Kritizálta a szlogent, sosem hívták többé tanácsot adni

A G7-Hold Beszélgetésekben most bemutatjuk Kolosi Tamást. Szociológus, üzletember. 1985-ben, nemzetközileg elismert társadalomtudósként létrehozta a Tárkit, majd 1994-től belevágott a könyvkiadásba, a Láng Holding (ma Líra Könyvkiadó) megalapításába.

A Líra Könykiadó legsikeresebb könyvkiadása Kertész Imre Sorstalansága volt, amit a Nobel-díjat követő években több mint 300 ezer példányban adtak el - ez egyedülálló siker a magyar könyvpiacon.

Azonban a mennyiség, azaz a példányszám, nem mindig esik egybe a minőséggel. Kolosi Tamás például azt is megvallotta Veiszer Alindának, hogy megpróbálta elolvasni a Harry Pottert, de nem sikerült neki, ugyanakkor a huszadik század legnagyobb irodalmi teljesítményének tartja J.K Rowling történetét. Hogy miért, ennek már társadalomtudományos háttere van. Az olvasás kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a mai 45-50 évesek gyerekkorában éppen kimenet a divatból az olvasás, és ez az örökség érintette mai 20 és 30 közöttieket is, akiket a Roxfort Varázslóiskola hozott vissza az olvasás világába. Olyat tett, amire az államilag indított olvasásnépszerűsítő programok teljesen alkalmatlannak bizonyultak.

(A play gombra kattintva elindíthatja a podcastunkat, a cikk alján pedig a videót.)

Kolosi Tamás nem emiatt mondja, hogy az állam nélkül is kiválóan működőképes a könyvpiac, de a fenti példa is igazolja ezt az állítást. Az évi körülbelül 55 milliárdos piacon az összes állami pénz elenyésző, 1 milliárd forint körül mozog.

Ugyanakkor 2020 egyik nagy könyvpiaci híre volt, hogy a Matthias Corvinus Collegium bevásárolta magát a Libri Kiadócsoportba. Noha kisebbségi részesedést szerzett, ez a tavalyi fizetett osztalékok alapján akár 350- 400 millió forintos bevételt is jelenthet, igaz, 2020-ra kisebb osztalékot vár mindenki. Kolosi Tamás optimista, és úgy látja, ez nem az állami beavatkozás jele, pusztán üzleti tranzakció, ugyanakkor ő nem engedné be a cégeibe az államot.

A Magvető kiadó írói gárdája nem viselné el, hogy az állam befolyásolja a kiadójuk életet

– fogalmaz igen sarkosan, és még azt is hozzáteszi “nem szabad elfelejteni, hogy Spéder Zoltán a Bookline tulajdonosa is nagyon kormányközeli vállalkozó volt akkor, amikor a Bookline és a Libri összeálltak, tehát jóindulatú interpretációval az egyik kormányközeli tulajdonost most egy másik váltotta fel.”

Ugyanakkor nem a kormányzati beavatkozástól tart leginkább, hanem a könyvpiac tisztességtelen gyakorlatától, amely eleve belekalkulálja a könyvek árképzésébe a hamar bekövetkező leárazást- ezzel átejtve a vevőket is, de gyakorlatilag ártva a könyvpiac legtöbb szereplőjének. Kényszerből a Líra is követi ezt a gyakorlatot, de tisztességtelennek tartja ezt.

Kolosi Tamást szinte minden politikai oldal felkérte tanácsadónak, különböző időpontokban. Alapelve volt, hogy kizárólag a saját véleményére szerződik, fenntartja a kritika jogát. Ez persze nem tetszett mindenkinek.

Még rendszerváltás idején Németh Miklós tanácsadó testületében kapott szerepet, így jelen lehetett akkor, amikor a miniszterelnök bejelentette a szűk körnek, hogy megnyitja a határt a keletnémet turisták előtt. Kolosi Tamás szerint az akkori miniszterelnök rossz alakult kötött, mert nem merte feltenni azt a kérdést, amit ő megfogalmazott a testület ülésén, hogy “Mit kapunk érte cserébe?”. Kolosi szerint lehetett volna tárgyalni az adósságtörlesztés átütemezéséről vagy egyéb támogatásokról.

Szakítás a Fidesszel

Később Orbán Viktor kérte fel tanácsadásra, együttműködésük 2006- ig tartott. Akkor a Fidesz kampány arra épült, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”. Kolosi Tamás azonban a Tárki kutatásából is tudta, hogy ez nem igaz. 20-25 %-kal magasabb volt az életszínvonal akkoriban, mint négy évvel korábban, igaz, ennek a gazdasági alapja az eladósodás volt. Kritizálta tehát a szlogent, sosem hívták többet tanácsot adni.
Ez azonban nem szegte kedvét, mert a kérdésre, hogy adna-e tanácsot újra a miniszterelnöknek, azt mondja , “Természetesen, örömmel. Ha a miniszterelnök kéri az ember véleményét az nagyon jó dolog.”

Beszélne neki arról, hogy milyen nagy probléma, hogy a jelenlegi kormány az indulatokat nemhogy nem hűtötte az elmúlt 10 évben, de egyenesen beemelte az indulatok harcosságát a kormányzásba. Ugyanekkora problémának látja az elitcserére és az új klientúraépítésre való erőteljes törekvést. Szívesen elmondaná a miniszterelnöknek, ami a Tárki Társadalmi Riportjából is kiderül, hogy a magyarok szeretik az EU-t, kétharmaduk eurót is szeretne. Erre azonban jelenleg nincs lehetősége, így csak nekünk fogalmazza meg a tanácsait.

Diplomatikus ember, aki gyerekkorában megtanulta, hogyan fogalmazza meg a kritikáit. Az alábbi beszélgetésben arról is kérdezte Veiszer Alinda, kiadna-e Wass Albertet. A választ tanítani lehetne – de nem áruljuk el, hallgassák meg!