A fertőzési adatok szerint Magyarország egyelőre a béke szigete járványszempontból, van azonban néhány tényező, amely beárnyékolja ezt a derűs képet. Az egyik, hogy a helyzet kísértetiesen emlékeztet a tavalyira, amikor a napi fertőzésszámok egészen augusztus 27-ig két számjegyűek voltak, azt követően viszont gyorsan emelkedtek, jelezve a második járványhullám kezdetét.

Idén – ha a hétvégéket követő tömbösített adatközléseket elosztjuk az érintett napok számával – augusztus 13-án volt az első 100 feletti fertőzésszám, majd a háromnapos hétvége előtti utolsó két adat lett még ilyen nagyságrendű.

Ez természetesen túl kevés információ ahhoz, hogy komolyabb következtetést le lehessen vonni, bár az egyhetes mozgóátlag és a pozitív tesztek aránya is nőtt valamelyest. (Az utóbbi egyébként szintén nagyon hasonlóan alakult az utóbbi napokban, mint egy évvel ezelőtt.) Ezzel együtt hazai járványügyi szakemberek inkább a külföldi tapasztalatok és a delta vírusvariánsról szerzett ismeretek miatt intenek óvatosságra, és javasolják máris a maszkviselés visszahozását bizonyos esetekben.

A nemcsak az eredeti vuhani vírushoz, hanem a brit (alfa) variánshoz képest is jóval fertőzőbb delta okozott már elég jelentős járványhullámot például az Egyesült Államokban, ahol a kétdózisos átoltottság némileg elmarad a magyarországitól, de Izraelben és Nagy-Britanniában is, ahol néhány százalékponttal magasabb.

A jelenlegi hazai helyzetet nem könnyű megítélni, hiszen legközelebb csak hétfőn lesznek új járványadatok, tömbösítve a csütörtök-vasárnapi négy napról. De ezekben az augusztus 20-i tömegrendezvények esetleges hatása még nem látszik majd, ahhoz egy-két hétnek még el kell telnie. A tavalyi adatok alapján erős a gyanú, hogy a tömegeket megmozgató, akkor négynapos hétvége hozzájárulhatott a járvány ismételt felfutásához. Idén persze nagyon jelentős különbség, hogy a lakosság közel 57 százalékát már kétszer beoltották, bár pont a delta variánsnál úgy tűnik, hogy ez a terjesztést kevésbé akadályozza, mint a korábbi változatoknál. (Ezzel együtt az oltás továbbra is nagyon nagy arányban véd a betegség súlyos lefolyása ellen.)

A kormány egyelőre szemmel láthatóan nem aggódik, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár meg is dicsérte magukat, amiért az augusztus 20-i rendezvényeket mentesítették az (amúgy nem túl erős) járványügyi korlátozások alól.

A következő hetekben-hónapokban lesz még néhány nagyszabású esemény – például a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vagy a vadászati világkiállítás -, Rusvai Miklós vírusszakértő le is vezette, ezek hogyan járulhatnak hozzá a járvány újabb felfutásához, de ezzel együtt az iskolakezdés tűnik a legnagyobb kockázatnak. Nagy-Britanniában idén május és június fordulóján – amikor már a delta vált a domináns vírusváltozattá az országban, és az iskolák nyitva voltak – az 5-12 éves korosztályban a fertőzések aránya ötször nagyobb volt, mint az ekkorra már nagy arányban beoltott 65 év felettieknél.

A 12 évnél fiatalabbakat egyelőre nem lehet oltani, de a 12-17 éves korosztályban sem valami nagy az átoltottság idehaza. Mivel az utóbbi egy héten teljesen ugyanazokat a számokat közölte a kormányzat (200 ezer regisztrált, 162 ezer beoltott ebben a korcsoportban), még azt sem könnyű megítélni, hogy teljesen leállt-e a korcsoport oltása, vagy egyszerűen csak nem frissítik a számokat. Mindenesetre ezzel az adattal számolva az átoltottság csak 27 százalékos, ami a járvány terjedését érdemben kevéssé fogja fékezni.

Ez a mérték azért is tűnik nagyon alacsonynak, mert logikusan arra lehetne számítani, hogy legalább a saját magukat beoltatók a gyerekeik számára is biztosítani akarják a védelmet a koronavírussal szemben. És bár az átoltottság az idősebb, gyereket már nem nevelő korosztályokban jelentősebb, annyira azért nem nagy az eltolódás, hogy az önmagában megmagyarázza a több mint kétszeres különbséget a 12-17 évesek és a teljes népesség átoltottsága között.

A különbség egyik oka az lehet, hogy a fiatalok oltását nyáron kezdték el, amikor a harmadik hullám már lecsengett, az emberek veszélyérzetével együtt. Többektől lehetett hallani, hogy „most nincs járvány, nem kell sietni azzal az oltással”, vagy hogy „csak az oltás kedvéért nem fogom elhozni a gyereket a nagyszülőktől”.

A kormány sem tolta túl nagy erővel a dolgot, pedig például nyári táborokhoz, fesztiválokhoz kapcsolódóan lehetett volna azért oltást kínálni (akár előzetes regisztráció nélkül), és ha ezt az egydózisos Janssen vakcinával teszik, akkor a második oltás logisztikai problémája sem merült volna fel. Inkább úgy döntött azonban a kabinet, hogy a szeptember 1-jei tanévkezdés előtti és utáni napokra hirdet oltási akciót a 12-17 éves korosztálynak.

Ezt üdvözölte az orvosi kamara alelnöke, és a semminél nyilván sokkal jobb, a probléma csak az, hogy a védettség kialakulásához hetekre, hónapokra van szükség. A használni tervezett Pfizer-vakcina háromhetes időablaka alapján a második dózist a szeptember 20-i héten kaphatják meg a fiatalok, a teljes védettség pedig október közepére alakulhat ki. A delta variáns tulajdonságai és külföldi példák alapján

elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy ekkorra már ne legyen erősen felfutóban a járvány.

(Nemcsak az iskolakezdés miatt, hanem azért is, mert a hűvösebb idő az eddigi tapasztalatok szerint összességében kedvezőbb a vírus terjedése szempontjából.)

Bár a két ország jelenlegi járványhelyzetét nem lehet egy lapon említeni, mégis érdekesek az átoltottság korábbi első számú bezzegországa, Izrael intézkedései. Ott már a hónap elején azt tervezték, hogy minden oltatlan iskolásnak vérvizsgálaton, szerológiai tesztelésen kell részt vennie, hogy kiderüljön, átesett-e tünetmentesen a koronavírus-fertőzésen. (Ultraortodox iskolákban ezt már el is kezdték, országos szinten pedig pont ma indul a program.) Aki nem, az minden reggel csak gyorsteszt elvégzése után léphetne be az osztályterembe.

Izraelben a társadalom más csoportjai számára is bevezettek olyan védekező intézkedéseket, amelyek idehaza még szóba sem kerültek. Itthon egyelőre annál senki nem ment tovább, mint hogy zárt terekben vissza kellene hozni a maszkviselést. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a tegnapi tájékoztatón azonban azt mondta, a kormány egyelőre nem mérlegel semmilyen korlátozó intézkedést.

A miniszter szerint Magyarországot is el fogja érni a negyedik hullám, de az oltásoknak köszönhetően az ez elleni védekező intézkedések alapvetően el fognak térni a korábbi hullámok során alkalmazottaktól. Aki beoltatja magát, annak nem lesznek érdemi szigorítások – tette hozzá.

Pont az iskolák esetében érdekes lesz ennek megvalósítása, bár technikailag kétségkívül ez is megoldható. Mindenesetre Gulyás arról is beszélt, a kormánynak nincs olyan szándéka, hogy lezárja az országot, de ez végső soron valószínűleg ugyanúgy az egészségügy terhelésétől is függ majd, mint a második és a harmadik hullán során.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPéldátlan adat mutatja, milyen mély gödörbe került a magyar oltási programSosem adtak még be olyan kevés második oltást, mint tegnap, amióta csak közzéteszik az erre vonatkozó adatot. Közel 85 ezren vannak késésben a második dózissal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet járvány koronavírus oktatás védőoltás Olvasson tovább a kategóriában