1989-ben, pár nappal azt követően, hogy kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot, néhány huszonéves fiatal belevágott egy vállalkozásba egy újpesti panellakásban. Néhány év múlva a cég nevét, a Baloxot az egész ország megismerhette, három alapítónak azonban csak az elmúlt hónapokban nőtt jelentősen az ismertsége.
Egyikük, Bártfai-Mager Andrea idén májusban lett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Volt házastársa, Balogh Sándor számtalan vállalkozása mellett a 2017-es vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatója, és az elmúlt hetekben többször felbukkant a neve az ifjúsági ökölvívó-vb zavaros pénzügyei körül is. Balogh Sándor testvére, a szintén alapító Balogh Péter érdekeltségébe pedig egy olyan cégháló tartozik, amelyet a közelmúltban kapcsolt le a NAV, mivel több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek.
Az elmúlt hónapokban mindhárman szerepeltek különböző cikkeinkben. Májusban arról írtunk, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakásába egy Balogh Sándorhoz köthető, több száz cégből álló hálózat volt bejegyezve, amely több százmilliós kárt okozott az államnak. Októberben pedig részletesen bemutattuk, hogyan működött belülről a Balogh Péter által irányított borsodi szervezet, miként dolgoztak együtt ismert magyar vállalatokkal és játszották ki a NAV-ot éveken keresztül. Legutóbb Balogh Sándor üzleti ügyeiről írtunk, akinek kiterjedt céghálója összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel, miközben érdekeltségei több esetben jutottak állami forrásokhoz.
Bár a Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a kilencvenes években még együtt mozogtak, közösen építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból az előszobáját jelentette a későbbi vállalatbirodalmaiknak. Ezekben az években több, hozzájuk köthető cégben volt tulajdonos Balogh Sándor akkori felesége, Bártfai-Mager Andrea is. Mostani cikkünkben ezt az időszakot mutatjuk be, és azt, hogy hogyan alakult a Balogh testvérek viszonya.
A ‘89-ben gmk-ként*gazdasági munkaközösség induló Balox igazi sikersztori volt, amelyre a kilencvenes évek első felében egész Szerencs – Baloghék szülővárosa – büszke lehetett. A vállalkozást többen alapították, de a márkát a kezdetektől a Balogh testvérekkel azonosították, különösen Borsodban.
Az a panelház napjainkban, ahol a Baloxot alapították.
A vállalat autóalkatrész-kereskedelemmel kezdett foglalkozni, majd gyorsan bővítették a palettát. Az igazi áttörést a műszaki cikkek hozták meg, ekkor többször is szerepeltek a sajtóban mint sikeres cég. A Népszabadság – Arcanum.hu adatbázisban elérhető – egyik 1993-as számában például arról írtak, hogy egy évvel korábban 400 milliós forgalmat csinált a csoport, és éppen egy franchise hálózat megalapítására készül. A Balox az elsők között használta ezt a szervezeti formát Magyarországon.
Szerencsen újdonságként hatott a korábban nem is látott műszaki cikkekkel teletömött bolt a főutcán, és országos hírnevet hozott, hogy még a korszak népszerű tévés vetélkedőjében, a Szerencsekerékben is a Balox termékeit nyerhették meg a játékosok. Korabeli újságcikkek alapján a Baloxnak fénykorában mintegy harminc áruháza működött elsősorban az ország északkeleti részén, de voltak boltjai Budapesten is.
A Balox a Szerencsekerékben
„Nem ez a világ volt, itt gyári munkások éltek, a vállalkozói szféra teljesen ismeretlen volt. Akkoriban Szerencs szegény kisváros volt, és a Balox lett a lelke, mindenki állt sorban az áruházuk előtt” – mesélte egy helyi. A Balogh testvérek már akkor fényűző életet éltek visszaemlékezések szerint. Balogh Sándor például azzal került be a hírekbe, hogy helikopterrel érkezett a visegrádi Nagyvillám étterembe.
A Balox-ot követően egyre több vállalkozásba vágtak bele a Balogh testvérek. Ők működtették a csak Budapesten félmillió példányban megjelenő Dobraverő hirdetési újságot, belekezdtek a szerencsi fürdő felújításába, és ők üzemeltettek egy ismert szerencsi szállót, a Huszárvárat is. „Ha valamire rendszeresen szükségük volt, például hirdetési újságra vagy könyvelésre, akkor egy idő után alapítottak maguknak egy ilyen céget” – mondta egy akkor náluk dolgozó az üzletpolitikájukról.
A testvérpárhoz köthető cégek száma folyamatosan nőtt, már a kilencvenes években több tucat vállalkozás kapcsolódott közvetlenül hozzájuk.
Ezeknek a jelentős része több szempontból is hasonló volt későbbi céghálóik tagjaihoz. Gyakori tulajdonosváltások és kereszttulajdonlások jellemezték nagy részüket, alapításuk után néhány évvel törölték vagy felszámolták őket, és sok vállalkozásról nem volt egyértelmű, hogy pontosan mivel foglalkoztak és miből származott a bevételük.
Eleinte még együtt vitték az üzletet a Balogh testvérek, de ez fokozatosan kezdett szétválni. A tervezésért, az irányításért, a cégháló összefogásáért Balogh Sándor felelt, a végrehajtásért pedig az öccse.
„Az agy kezdetektől Sanyi volt. Csak ő látta át a teljes cégháló működését, ő döntött a tranzakciókról, minden mozgást ő felügyelt” – mondta egy akkori munkatárs.
Az egyre növekvő cégháló mellett fokozatosan kiépült körülöttük egy bizalmi kör is. Több olyan ember jelent meg a testvérek érdekeltségeiben társtulajdonosként vagy ügyvezetőként akkoriban, akik a mai napig részt vesznek a Balogh testvérek üzleti ügyeiben.
A kilencvenes években még ehhez a körhöz tartozott Balogh Sándor akkori házastársa, a jelenlegi nemzeti vagyonért felelős miniszter is. Bártfai-Mager Andrea, egészen pontosan akkor még Mager Andrea a cégadatbázisok alapján négy olyan társaságban volt tulajdonos, amelyekben Balogh Sándornak is volt tulajdona. Ezek közül kettőben az ügyvezetői pozíciót is betöltötte, egy további cégnél, a Balox Franchise Rt.-nél pedig igazgatósági tagnak nevezték ki. *Résztulajdonos a Well Trading Kft.-ben (1992-1997).
Résztulajdonos a Balogh Sándor Üzletviteli Kft.-ben (1997-1998).
Ügyvezető (1994-1997) és résztulajdonos (1994-1996) a BLX Kereskedelmi Kft.-ben.
Ügyvezető (1993-1994) és résztulajdonos (1992-1993) a Balox Kereskedelmi Kft.-ben.
Igazgatósági tag a Balox Franchise Rt.-nél (1996-2001).
Közvetetten azonban ennél is több ponton kötődött a hálózathoz. Mivel a Balogh Sándorhoz kapcsolható cégeknél jellemző volt a kereszttulajdonlás (azaz egyik cég tulajdonosa a másik cégnek), Mager Andreának – más vállalatok, többek között egy anyjával közös társaság révén – további mintegy tíz cégben volt tulajdonrésze.
Az nem egyértelmű, hogy Bártfai-Magernek pontosan mi volt a szerepe az általa tulajdonolt vagy vezetett társaságoknál. Sem a kormány, sem a parlament honlapján lévő életrajzból nem derül ki, hogy 1991-es lediplomázása és 1998 között (amikor 32 éves volt) mivel foglalkozott.
Erről Bártfai-Magert is megkérdeztük, aki megerősítette, hogy akkoriban több vállalkozásnak volt résztulajdonosa, tisztviselője, amikről külön hangsúlyozta, hogy a törvényeknek megfelelően működtek. Állítása alapján ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzában, mert sem a szakmai életútjával, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepével semmilyen összefüggésben nem állnak, „a nyilvánosságra nem tartoznak”.
Arról nem árult el semmit, hogy mivel foglalkozott, mi volt a szerepe a vállalatokban. Mindössze annyit írt, hogy ebben az időszakban elsősorban gyermekeit nevelte otthon. Ezt egyébként kívülről is így látták: azt hallottuk, hogy Mager Andrea érdemben nem vett részt a vállalkozások működtetésében.
„Napi rendszerességgel bejárt a szerencsi irodába, de az üzletbe nem szólt bele, azt Sándor intézte” – mondta egy akkori ismerőse.
A jelenlegi miniszternek ebben az időben állítólag újságírói ambíciói voltak. Ezt erősíti, hogy korábban hírügyeletes volt a Dunántúli Naplónál, 1997 júniusában pedig megjelent egy terjedelmes írása a Népszabadságban. A cikkben – amely egyébként a hegyaljai kastélyokról szól – feltűnik a családhoz kötődő szerencsi Huszárvár szálloda, az egyik megszólaltatott szakértő pedig maga Balogh Péter.
A cégháló alapjai a kilencvenes évek második felében kezdtek el rogyadozni. Ekkor ugyanis bedőlt az addig sikeres Balox, leginkább az erősödő konkurencia miatt. A csoport cégei ellen sorra indultak a felszámolási eljárások: az ekkor már számos Balox vállalat mellett hasonló sorsra jutott a Dobraverő Kft. és sok kisebb cég is. A felszámolások miatt az alkalmazottak körében elég nagy volt az ijedtség, de egyikük emlékei szerint ezt Balogh Sándor egyetlen mondattal feloldotta: „Mit gondoltok, a felszámoló cég kié?” – tette fel állítólag a kérdést egy itallal a kezében, és röhögött.
A felszámoló biznisz a kilencvenes években inkább a szürke zónában mozgott, és a Balogh-cégeknél esetenként valóban elég szoros kapcsolat volt a felszámolóhoz. Az évtized végén két, Baloghékhoz köthető vállalat – a BLX Kft. és a Dobraverő Reklám Kft. – felszámolását is a Megay családhoz köthető Tizek Kft. kapta. A két vállalat közül az egyik, a BLX Kft. túl is élte az eljárást, hogy aztán a 2000-es évek elején rendre a Megay ügyvédi irodát bízza meg céges ügyei intézésével.*A felszámoló biztos mind a két cég esetében Megay Oktáv volt, akiről a Pécs Ma öt éve azt írta, hogy elég későn, közel hatvan évesen, az ezredforduló környékén szerzett közgazdasági diplomát és ekkor indult felszámolói karrierje is. Testvére, Megay Róbert és unokahúga, Megay Györgyi ügyvédként dolgoznak, a cégiratok szerint ők nyújtották be a BLX Kft.-hez köthető változáskérelmeket a cégbírósághoz a 2000-es évek elején. A Róbert, illetve lánya által vezetett Megay ügyvédi iroda a pécsi lap szerint a Tizek Kft.-nek is rendszeresen teljesített megbízásokat.
Az egyik cég, a BLX ügyvezetője a felszámolás elrendelésekor Mager Andrea volt, résztulajdonosa pedig az édesanyja. Erről az esetről külön megkérdeztük a minisztert, de nem válaszolt rá.
Baloghékról az általunk megkérdezett szerencsiek szerint kedvező kép élt a kilencvenes években, de megítélésük elkezdett megváltozni, miután velük kapcsolatos bűnügyekről jelentek meg hírek. Az évtized vége felé mindkét testvér büntetőügybe keveredett egy helyi lap beszámolói alapján, ám a helyi hatóságoktól ezekről nem kaptunk további információkat*Az egyik ügynél illetékes Miskolci Törvényszék sajtóosztálya válaszok helyett a törvényszék elnökéhez irányított minket, aki viszont nem reagált megkeresésünkre, míg a másiknál a szerencsi ügyészség azt írta, hogy az újságcikkben szereplő esetet nem találták meg a nyilvántartásukban..
Mindenesetre forrásaink szerint ekkoriban romlott meg a testvérek viszonya is. Ismerőseik azt mesélték, hogy a kezdetektől volt köztük egyfajta rivalizálás, ami konfliktusokat is eredményezett, igazi törést azonban a büntetőügyek okoztak.
Ezután az üzleti és magánéletben is eltávolodtak a testvérek, és a külvilág felé egyértelműen azt mutatták, hogy haragban vannak.
Balogh Sándor később Budapestre költözött, és – részben a Bártfai-Mager Andrea tulajdonában álló rózsadombi lakásban – vezetett egy olyan céghálót, amelynek alapját a Balox körüli hálózat és bizalmi emberek adták, miközben fokozatosan építette a fővárosban politikai és egyéb kapcsolatait. Balogh Péter ezalatt Miskolcon és Szerencsen működtetett egy sok szempontból hasonlónak tűnő cégbirodalmat, látszólag a testvérétől függetlenül.
A családot jobban ismerők szerint azonban ez a látványos szakítás a valóságban kevésbé volt éles. A testvérek többször is elejtettek olyan félmondatokat, amelyek arra utaltak, hogy a külvilág felé sugalltnál kevésbé rossz a viszony. A két Balogh testvér Szerencsen – ahol édesanyjuk is lakik – továbbra is rendszeresen összejár, még ha kifelé azt is mutatják, hogy ez nem feltétlenül kedvükre való. Emellett ráadásul,
ha próbálták is üzleteiket elválasztani, helyenként azért voltak találkozási pontok.
A Balogh Péterhez kötődő borsodi szervezet egyik központi figurájának például még 2011-ben is volt közös cége Balogh Sándorral. Ezen kívül többen beszéltek nekünk arról, hogy kisebb üzleti ügyekben is van közöttük együttműködés. Péter cégei többször hirdettek a Sándor érdekeltségébe tartozó helyi Globo Tv-nél, amelynek autóit pedig Péter autómosójában tisztították.
Bártfai-Mager Andrea viszont kiszállt a cégekből, de az üzleti kapocs ezt követően sem szűnt meg teljesen*Májusi cikkünket követően és most is azt írták nekünk, hogy húsz éve nincsenek együtt, Balogh Sándor azt is hangsúlyozta, hogy 1998 óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, nincs közös cégük vagy vállalkozásuk (Bártfai-Mager közel húsz évről írt). Mager Andrea 2001-ben még az azóta felszámolt Balox Franchise Rt. igazgatósági tagja volt. Annak az igazgatóságnak, amit ekkor Balogh Sándor elnökölt. Egy évvel ezt követően pedig a Balogh-család egyik látszólag fontos cégétől került Magerhez és édesanyjához egy vállalat, amelyben 2003 végéig tulajdonos is maradt.. Májusi cikkünkben épp azt mutattuk be, hogy Balogh Sándor céghálójának egyik központja sokáig Bártfai-Mager Andrea lakása volt. Akkoriban Balogh azt írta, hogy Bártfai-Mager lakását 2004 és 2016 között üzleti tevékenységre használta, bár díjat nem fizetett az ingatlan használatáért.
A Balogh Sándorhoz köthető társaságok egy része még májusi cikkünk idején is a miniszter lakásán székelt, és ez az elmúlt bő fél évben sem változott meg. A cégiratok alapján több, hozzá köthető szervezet december elején is ebbe az ingatlanba volt bejelentve, így például egy olyan cég, amelynek Balogh Sándor a végső tulajdonosa vagy a Szudáni-Magyar Közhasznú Fejlesztési Tanács.
A nekünk küldött levelében Bártfai-Mager a rózsadombi ingatlanjával kapcsolatban arra kért minket, hogy a jövőben tartózkodjunk a „lakásán működő cégháló” kifejezéstől. Bár szerinte a lakás valóban az ő tulajdonában van, de mint írta, „nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön.”
Balogh Sándor azt írta, hogy nem áll módjában és nem is szeretne válaszolni az „ilyen jellegű” kérdéseinkre. Megismételte, hogy Bártfai-Magerrel válásuk óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, és azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy bármely családtagja bármilyen szabálytalanságot követett el volna. Balogh Péter ügyvédjén keresztül azt írta, hogy „a levelében lévő, kérdéseknek álcázott rágalmakra nem is kíván reagálni”.
Bártfai-Mager Andrea kérésére a teljes válaszát is közüljük a kérdéseinkre. Többek között azt kérdeztük tőle, hogy pontosan mivel foglalkozott az általa vezetett/tulajdonolt cégeknél, mivel foglalkoztak maguk a cégek, miért nem szerepelt életrajzában ez az időszak, illetve hogy mi a véleménye arról, hogy a Balogh Sándor körüli cégháló – részben az ő lakásába bejegyezve – összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel. A miniszter válasza:
Engedje meg, hogy kérdéseire összefoglalóan válaszoljak.
1985 és 1992 között egyetemre jártam, 1991-ben és 1995-ben gyermekeim születtek, akiknek – amint azt Ön is tudja – édesapja Balogh Sándor. Ebben az időszakban elsősorban gyermekeimet neveltem otthon. Amint az adatgyűjtésük során megszerzett dokumentumokból Ön is láthatja, az Ön számára kérdéses időszakban több vállalkozásnak voltam résztulajdonosa, tisztviselője. Azonban, mint az közismert, közel 20 éve minden korábbi vállalkozásban lévő részesedésemtől megváltam, a tisztségeimet megszüntettem.
Hangsúlyozom, hogy ezek a vállalkozások a résztulajdonlásom vagy tisztségviselésem idején a törvényeknek megfelelően működtek, jogellenes tevékenységet nem folytattak. Amennyiben Önnek ezzel ellentétes információi vannak vagy tudomása van arról, hogy én ezekkel a vállalkozásokkal összefüggésben jogellenes tevékenységet folytattam, akkor kérem, hogy tájékoztassa erről az illetékes hatóságokat, állok a vizsgálatok elé.
Ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzomban, mert sem a szakmai életutammal, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepemmel semmilyen összefüggésben nem állnak, a nyilvánosságra nem tartoznak, ahogy ezt Önnek már korábban jeleztük is. Ahogy azt is pontosan tudja, hogy gyermekeim apjával 20 éve különváltan élünk, semmilyen közös cégünk vagy gazdasági érdekeltségünk nincs.
Ezúton kérem, hogy a jövőben tartózkodjanak a „lakásomon működő cégháló” kifejezéstől, mivel már többször tájékoztattam arról, hogy a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön. Emellett kérem, hogy a nevemet ne hozza semmilyen összefüggésbe az Ön által „Balogh Péter bűnszervezete” néven jelzett üggyel.
Ön most már többedik alkalommal igyekszik a magánéletemből innen-onnan összeszedett információk, adatok összeollózásával rosszhiszeműen hamis látszatot kelteni a múltamat, a személyemet illetően. Felhívom a figyelmét, hogy ha a nevemet egy Ön által bűnszervezetnek nevezett üggyel hozza összefüggésbe, az a jó hírnevem olyan mértékű sérelmével járhat, amelynek elkerülése vagy helyreállítása érdekében a szükséges jogi lépéseket meg fogom tenni.
Bízom benne, hogy cikkét mindezen információk figyelembevételével fogja megírni. Kérem, hogy válaszomat változatlan formában közöljék le.
Közélet
Fontos