nem is létezik munkanélküli ellátás, hiszen szinte értelmezhetetlenül kevés ideig jár és  rendkívül alacsony az összege.

Ennek számos negatív hatása lehet, mert például aki nem talál időben és/vagy a lakóhelyéhez közel munkát, az nagyobb eséllyel szánja rá magát a kivándorlásra, érdemi átképzést nem kaphat, így sokan beragadnak az alacsonyan fizetett, alacsony tudásszintű állásokba, ami a gazdasági fejlődésnek ma már egyértelműen gátja.

A fejlett országokban – Magyarországgal ellentétben – összetett átképzési programok állnak a rendszer központjában, és a munkanélküliek csak akkor kapnak támogatást, ha részt vesznek ezeken vagy bizonyíthatóan és aktívan munkát keresnek. Az OCED tanulmányából azonban az derül ki, hogy Magyarországon van az egyik leglazább szabályozás, vagyis nálunk az állam nem köti feltételekhez a járadék kifizetését, nem ösztönöz munkahelykeresésre – ehhez segítséget sem ad. A 2020-as adatok alapján csak Cipruson, Törökországban és Chilében lehet kevesebb feltétel teljesítésével munkanélküli járadékban részesülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, az út szélén hagy pár százezer munkanélkülit a kormány egy időreHiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan kevés a munkanélküli segély, hogy táppénzre menekül, aki tehetiNagyon megnőtt az első félévben a kifizetett táppénzek összege, és könnyen lehet, hogy a munkanélküliek egy részét takarják a számok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet munkanélküli ellátás munkanélküli segély népszavazás Olvasson tovább a kategóriában