Az innovációs miniszter egy Power Point prezentációt mutatott be az MTA elnökének négyszemközti találkozójukon hétfőn, amin néhány sematikus ábra volt. Ezek egyikéről azt lehetett leolvasni, hogy az akadémiai kutatóközpontok hálózatát jelentősen átalakítanák egy szigorú, minisztériumi felülvizsgálat után. A kutatóközpontok egy része maradna az MTA-ban, egy másik részüket elcsatolnák – ezek egyetemekhez vagy más, meglévő intézményekhez kerülnének -, a maradékot pedig, amelyek teljesítménye a minisztérium szerint nem volt kielégítő, megszüntetnék.

– De mégis, melyiket szüntetnék meg? – kérdezte az MTA elnöke a miniszter távozásakor.

– Hát, például a Közgazdaságtudományi Intézetet – szólt vissza már az ajtóból a miniszter.

Forrásaink szerint valahogy így mutatta be Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője Lovász László MTA-elnöknek az akadémiai rendszer átalakításáról szóló terveit. Nyár óta^*A költségvetési törvény elfogadása után. az újonnan létrehozott ITM oszthatja az akadémiai kutatóhálózat forrásait. Ez szokatlan helyzetet teremtett, ugyanis az önigazgatásra épülő akadémiai rendszernek eddig nem kellett egy politikai szervvel egyezkednie a pénzről, és különösen nem a szervezeti keretekről. (Ez utóbbi egyébként a hatályos akadémiai törvény alapján jogellenesnek is tűnik.)

Amikor kiszivárgott, hogy a kormány valamiért a fejébe vette, hogy megszünteti az MTA KRTK KTI-t^*Teljes nevén Magyar Tudományos Akadémia
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet – amely nemzetközi mércével is a legeredményesebb magyar állami fenntartású társadalomtudományi műhely -, rögtön az is kiderült, hogy a kormány csapást mérne a Budapesti Corvinus Egyetem autonómiájára is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis csütörtökön bejelentette, hogy a Corvinus hamarosan az EMMI helyett az ITM fenntartása alá kerül, mielőtt átjátszanák egy később létrehozandó alapítványnak. Ekörül sok a bizonytalanság, hiszen a bejelentés szerint lényegében előkészítés nélkül, egy év alatt végig kívánják vinni a folyamatot. Napirenden van az egyetem finanszírozásának javítása,^*Egy elsőre különösnek tűnő ötlet is előkerült itt: Gulyás szerint a kormány közelebbről nem meghatározott részvénytársaságok állami részvénycsomagjait is az alapítványba tenné, az egyetem ingatlanvagyonával együtt. A Magyar Nemzeti Banknak egyszer már meggyűlt a baja az alapítványok és az állami vagyon közvagyon jellegének kapcsolatával. de az is, hogy egyes karokat elcsatoljanak az intézményből – olyan pletykát is hallottunk, hogy a K-kart az ELTE-hez, a T-kart pedig a közvetlenül a kormány alá rendelt Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolnák, magyarul az egyetemben csak a G-kar maradna.^*A K-kar a közgazdaságtani, a T a társadalomtudományi, a G pedig a gazdálkodástudományi kar. Ez utóbbit az egyetemnek a hét elején cáfolnia kellett.

Több oktató is azt mondta nekünk, hogy két hete hallottak először a tervekről, de csak nagyvonalakban, akkor még jóval távolibbnak tűnt a megvalósítás. Egy pár napja szétküldött, általánosságokat tartalmazó közleményen kívül semmiről nem értesítették az oktatókat, teljes a bizonytalanság közöttük, beszéltünk olyan tanszékvezetőkkel és a doktori tanács egyik tagjával is, akik semmit nem hallottak a tervekről sajtóhíreken kívül.

Az általunk megkeresett egyetemi oktatók bíznak abban, hogy a munkájukat terhelő adminisztráció csökken és pénzügyileg rugalmasabb lehet az egyetem a tervezett változtatásokkal. Viszont többen attól tartanak, hogy a mostaninál is kevésbé lesz független az egyetem: ha az oktatók és kutatók a folyamat végén elvesztik köztisztviselői státuszukat, akkor az egyetem irányítói könnyebben beavatkozhatnak akár ideológiai alapon is abba, hogy kik és milyen témákat oktatnak vagy kutatnak.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány a közgazdászképzés és közgazdaságtani kutatás két legfontosabb intézményét egyaránt betörné.

Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a minőségi közgazdasági kutatási infrastruktúra beszántásával a kormány maga is olyan meglátásoktól esne el, amelyekkel javíthatná szakpolitikái hatékonyságát, legyen szó akár az egészség- vagy az oktatáspolitikáról. A kormány ugyan megszabadul néhány kellemetlen kritikától, de cserébe mind kevesebbet fogunk tudni arról, hogy mi történik az országban valójában. A KTI, a Corvinus és a szintén szorongatott helyzetben lévő CEU magasan a három legfontosabb közgazdasági kutatóműhelynek számít Magyarországon. Függetlenségük vagy létük megszüntetésével nem maradna sok a magyar közgazdasági gondolkodásból.

Egy intézményt megszüntetni nagyon könnyű, de újat építeni szinte lehetetlen, évtizedes erőfeszítés. Hogyan bízzanak ezek után egy magyar intézményben azok a kutatók, akik egy menő külföldi állásból jöttek haza, hogy a KTI-ben dolgozznak?

– mondta egy forrásunk, aki jól ismeri a KTI munkáját.

A KTI több munkatársa is arról beszélt, hogy teljesen váratlanul érte őket Palkovics állítása. Kevesebb mint két hónapja a miniszter még így beszélt:

Én nem gondolom, hogy belerúgtam volna a tudományos akadémiába semmilyen módon, tőlem senki olyat nem hallott, hogy töröljük el a föld színéről a tudományos akadémia intézményeit, nem minősítettem egyik tudományos akadémiai intézetnek a működését sem, hogy jó vagy rossz

– mondta a miniszter az ATV-ben július 23-án. Most viszont minősített egy intézményt, sőt, eltüntetné a föld színéről.

Az interjú idején már ment az egyeztetés az MTA és az ITM között a kormány akadémiai rendszer átalakításával kapcsolatos terveiről. Lovász László augusztus 23-án levelet írt Palkovicsnak, amiben az MTA javaslatait fejtette ki. Ezek között szerepelt egy olyan tudományos felügyelő testület – a Nemzeti Tudománypolitikai Bizottság – létrehozása, amelyben a kormány és az akadémia képviselői is helyet kapnának, hogy együtt vizsgálják felül az akadémia működésének feltételeit.

A felvetésre összesen annyi reakciót kapott az akadémiai elnök, hogy “a miniszter úr megkapta levelét”, de érdemi válasz nem érkezett. Ezek után jött a hét eleji négyszemközti találkozó, ahol a miniszter nem egy megalapozott vagy legalább szöveges anyaggal, hanem egy elnagyolt Power Point prezentációval jelentkezett. (Ez volt az a “munkaanyag”, amire a hét elején kiadott közleményben hivatkozott az MTA vezetője, és amit az akadémia elnöksége egy határozatban nevezett elfogadhatatlannak.)

A miniszter tehát nem konzultálni akart az akadémiával, hanem a kormányzati akaratot mutatta be egyoldalúan, ráadásul anélkül, hogy azt bármiféle hatástanulmány megalapozta volna.

A megállapodás pedig kifejezetten sürgető lenne. A kutatóközpontok gazdálkodását szabályozó államháztartási törvény szerint nagyon gyorsan, egy-két héten belül el kellene kezdeni tervezni a jövő évi költségvetést, különben ellehetetlenülnek az intézmények. A mostani helyzetben viszont egy-egy kutatóintézet léte is kérdésessé vált.

Értesüléseink szerint a miniszter az egyeztetésen azt felelte a probléma felvetésére, hogy ha nem sikerül megállapodni, pontosabban az MTA nem fogadja el a minisztérium feltételeit, akkor majd jövőre az ITM által kiírt pályázatokon indulhatnak a kutatóintézetek, és onnan juthatnak forrásokhoz. Így viszont az intézetek az átmeneti időben elesnének az összes költségvetési forrásuktól, nem tudnák fizetni számláikat vagy a kutatók fizetését.

Az ITM-et is megkérdeztük csütörtök kora délután, hogy mi a tervük a KTI-vel, és mire alapozzák Palkovics állítólagos kijelentését, de visszajelzést a cikk megjelenéséig nem kaptunk.

A mai magyar közgazdaságtudományt meghatározó három intézet, a CEU, a KTI és a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara közül különösen az első kettő számít nemzetközileg is jegyzettnek. “Aki külföldön nívós közgazdaságtudományi phd-t végez, az szinte csak a CEU-ra vagy a KTI-be tud visszajönni” – mondta egy közgazdász. Mindkét intézet kutatói teljes mértékben benne vannak a nemzetközi vérkeringésben, a legnívósabb folyóiratokban publikálnak.

A nemzetközileg mértékadó, közgazdaságtudományi intézeteket a nemzetközi publikációk alapján rangsoroló RePEc legfrissebb rangsora szerint a KTI a világ top 7 százalékába, a Corvinus K-kara pedig a felső 10 százalékába tartozik. Magyarországon csak a CEU előzi meg őket, rajtuk kívül más intézet nem fér be a top 10-be. A KTI előtt nincs egyetlen szlovák, horvát, szerb vagy szlovén intézet sem, lengyel is csak egy.

Ugyanezen lista összesen több mint 53 közgazdasággal foglalkozó intézetet rangsorol Magyarországon. Pontszáma alapján közülük kiemelkedik a CEU és a KTI, amely 65 publikáló kutatójával magasan a legnagyobb műhelynek számít. A KTI saját honlapja ugyanerre a listára hivatkozva azt írja, hogy a magyar közgazdászok legeredményesebb 10 százalékának közel a fele a KTI-ben dolgozik. Itt van a társadalomtudományi Lendület-kutatócsoportok közül a legtöbb, szám szerint öt.^*Ezek témái: egészség és társadalom, vállalati stratégia és versenyképesség, játékelmélet, agglomeráció és társadalmi kapcsolathálózatok, mechanizmustervezés.

A vezető szerepe és mérete mellett a KTI azért is különösen jelentős a magyar közgazdaságtanban, mert a CEU-val ellentétben kutatásai jelentős része a magyar közállapotokról szól. A kutatások nagy része nem elméleti közgazdaságtani kérdéseket jár körül, hanem gyakorlatias, tényalapú elemzés olyan kulcsterületekről, mint a munkaerőpiac vagy az oktatás. Az intézet kutatói több alkalommal is keményen bírálták például a kormány oktatáspolitikáját, amit Palkovics számon is kért rajtuk, amikor direkt politizálással vádolta az MTA-t.

De ezen túl is értékes alapkutatások folynak az intézetben a viselkedési közgazdaságtan vagy a játékelmélet területén, most indítanak kísérleti közgazdaságtani kutatóprogramot, és olyan, az országban egyedülálló kutatószobát rendeztek be, ahol máskülönben hozzáférhetetlen adatokkal dolgozhatnak a közgazdászok és más társadalomtudósok. “A KTI módszerei drámaian javítják a közgazdaságtani kutatások hatékonyságát és szakpolitikai alkalmazhatóságát” – mondta egy forrásunk.

A KTI több kutatója is azt mondta, hogy azért is érte őket teljesen váratlanul Palkovics állítása, mert korábban semmilyen jelzést nem kaptak arról, hogy a kormány elégedetlen lenne a működésükkel. Az MTA-nak például évente el kell készítenie egy beszámolót a tevékenységéről, ezt a legutóbbi esetben, tavaly novemberben például valamennyi, az ülésteremben tartózkodó fideszes és KDNP-s képviselő megszavazta.

Mivel Palkovics munkahelyük megszüntetéséről szóló hétfői félmondata óta semmilyen tájékoztatást sem kaptak, a kutatók is csak találgatnak, hogy mire is gondolhatott a miniszter azzal, hogy rossz eredményességű intézet. “Ez egy teljesen új fordulat, korábban nem volt erről szó, és nem is kaptunk erről tájékoztatást” – mondta kérdésünkre Fertő Imre, a szervezet igazgatója, aki szerint korábban semmilyen kritika nem érte őket a kormányzat részéről. Azért is lepte meg Palkovics kijelentése, mert egyébként jó kapcsolatban állnak az állami szervekkel. A KTI ráadásul az utóbbi években is számos állami szervvel dolgozott együtt az NGM/PM-től kezdve a Költségvetési Tanácsig, amellett, hogy rengeteg állami kutatói pályázatot nyertek. A Munkaerőpiaci Tükör például 2000 óta minden évben állami támogatással jelenik meg, az idei kötet megjelentetése is folyamatban van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet akadémia corvinus kti kutatás kutatók lendület magyar tudományos akadémia mta krtk Olvasson tovább a kategóriában