Két héttel ezelőtt egy kongresszusi meghallgatáson kellett magyarázkodnia a legnagyobb amerikai tech-vállalatok vezetőinek. Többek között zavaros adatgyűjtésekről és a 2016-os választást befolyásoló orosz dezinformációs hadjáratáról kérdeztek az amerikai politikusok. A meghallgatáson részt vett a Facebook és a Twitter egy-egy vezetője, de a Google társalapítóját, Larry Page-et hiába hívták meg, a széke üresen maradt.
Page a Google de facto vezetője és a Google anyacégének, az Alphabetnek a vezérigazgatója, amely a világ harmadik legnagyobb cége a piaci kapitalizáció alapján. Page amellett, hogy a világ egyik leggazdagabb, a világ egyik legnagyobb befolyású embere is, miután a Google-nek hét olyan szolgáltatása is van, amelynek több mint egymilliárd felhasználója van (Google Maps, YouTube, Chrome, Gmail, Search és Google Play).
Larry Page üres széke. Fotó: AFP
Page távolmaradása a meghallgatásról azért is volt látványos, mert ezzel egyáltalán nem segített a Google némileg megtépázott tekintélyén. Ugyanis hiába növekednek folyamatosan a Google bevételei, húszéves története legnagyobb kihívásai elé néz. Világszerte egyre hangosabban kritizálják az adatgyűjtései, a hirdetési piac letarolása vagy több szolgáltatás monopolizálása miatt. Az Európai Bizottság júliusban rekordmértékű, 4,3 milliárd eurós bírságot szabott rá ki azért, mert a vállalat versenykorlátozó módon próbálta tovább erősíteni pozícióját több piacon is.
A Bloomberg Businessweek szerint meglepő volt, hogy Page nem állt ki az amerikai képviselők elé megvédeni a Google-t, viszont az erről szóló hosszú cikkéből az derült ki, hogy nemcsak Washingtonba nem utazott el, hanem a Google környékén is egyre kevesebbet tudnak róla. Page mindig is visszahúzódó természetű volt, de az utóbbi pár évben szinte teljesen eltűnt a közvélemény elől. 2013 óta nem vett részt egy termékbemutatón sem, és 2015 óta nem nyilatkozott a sajtónak.
Page azonban nemcsak a médiát kerüli, hanem a Bloomberg által megkérdezett Google-munkatársak is keveset tudtak arról, hogy mivel is tölti idejét a főnökük. Többen is azt mondták, hogy a 45 éves Page lényegében visszavonult, és tevékenysége láthatatlan a cégcsoport döntő részéből nézve. A Page-hez közel állók szerint főnökük továbbra is elkötelezett, bár a Google napi problémái szerint inkább a jövő technológiai kérdései izgatják a leginkább.
Page tartózkodó jelleme korábban inkább szimpátiát szült a közvéleményben, és ez talán arra is hatással volt, hogy a Google-t kevesebb támadás érte a Facebooknál az elmúlt egy évben, miközben ugyanúgy több adatgyűjtési botránya is volt. Page mostani passzivitása azonban komoly kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy ki és hogyan fog szembenézni a több milliárd felhasználót érintő problémákkal.
Míg a Facebook és a Twitter vezérigazgatói, Mark Zuckerberg és Jack Dorsey már a kongresszusi meghallgatás előtt többször is bocsánatot kértek a szerintük akaratlanul elkövetett hibákért, amelyeknek prioritásként kezelik a megjavítását, velük ellentétben Page még egy sajnálkozó közleményt sem adott ki.
A Bloombergnek több forrás is azt mondta, hogy amikor Eric Schmidt után 2011-ben Page lett a Google vezérigazgatója, heti 80 órát dolgozott, falta a különböző cégvezetésről szóló könyveket, és tanulmányozta a példaképének tekintett menedzserek, mint például Warren Buffett módszereit. Egy idő után azonban láthatóan egyre inkább belefáradt az operatív folyamatok követésébe és a profit hajszolásába, és fokozatosan a kutatás-fejlesztés felé fordult a figyelme.
Sergey Brin (balra) és Larry Page, a Google két alapítója egy 2004-es képen. Fotó: AFP
A munkatársai szerint egyre több időt tölt el a Karib-tengeri magánszigetén, bár ez nem jelenti azt, hogy hedonista életet élne. Továbbra is rálát az Alphabet különböző leánycégeire, de homályos, hogy mennyire foglalkozik velük. Ha érkeznek hozzá kérdések a Google alkalmazottaitól, azokat általában továbbítja másnak. A napi működést érintő döntésekbe már nem is folyik bele, és érezhetően csak egyes kutatási projektek érdeklik igazán.
A cégcsoport 2015-ös újraszervezése is a fokozatos visszavonulását szolgálta. Azzal, hogy a különböző cégek bekerültek egy ernyőszervezet, az Alphabet alá, Page elérte azt, hogy megszabaduljon a legtöbb feladatkörétől, az Alphabet vezéreként viszont így is megtartotta befolyását, és több ideje lett a jövőbeni projektjeire. Page például három olyan céget hozott létre, amelyek repülő autók kifejlesztésével foglalkoznak, de ezzel együtt a legtöbb projektje nem tartott sokáig.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
