Az ötmillió első beoltott elérése után ismét lelassult a magyar oltási program, és bár ebben a hosszú hétvége is szerepet játszhatott, a jelek szerint mintha a kormány is letett volna arról, hogy ezt a számot sokkal feljebb lehet még tornázni. Bár a 16 milliárd forintos kampány keretében elhelyezett, a védőoltás beadatására buzdító plakátok természetesen továbbra is láthatók, a nyilatkozatok alapján a legfelsőbb szinten nincs túl nagy optimizmus.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely múlt héten azt mondta, hogy „talán 5,5, ha nagyon optimisták vagyunk, a 6 millió oltásig még el tudunk jutni”, és a regisztráció alakulásáról beszélve hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor is múlt héten a közrádióban. (Miközben az eddig hezitálókat is arra kérte a miniszterelnök, hogy oltassák be magukat.)
A számok alapján elvileg még közel 400 ezer ember vár az oltására. Az operatív törzs mai adata szerint a regisztráltak száma 5,192 millió, és a többször ismertetett számok alapján korábban 260 ezren kapták meg (egészségügyben és rendvédelemben dolgozók, idősotthonok lakói és dolgozói) regisztráció nélkül az oltást.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal (ECDC) oldalán tegnap frissített számok arra utalnak, hogy jelentős részük Pfizerre (esetleg Modernára) vár, arányaiban ezekből a legkevesebb ugyanis a tartalék. (A Pfizernél 94 százalékos a felhasználási arány, a Modernánál 88 százalékos.) Ez persze nem újdonság, ennél sokkal érdekesebb fejlemény, hogy az ezt megelőző, május 21-i adathoz képest csökkent a Magyarországon eddig összesen felhasznált vagy felhasználható Pfizer és Moderna oltások mennyisége. Előbbié 22 230-cal, az utóbbié kerek négyezerrel.
Ez korábban sosem fordult elő, és elméletileg nem is történhetne ilyen, mert a felhasznált oltásokat a beérkezett mennyiségből nem vonják ki, azokat egy külön adatsor tartalmazza. Ennek elvileg így három oka lehet:
Az első verziót kapásból kizárhatjuk, mert korábban pont annyival nőtt mind a Pfizer, mind a Moderna mennyisége, mint amennyi az adott heti szállítás bejelentett nagysága volt. Az sem túl valószínű, hogy pár nap alatt (a két legutóbbi adatközlés között) kétfajta vakcinából is megsemmisült egy-egy készlet, ráadásul ezt még sikerül is titokban tartani. (Az ECDC-nek viszont jelenti az anomáliát felfedő számokat Magyarország.)
A legvalószínűbb, hogy Magyarország elkezdte teljesíteni azokat a nemzetközi vállalásait, amelyekről korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részben beszámolt, azóta viszont nagy róluk a csend. Annyira, hogy két hete megkérdeztem a Szijjártó vezette minisztériumot, hogy áll Magyarország ezeknek a felajánlásoknak a teljesítésével, de válasz azóta sem érkezett. Az operatív törzsnek múlt héten szintén elküldtem ezeket a kérdéseket, de válasz onnan sem jött. A Pfizert szintén megkérdeztem az ügy technikai részével*Például hogy a más országoknak szánt vakcinákat le kell-e szállítania a vállalatnak Magyarországra, vagy egyből az új célországba megy az adott mennyiség. kapcsolatban, de válaszként csak az a kérés érkezett, hogy a témára vonatkozó kérdésekkel forduljak Magyarország kormányához.
A korábbi bejelentésekből annyit lehet tudni, hogy öt uniós – a járvány által különösen sújtott – tagországnak*Bulgária, Horvátország, Szlovákia, Lettország, Észtország az EU-s vakcinasegély keretében Magyarország Pfizer oltóanyagokat ajánlott fel, körülbelül 60 ezer adagot (bár a pontos mennyiségről nem esett szó, korábbi számításaink ezt mutatták). Emellett Csehországnak 40 ezret ígért a magyar kormány, és bár a változatosság kedvéért itt a vakcinatípust nem tartalmazta a bejelentés, de a cseh miniszterelnöknek köszönhetően tudni lehet, hogy Pfizert vagy Modernát.
A cseh sajtó múlt héten arról írt, hogy még nem érkezett meg a magyar vakcina, de a prágai magyar nagykövet szerint május végéig befut. Így annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy ez történt, ezt a mennyiséget vezették ki a magyar készletekből – bár a Pfizer és a Moderna mennyisége együtt sem tesz ki 40 ezer adagot, lehetséges tehát, hogy még csak részben teljesült a magyar ígéret. De biztosat persze csak akkor tudhatnánk, ha a magyar illetékesek ezt elmondanák.
Ha ez továbbra sem történik meg, annak leginkább kommunikációs okai lehetnek. A szóban forgó mennyiség külföldre történő átadásának nincs túl jó látszatja, ha idehaza továbbra is viszonylag sokan várnak a szóban forgó oltóanyagokra. Főleg akkor, ha egy olyan országba kerül, amelynek a járványügyi adatai már hetekkel korábban is jobbak voltak, mint Magyarországé, márpedig Csehországgal kapcsolatban pontosan ez a helyzet.
Frissítés (péntek reggel 8:15)
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat [1313/2021. (V. 27.)] szerint Magyarország 40 950 Pfizer oltóanyagot ad kölcsön Csehországnak.
Adat
Fontos