Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával
A recesszió következtében ismét óriási figyelem irányul a termelést és jólétet kifejező mutatókra, különösen a GDP-re. Pedig a közgazdászok régóta hangoztatják, hogy meglehetősen félrevezető képet festhet a bruttó hazai termék számítása egy ország gazdasági állapotáról. A GDP-vel kapcsolatos kritikák egyidősek magával a mérőszámmal, már a módszertan kiötlője, Simon Kuznets is hangsúlyozta a mutató hiányosságait a harmincas években.
A koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági és társadalmi válságban talán még nagyobb súlyt kaphatnak a GDP-vel szembeni ellenérvek, ebben reménykedik legalábbis Ala’a Shehabi, a University College London (UCL) szakértője. A GDP ugyanis nem fejezi ki egy válság egészségügyi, környezeti és társadalmi következményeit, ahogy az egyenlőtlenségek növekedése sem befolyásolja,
pedig a közvélemény ezekre a tényezőkre sokkal érzékenyebb, mint a termelés alakulására.
A kormányok az intézkedéseiket többnyire egyelőre mégis úgy hangolják, hogy a GDP-re kedvező hatással legyenek, és a válságok idején szinte másról sem szól a gazdaságpolitikai és a közgazdaságtani diskurzus, mint e mérőszám alakulásáról.
Shehabi – aki maga is egy alternatív társadalmi-gazdasági indikátorok kialakításával foglalkozó részleget vezet az UCL-en – szerint nem könnyű feladat a viszonylag egyszerűen számolható, értelmezhető és nemzetközileg összehasonlítható GDP helyett más mutatót találni. Többek között az ENSZ és az OECD is kísérletezik az életminőség alakulását kifejező indexekkel, de az összevont mérőszámoknál hasznosabbnak látszanak a jólétet több különböző szempontból mérő, a lakosság véleményére és érzékelésére is alapozó mutatógyűjtemények.
A GDP-től való elrugaszkodás nyomokban már a politika szintjén is érzékelhető. Új-Zélandon például tavaly 43, lakhatással, környezettel és társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos indikátort figyelembe véve alakították ki a költségvetés egy részét. A járványt követő válságból való kilábalás során pedig egyre több kormány és önkormányzat látja be az életminőség javításának fontosságát a termelés visszaállítása mellett, amit társadalmi és környezeti mérőszámok figyelembevételével tudnak csak megtenni.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
