Magyarországon 3155 település van, és ezek közül az Oktatási Hivatal adatai szerint 1875 helyen érhető el óvodai ellátás. Összesen már 311 olyan település van, amelyen egyházi óvoda működik, és 59 helyen csak az van, önkormányzati vagy állami nincs is. Magán- és alapítványi óvoda 275 településen működik, de csak 10 olyan település van országszerte, ahol ezeknek nincs alternatívája.
Az óvodai férőhelyek száma megfelelőnek mondható abból a szempontból, hogy elvileg minden gyermeknek tudnak ellátást biztosítani, ami azért fontos, mert 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben való részvétel.
Míg 2010-ben még 338 ezer óvodai nevelésben részvevő gyerek volt, a számuk 2016-ra 317 ezerre csökkent, majd – talán az új szabályok miatt is – folyamatosan növekedni kezdett, és 2019-re elérte a 331 ezer főt, tavaly viszont 323 ezerre mérséklődött.
Az összes óvodás számát nézve is jelentős a nemzetiségi intézmények szerepe, a legnépszerűbbek a német nemzetiségi óvodák, amelyekbe országszerte 15 ezer gyereket járatnak a szüleik. Igaz, ha az arányokat nézzük, akkor csökkenést látunk, míg 2010/2011-ben ez még 4,1 százalék volt, 2018/2019-re 3,7 százalékra olvadt. A német ajkú intézmények elsöprő fölényét mutatja viszont, hogy az összes többi nemzetiségi óvodába mindössze 3561-en jártak az utolsó adatok szerint, ők egy százalékot sem tesznek ki az összes gyerek arányában *szlovák 1927
horvát 1034
román 304
szerb 151
egyéb 81
szlovén 64
.
Egy mutató azonban dinamikusan nő: a speciális nevelési igényű gyermekek száma 2010/2011-ben az EMMI adatai szerint 5536 volt, a 2018/2019-as tanévben viszont már 9863. Mindez azt jelenti, hogy arányuk 1,5-ről 2,6 százalékra nőtt – és 82 százalékuk integrált oktatásban vett részt.
Ennél is jelentősebb változás azonban, hogy a korábban alapvetően önkormányzatokhoz tartozó ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Míg az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben ennek több mint kétszerese, 11 százalék volt a visszaesés.
Ezzel szemben az egyházi fenntartású óvodákba járó gyerekek száma egy évtized alatt 120, a magán- és egyéb fenntartásúaké pedig 130 százalékkal nőtt. Van azonban egy lényeges különbség: a magánóvodák szerepe az összképet nézve továbbra is szerény, csupán a gyerekek 1,8 százaléka jár ide. Nem úgy az egyházi óvodák, hiszen
míg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk.
Különösen Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében erősek az alternatív óvodák, ezekben a megyékben tíz gyerekből már csak nyolc jár a települési önkormányzatok által fenntartott óvodába. Budapesten azonban, ahol szintén visszaszorulóban van az önkormányzati óvodarendszer, épp az egyik legalacsonyabb az egyházi iskolák aránya, csak 4,8 százalék, viszont kiugróan magas a magán és alapítványi intézmények igénybevétele, ezek aránya már 10,9 százalék.
A szegényebb régiókban tehát nem meglepő módon inkább az egyházak felé, a fővárosban viszont a jellemzően fizetős magánóvodák felé nyitnak a szülők, vélhetően a jövedelmi viszonyok nagyfokú eltérése következtében. Ezt a mintát támasztja alá, hogy Budapesten kívül az alapítványi fenntartók aránya csak a fővárosi agglomeráció nagy részét magába foglaló Pest megyében jelentős (5,6 százalék), máshol a 3 százalékot sem haladja meg.
Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma 2020-ban a KSH adatai szerint 31 ezer volt, országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,4 gyermek jutott, és egy óvodai csoportban átlagosan 22 gyermek volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években folyamatosan javult ez a mutató, hiszen 2010-ben még 11,1 gyerek jutott egy óvópedagógusra.
A fenntartók szerint azonban eltérő trendek érvényesültek: az alapítványi iskoláknál romlás következett be, minden más fenntartónál javulás látható. Korábban az egyházi intézményekben egy nevelőre kevesebb diák jutott, mint az önkormányzatiakban, már azonban ez a különbség eltűnt.
Ha azonban csak az önkormányzati óvodákat nézzük, Budapest kiemelkedik, a fővárosban 9,4 gyermek jut egy óvodapedagógusra, míg Szabolcsban és Nógrádban közel negyedével több (11,5). Érdekes módon némileg az egyházi óvodákban is hasonló a helyzet, ezek a főváros mellet Komárom-Esztergom megyében a legkevésbé zsúfoltak, Szabolcsban, Hajdú-Biharban és Borsodban azonban kevesebb a pedagógus.
Alacsony fizetés, csökkenő érdeklődés
Az óvodapedagógusok a meglehetősen rugalmatlan, a közalkalmazotti bértábálát 2013-ban váltó életpálya modell szerinti béreket kapják (ezekben elvileg felfelé el lehet térni a minimális értékektől, de a gyakorlatban ez döntő részben nem érvényesül). Míg a piaci alapú bérekben a havi átlagkereset a fővárosban 67 százalékkal magasabb mint például Nógrád megyében, egy óvónő elméletileg ugyanannyit keres mindkét helyen. Az önkormányzatok persze étkezési és egyéb utalványokkal, jutalmakkal, ruhapénzekkel próbálják az állami rendszer rugalmatlanságát pótolni, de erre csak a tehetősebb településeken van keret.
Az óvodapedagógusi pálya látványosan veszít a vonzerejéből,
2020-ban visszaesett a felsőoktatási képzésre való jelentkezők száma, pedig évekig viszonylag magas volt a próbálkozók és a felvettek száma is.
A képzésbe évente felvett 1300 fő sem lenne nagyon kevés, de sajnos sok a pályaelhagyó. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél pedig nagyon alacsony ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott a szakmájában.
A probléma egyik gyökere nyilván egzisztenciális, a két éve végzettek bruttó átlagfizetése 225 ezer forint volt a 2020-as felmérésben, de
a nyolc éve végzettek is csak 234 ezer forintot kerestek.
Mindeközben 2020-ban már 404 ezer forint volt az országos bruttó átlagkereset. Cikkünk írásakor a Közigállás portálon 653 óvodapedagógus hirdetés volt, de előfordul, hogy egy hirdetésben több főt is keresnek. Ezen felül közel száz intézményvezetői pályázatra is vártak az óvodák jelentkezőket.
A KSH adatai szerint 2019-ben a 30 évesnél fiatalabb óvodapedagógusok átlagbére 231 ezer forint volt, a 30-39 év közöttiek 258 ezer, a 40-49 év közöttiek 309 ezer, az 50 év felettiek pedig 368 ezer forintot vittek haza. Anyagi értelemben ez ma már szinte semmilyen jövőképet nem kínál a piaci bérekhez képest.
Ezek a fizetések ma már gyakorlatilag alig haladják meg a 2021-től diplomásokra vonatkozó garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 219 ezer forintot. Amennyiben a közalkalmazotti béreket rövid időn belül nem igazítják hozzá a valós viszonyokhoz egyre több helyen jelenhet meg a munkaerőhiány.
Közélet
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
