A családtámogatás fontos eleme a jelenlegi kormány politikájának, és az is tudatos kormányzati orientáció eredménye, hogy elsősorban nem a rászorulók, hanem a biztosabb anyagi, munkaerő-piaci helyzetben élő szülők vehetik igénybe a legtöbb támogatást az államtól.

A Demográfiai Portré családtámogatásról szóló fejezetében Makay Zsuzsanna demográfus megvizsgálta, hogyan tolódott el 2010 óta a családtámogatás az alanyi jogon járó juttatások felől a munkaviszonyhoz kötött támogatások felé Magyarországon.

A családtámogatási rendszeren belül közel féltucat elem a 3 éven aluli gyermeket nevelő családokat célozza meg. A munkavállaló anyákat egyrészt megilleti 24 hét szülési szabadság, ami alatt jár a csecsemőgondozási díj (csed), amire az anya akkor jogosult, ha a szülés előtti két évben 365 napig biztosított volt. A csed a napi átlagkereset 70 százaléka és nincsen felső korlátja, ugyanakkor szja-előleget vonnak belőle. 2016-ban a folyósított csed átlagos havi bruttó összege személyenként 153 ezer forint volt, és havonta átlagosan közel 27 ezren részesültek benne. Ezt az ellátást csak az anya veheti igénybe és nem dolgozhat mellette.

A szülési szabadság lejárta után a megfelelő biztosítási jogviszonnyal rendelkező szülők gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak a gyermek kétéves koráig. Ezt az ellátást 1985-ben vezették be, de 2014-től jelentősen megváltozott a szerepe, ugyanis azóta akkor is igénybe lehet venni, ha az anya dolgozik mellette.

A gyed összege elérheti a bér 70 százalékát is, ami erőteljes ösztönző lehet a munkába álláshoz. A cseddel ellentétben azonban a gyed maximált, és legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. 2017-ben bruttó 180 500 forint volt a maximálisan folyósítható összeg, melyből lejön 10 százalék nyugdíjjárulék és az szja-előleg is. A gyedet 2016-ban 91 600 szülő vette igénybe, és harmaduk részesült a maximális összegben, az átlagosan folyósított összeg pedig bruttó 120 ezer forint volt.

Míg 2014-ben kevesebb mint 30 ezren, addig 2016-ban már 42 ezren végeztek keresőtevékenységet gyed, illetve gyes mellett, ami jelentős növekedés. Ám az összes igénybe vevő számához viszonyítva továbbra is kevesen dolgoznak valamelyik ellátás mellett.

A gyedet egyébként az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak keresete gyakran magasabb. Eközben az apa dolgozhat tovább, az anya pedig fizetés nélküli szabadságon lehet a gyermek hároméves koráig (amire bármelyik szülő jogosult). Ezekben az esetekben ugyanakkor teljesen elvész a gyed családpolitikai szerepe. 2016-ban átlagosan 2200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette dolgozott.

Aki nem rendelkezik a szükséges biztosítási jogviszonnyal, az a gyermek hároméves koráig gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) jogosult, illetve a gyed másfél éve után is ez vehető igénybe. A gyes alanyi jogon jár, összege a nyugdíjminimum összege (28 500 forint), ami 2008 óta nem változott, és lejön belőle 10 százalék nyugdíjjárulék is. 2016-ban a gyest havonta átlagosan 163 ezren vették igénybe, tehát sokkal többen, mint a gyedet.

Ám miközben az indexált gyed reálértéke folyamatosan nő 2011 óta, a gyes 2010-es értékének 94 százalékára csökkent 2016-ra.

A másik alanyi jogon járó családtámogatási elem a családi pótlék, ám ennek összege is 2008 óta ugyanannyi. Lényegében egyedül ez a támogatás érint minden családot jövedelmi helyzetre, munkaviszonyra való tekintet nélkül, ugyanis ezt a teljes gyermekkor ideje alatt folyósítják. 2016-ban 1,1 millió családnak folyósították, 1,8 millió gyermek után.

Az utóbbi években ugyanakkor csökkent a jelentősége a többi kiadáshoz képest, és inkább a munkabér alapú támogatásokra helyeződött a hangsúly. 

Emelkedtek emellett az adórendszeren keresztüli támogatások is, amelyeknek összege 2018-ban már 356 milliárd forintot tett ki, miközben 2010-ben még csak 31,5 milliárd volt. Az adókedvezményeket 1,1 millió család veszi igénybe.

Ezzel szemben a családipótlék-kiadások 359 milliárdról 313 milliárdra csökkentek, aminek több oka is van: a támogatás nominálértéke nem változott 10 éve, csökken a gyermekszám, sok gyermekes család külföldre vándorolt, és a tankötelezettségi korhatár is csökkent, a nem tanuló gyermekek után pedig ugye nem jár. Ugyanígy az igazolatlan hiányzások miatt is csökkenhettek a kiadások.

Összességében 2010-hez képest tehát jelentősen, összesen 

302 milliárd forinttal nőtt a biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatások összege, amivel szemben közel 51 milliárddal csökkent a nem munkaviszonyhoz kötött támogatásoké, ami tudatos kormányzati orientáció eredménye.

Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna

Szintén a biztosabb munkaerő-piaci helyzetű családokat segíti a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amit 2015 óta lehet igénybe venni. Ezt 2016 végéig 36 ezer család vette igénybe. A 2015 második félévi, illetve 2016 első félévi adatok szerint azonban többségében már megszületett gyermekek után vették eddig igénybe a családok a legfeljebb 10+10 milliós lakástámogatást. A születésszámra gyakorolt hatása ugyanakkor nem mutatható még ki, ugyanis ahhoz túl kevés idő telt el az intézkedés bevezetése óta.

A szegénységben élő családok támogatása

A gyermekes családokat általában nagyobb mértékű szegénység jellemzi, mint a gyermekteleneket.

Magyarországon 2016-ban a 18 év alatti gyermekek közel 31,6 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A teljes népesség 25,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, súlyos anyagi deprivációban vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.

Összességében a gyermekes háztartások 28 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, és kiemelten magas, 53 százalék az egyszülős háztartások, valamint a három- vagy többgyermekes családok aránya (36 százalék). 2013 óta ugyanakkor mind a gyermekes családok, mind a teljes népesség körében csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.

A legnagyobb, 13 százalékpontos csökkenés a három vagy több gyermeket nevelő, két felnőttet magukban foglaló háztartások esetében következett be.

Az alacsony jövedelmű, illetve a munkapiacon bizonytalan helyzetben lévő családok a családi pótlék és a gyes mellett a gyermeknevelési támogatást vehetik igénybe. Ez a gyes összegével megegyező, havonta alanyi jogon járó juttatás a három vagy több gyermeket nevelő családoknak és a legkisebb gyermek 3 és 8 éves kora között jár. Ezeknek az alanyi jogon járó támogatásoknak az összege azonban 2008 óta változatlan, a rájuk fordított költségvetési kiadás pedig csökkenő tendenciát mutat.

Az alanyi jogon járó támogatásokon túl a szegény családok támogatása elsősorban a szociális ellátórendszeren keresztül történik. Az egyik legfontosabb ilyen juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény^*Ebben különböző juttatások vannak: évente két alkalommal 6200 forintnyi Erzsébet-utalvány, általános iskolások esetében ingyenes tankönyv és étkeztetés, középiskolásoknál pedig ingyenes tankönyv és 50 százalékos étkezési hozzájárulás, a felsőoktatásban pedig többletpontot ér. , ami akkor jár, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145 százalékát, illetve 135 százalékát, ami 2018-ban 41 325, illetve 38 475 forint. A jogosultsági jövedelemhatár 2018 elején 5 százalékkal nőtt, és a természetbeni juttatások összege is emelkedett.

2016-ban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel támogatottak száma átlagosan 393 ezer fő és 121 ezer család volt, ami jelentős csökkenés a 2010-es évek elejéhez képest, amikor közel 600 ezren voltak. A segélyezettek 43 százaléka egyedülálló szülő, és mintegy 29 százalékot tesz ki a három- vagy többgyermekes családok aránya.

A létszámcsökkenés azzal magyarázható, hogy a korábban jogosult családok jövedelme kismértékben nőtt, amivel sokan átlépték a támogatás jogosultsági küszöbét. Ezek a családok ettől függetlenül továbbra is jövedelmi szegénységben élnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állami támogatás családtámogatás gyermekvállalás szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában