Öt indiai is dolgozik a telepen – mondta egy nyugat-magyarországi agrárcég vezetője a G7-nek, aki nem akarta a vállalat nevét megemlíteni. A munkások egy évet töltenek Magyarországon, majd visszarepülnek Ázsiába. A cégvezető szerint olyan jelentős a munkaerőhiány, hogy már egyáltalán nem elvárás a szakmai képesítés. Csak annyit várnak el az új munkavállalótól, hogy akarjon dolgozni.

Egy Tatabánya környéki gyárban a szerb és ukrán munkavállalók mellett egyre több dolgozó érkezik a közép-amerikai Costa Ricából. Többükkel egy, a város mellett található apartmanházban találkoztunk. Van, aki az édesanyjával érkezett Szerbiából, míg a Costa Rica-i vendégmunkások többnyire fiatal, egyedülálló férfiak.

Nem egyedi esetekről van szó, egyre több vállalat dönt úgy, hogy külföldről pótolja a hazai gazdaságból hiányzó munkaerőt. De ezt senki nem veri nagydobra, mivel politikailag érzékeny téma lett a bevándorlás és külföldi munkavállalók Magyarországra hívása.

Az adatok is azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb számban érkeznek a külföldi munkavállalók Magyarországra.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak.

Úgy tűnik, bevált a kormány terve, amely külföldi munkavállalók Magyarországra csábítását célozta meg. A Pénzügyminisztérium tavaly június óta engedélyezi a hiányszakmák esetében azt, hogy ne kelljen a cégeknek munkavállalási engedéllyel vacakolniuk. Ez persze csak 3 hónapra érvényes, az ennél hosszabb munkavállalás esetében tartózkodási engedélyt kell kérelmezni a bevándorlási hivatalnál.

A kormány ezt a könnyítést azzal indokolta, hogy a külföldi munkavállalók – a bevándorlókkal ellentétben – nem akarnak Magyarországon maradni. A tartózkodási engedélyek iránti kérelmek drasztikus növekedése azonban arra is utalhat, hogy bizonyos esetekben a bevált külföldiek engedélykérelmét többször is beadják az éven belül a három hónap letelte után – azaz hosszabb távon terveznek velük. Vélhetően a magyar munkaerőhiány sem fog néhány negyedéves időtávon enyhülni, hiszen évtizedes léptékű és folyamatosan súlyosbodó demográfiai problémák állnak Magyarország előtt.

Kerestük a Pénzügyminisztériumot is, hogy hány külföldi élt a három hónapos könnyített munkavállalás lehetőségével, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába csökkenti a kormány a nyugdíjas munkavállalók adóját, kevesen fognak dolgozniNem a most nyugdíjba vonulók aktivizálása fogja megoldani a szűkös munkaerő-helyzetet. Alig néhány ezer ember vállalhat majd munkát a nyugdíj mellett.

A kabinet nem csak liberálisabb szabályozással segítette a külföldiek hazai munkavállalását, hanem egy félmilliárd forintos kommunikációs kampányt is indított Ukrajnában. A Pénzügyminisztérium elődje, a nemzetgazdasági tárca 2016 júniusában egy debreceni cég, a Horizon2020 Nonprofit Kft.-vel 450 millió forintos szerződést kötött. A cég a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint azt vállalta, hogy 5250 ukrán munkavállalót hazai elhelyezkedését segíti.

Az Mfor arról ír, hogy a kormány törvényjavaslatba rejtett beszámolója szerint ötezret sikerült Magyarországra csábítani. Az Mfor-nak nem sikerült megtudnia, hogy pontosan mire ment el a pénz, de a zárszámadási törvényből kiderül, hogy az utolsó fillért is elköltötték a programból, hogy ösztönözzék az ukránok foglalkoztatását.

A külföldi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére még a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége tett két éve javaslatot a kormánynak. A szervezet szerint a legnagyobb gond az, hogy most mennek nyugdíjba a Ratkó-korszak gyermekei.

Rengetegen vannak, 1953-ban például 206 ezren születtek, miközben a munkaerőpiacra lépő 1998-as generáció csak 124 ezer fős csoportot képvisel. Azonfelül, hogy nyolcvanezer fővel kevesebben vannak a fiatalok, további nehézséget okoz az elvándorlás. A jól képzett fiatalok jelentős része külföldön szeretne elhelyezkedni.

Emellett hiába van még mindig mintegy 160 ezer munkanélküli, jelentős része képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható. További gond a hazai munkaerőpiacon, hogy nincs elég bérlakás, és ezen segítő kormányzati bérlakás-program sincs. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzt senki sem köszöni majd meg, amit az oktatással tett ez a kormányMinden megváltozott a közoktatásban és a felsőoktatásban, és az a baj, hogy nem a jó irányba. Az eredmény, hogy a fiatalok egyre képzetlenebbek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában