A budapesti parkolási rendszert évtizedek óta vádolják azzal, hogy elfolynak a bevételek, miközben az üzemeltetési költségek magasak. A 444.hu évek óta részletesen követi a budapesti parkolási rendszert övező visszaéléseket, nemrég egész estés tényfeltáró dokumentumfilmet is készítettek a kérdésről. A visszaélésre vonatkozó feltételezéseket erősíti, hogy a rendszert nagyon nehéz átlátni, még ahhoz is sokat kell dolgozni, hogy megtudjuk, egyáltalán mennyi pénz forog a budapesti parkolásban.

Ezért most összeszedtünk minden lehetséges adatot a budapesti parkolási rendszer, majd eddig sosem látott részletességgel kielemeztük, mit lehet kiolvasni a kerületi önkormányzatok és a parkolási cégek adataiból. Az eredmény egyáltalán nem megnyugtató. Például három kerület is veszteségesen üzemelteti a parkolási rendszerüket a 13-ból, miközben a legügyesebb 73 százalékos profitrátával dolgozik. Még ez is elmarad Bécstől, ahol a bevételek 83 százaléka a nyereség.

Számításaink szerint 2017-ben összesen közel nettó 16 milliárd forintot hagytak az autósok a fővárosi parkolási társaságoknál, ami azt jelenti, hogy az áfát is figyelembe véve már közel 20 milliárd forintot fizettek várakozásért az autósok. Ez rengeteg pénz, ha leosztjuk a 634 ezer budapesti autóra, akkor évi 21 ezer forint jön ki (igaz, ez legfeljebb a nagyságrend bemutatására jó^*Természetesen nem csak a fővárosi autósok fizetnek a parkolásért, hiszen máshol lakó magyaroknak és külföldieknek is akad dolga Budapesten, de az is igaz, hogy a külvárosokban élőknek ingyenes a parkolás).

Másképp nézve a fővárosi önkormányzat összes bevétele 2017-ben 252 milliárd forint volt, ennek közel 8 százalékát teszi ki a parkolásra fizetett összeg. Ebből azonban alig lát valamit a főváros: 1,88 milliárd forint parkolási bevételhez jutnak a kerületektől a saját 7674 darab parkolóhelyük után, ám ezek után 809 millió költséget is kiszámláznak. Így parkolásból végeredményben 1075 millió forint bevétele van csak a fővárosnak.

Ennél sokkal nagyobb biznisz a parkolás a kerületeknek: nekik már 112 ezer parkolóhelyük van, és ezeken összesen 15,5 milliárd forint nettó bevételt értek el. A továbbiakban csak a kerületek által közzé tett, illetve kérésünkre megküldött adatokkal foglalkozunk, mivel nem tudtuk eldönteni, hogy mely esetben része ezeknek a fővárosnak tovább utalt összeg, és mikor nem^*ahol ezt el lehetett dönteni, ott levontuk, de sok helyen nem adnak meg erre vonatkozó információt..

Óriási pénzek folynak el a parkolási rendszer üzemeltetésére: egyetlen év alatt 9,6 milliárdot költöttek erre a kerületek.

A fővárosi kerületek közül 13-ban van fizetős parkolás, a parkolóhelyek számát az alábbi térképen jelenítettük meg. Az önkormányzatok beszámolóikban szinte sehol nem tettek közzé információkat a parkolóhelyek számáról, csak közérdekű adatkérésünkre küldték meg őket.

Az egyes kerületektől elkértük azt is, hogy mekkora bevételük és kiadásuk volt a parkolásból, ahol pedig ezt nem küldték meg, ott a kerületi zárszámadási törvényekből kerestük ki. A legtöbb kerület esetében ezek kisebb keresésessel fellelhetők, a vizsgált önkormányzatok közül az I. kerületi a legkevésbé átlátható: ők csak egy több száz oldalas, papírról szkennelt pdf-et tesznek fel az internetre, ráadásul egy olyan oldalra, amit az önkormányzat honlapjáról kiindulva képtelenség megtalálni.

A veszteséges parkolási rendszerek közül Zugló (XIV. kerület) esetében fontos kiemelni, hogy ott 2017-ben indult a rendszer, míg például Kőbányán (X. kerület) kevés fizetős parkolóhely van, kevés bevétellel, viszonylag olcsó óradíjakkal, így ez is egy magyarázat a veszteségre. A III. kerület esetében már nehezebben lehet hasonló indokokat találni. A kiadások tizedét elviszi, és a veszteségek kétharmadáért felelős az a 96 milliós szerződés, aminek összefonódásairól a Népszava számolt be korábban.

Érdemes azonban más megközelítésben is megvizsgálni a kerületi parkolási adatokat. Kiszámoltuk azt is, hogy mely zónákban találhatók a parkolóhelyek, és mennyi lett volna az elméletileg elérhető maximális parkolási árbevétel, ha az összes parkolóhelyen folyamatosan fizetnek az autósok a parkolásért.

Ahogy alábbi ábránkon jól látható, brutálisak a különbségek a fővárosban: 7 és 44 százalék között mozog ez az arány. Kőbánya esetében érhető az alacsony kihasználtság, hiszen ott könnyen lehet néhány sarokra ingyenes parkolót találni, de az már nehezen érthető, hogy miért olyan alacsony ez a szám több belvárosi kerületben, ahol szinte egyáltalán nincsenek ingyenes parkolóhelyek.

A helyi lakosoknak azonban nem kell parkolójegyet váltani, ők évi néhány ezer forintos parkolási engedéllyel oldják meg a dolgot. Ez sokat megmagyaráz az alacsony bevételekből. Sajnos kerületi szinten nem érhető el a KSH adatbázisában a személygépkocsik száma, annyit tudunk csak, hogy az 1,7 millió fővárosinak 634 ezer autója volt 2017-ben. Tehát fővárosiak 36 százalékának van autója átlagosan.

Vegyük ezt egy durva becslés alapjának, és feltételezzük, hogy átlagosan a parkolóhelyek egyharmadán helyiek állnak. (Ez erős felülbecslés lehet, hiszen a lakók sokszor éppen fizető időszakban nincsenek otthon, mivel a legtöbb esetben azért van autójuk, mert azzal járnak dolgozni.) Még így is az jön ki, hogy rengeteg üres helynek kellene lennie, ami nem éppen a belső kerületekben parkoló próbáló emberek tapasztalata.

Ahogy alábbi ábránkon látható, még így is csak az idő 39 százalékában kellene, hogy parkoljanak a parkolóhelyeken. Különösen érdekes a belvárosi kerületek összehasonlítása: míg az V. kerületben így már a parkolóhelyek 68 százaléka volt fizetős autó által foglalt, a VI. kerületben 40, a parkolási visszaélésekkel kapcsolatban a hírekben gyakran szereplő Ferencvárosban már csak 33 százalék. Néhány százalékpont is több százmillióról dönthet.

A kerületi parkolási rendszereket más módszerrel is összehasonlítottuk: megnéztük, hogy egy-egy parkolóhelyre mennyi bevétel jut. Ez persze nagyban függ a parkolás díjától is, így ezt is megjelenítettük az alábbi grafikonon. A fizetési időben nincs nagy különbség a kerületek között, egyedül a Belvárosban kell jóval tovább fizetni.

Ha olcsó, ha drága a parkolási zóna, a parkolási rendszer üzemeltetési díjaiban nem kellene, hogy nagy különbség legyen: parkolóautomatákat kell fenntartani, parkolóőröket foglalkoztatni, fehér vonalat festeni és a mobil parkolási cégek esetleges jutalékát kell fizetni – bár ezek a parkolási díjon fizetett kényelmi díjból élnek alapvetően. A legolcsóbb józsefvárosi és a legdrágább belváros-lipótvárosi érték között brutális, hatszoros különbség van. Elég nehéz lenne gazdasági indokokat felhozni emellett, hiszen egy városon belül, néhány kerülettel arrébb nem lehetnek ennyire eltérőek a bérek vagy az eszközök. A parkolási idő valamivel hosszabb a belvárosi, nagykörúton belüli területeken, de ez legfeljebb 20-30 százalékos eltérést indokolna, többet nem. Ráadásul Józsefvárosban is vannak este 8 óráig fizetős parkolóhelyek. 

Bécshez képest is gyanús a budapesti parkolás

Megnéztük azt is, hogy a magyar fővároshoz hasonlóan szintén 23 kerületből álló Bécsben milyen a parkolási rendszer. Először is, ami rossz hír a budapesti parkolás miatt panaszkodóknak: az osztrák fővárosban sokkal több helyen és jóval többet kell fizetni. Míg Budapesten 112 ezer fizetős parkolóhely van, Bécsben háromszor ennyi, közel 330 ezer. Bécsben több autó is van: ezer lakosra ott 535, míg nálunk csak 365 jut. A parkolási időszak Budapesten az egyes zónák súlyozott átlagában 10,1 óra, míg Bécsben 11 óra munkanaponként. Valamit azonban nagyon tudnak Bécsben:

az osztrák fővárosban negyedéből kihozzák egy parkolóhely üzemeltetését, a fővárosi 86 ezerrel szemben csupán 20 ezer forintból.

Ez az alapvető oka annak, hogy Bécsben nem 38, hanem 83 százalékos profitrátával működtetik a parkolási rendszert. Amíg Budapesten 175 és 525 forint között van egy óra parkolás díja, addig Bécsben jóval drágább: 15 percig ingyenes, félóra 1,05 euró, egy óra 2,1 euró, 1,5 óra 3,15 euró és két óra 4,2 euró. Egy óra parkolás díja tehát nagyjából 662 forint. Budapesten a zónák súlyozott átlagára 320 forint adódik. Budapesten tehát fele annyiba kerül a parkolás. Vásárlóerő paritáson számolva az osztrák árszínvonal 1,8-szorosa a magyarnak, így nagyjából ugyanannyira költséges egy bécsinek és egy budapestinek a parkolás a fizetéséhez képest.

Ami érdekes, hogy Bécsben az egy parkolóhelyre jutó elérhető maximumnak csak a 7 százalékát szedik be parkolási díjként, míg Budapesten 25 százalékot. Még ha azt is figyelembe vesszük, hogy Bécsben a lakosság mekkora részének van autója, akkor is csak 15 százalékra nő ez az érték. Ebben szerepe lehet, hogy sokan ingyen parkolnak. Például a külső kerületekben is nagyon sok fizető parkolóhely van, illetve sokan élhetnek a csupán negyed órás ingyenes fizetés lehetőségével is. Illetve az sem elhanyagolható, hogy jóval kisebb esélyünk van parkolóellenőrrel és büntetéssel találkozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet Bécs Budapest parkolás Olvasson tovább a kategóriában