Egyetlen nappal beszámolójának leadási határideje előtt bontott szerződést a dokumentum megbízhatóságát ellenőrző könyvvizsgálójával az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A jelentés állítólag nem ment át a rostán. Az állami csoport a korábbi években május végén már rég túl volt a leadáson, azaz beszámolt arról, hogyan gazdálkodott az előző évben, most azonban az utolsó pillanatos döntés miatt heteket késett. Pedig az új könyvvizsgáló rekordidő alatt dolgozott, egy ilyen méretű cég átvilágítása ugyanis – különösen, ha korábban nem volt kapcsolat – normál esetben hónapokat vesz igénybe.
Az érintettek nem kommentálják a nagyon furcsa történetet. Az állami cég éléről viszont több vezetőt is eltávolítottak az elmúlt hetekben, mind az igazgatóságból, mind a – könyvvizsgálóhoz hasonlóan – a működés tisztaságát ellenőrző felügyelőbizottságból.
A könyvvizsgálók elég fontos szereplők a gazdasági életben: az ő feladatuk, hogy ellenőrizzék a cégek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságát. Azaz némileg leegyszerűsítve azt, hogy a vállalat éves jelentésében valós adatok szerepelnek-e, nem hazudik-e a menedzsment a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és úgy általában a piac szereplőinek.
Itthon minden olyan cégnek könyvvizsgálót kell választania, amelynek árbevétele meghaladja a 300 milliót, illetve több mint 50 embert foglalkoztat*Egészen pontosan a számviteli törvény minden vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de felmentést ad azoknak, akiknek nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak létszáma pedig az 50 főt.. A felek között szerződéses viszony van: a cég megbízza az auditort, az pedig ellenőrzi a vállalat könyvelését.
A könyvvizsgáló munkájának az eredménye nem különösebben látványos, az éves beszámolóhoz csatolnak egy néhány, sőt sokszor mindössze egyoldalas dokumentumot, amiben a könyvvizsgálattal megbízott vállalat jelzi: minden rendben volt (elvileg ettől eltérő nyilatkozatot is tehet, de ez ritka). Na, ehhez képest maga a folyamat rengeteg melóval jár. Több szakmabelivel is beszéltünk, és volt, aki úgy fogalmazott, hogy egy adott év könyvvizsgálata még egy MVM-nél sokkal kisebb cég esetében is akkor kezdődik, amikor az előző évi lezárul.
Az biztos, hogy ősszel már különböző adatokat kér be a könyvvizsgáló az őt megbízó cégtől, sőt a nagyobb vállalatoknál a helyszínre is kimennek. Így lehet elkerülni ugyanis, hogy a következő év elején, amikor már kevesebb az idő, hirtelen elkezdjenek kidőlni a csontvázak a szekrényből. A könyvvizsgáló megnézi magát a könyvelést, bekéri a vevők elérhetőségét, esetenként meg is keresi őket, hogy valóban tartoznak-e a vállalatnak, és ugyanezt megteheti a szállítókkal, illetve a bankokkal is, a társaságtól kapott adatok hitelesítése érdekében. A következő év januárjában aztán begyűjtik a teljes éves adatokat, és ezeket dolgozzák fel a májusi határidőig. A profibb vállalatok a nagyobb cégekhez tavasszal akár több hétre is kitelepülhetnek, és a helyszínen ellenőrzik a dolgokat.
Ezt a munkát 2011 óta egészen idén május 30-ig a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadócége, a KPMG végezte az MVM-nek,*A piacot világszerte négy cég (a Big Four) uralja, a KPMG, a PwC (PricewaterhouseCoopers), a Deloitte és az EY, leánykori nevén Ernst & Young. A KPMG előtt utóbbi volt az MVM könyvvizsgálója. és semmi nem utalt arra, hogy ez 2020 előtt változni fog. A partnerség mind a két cég számára fontos volt, forrásaink szerint a KPMG-nek az állami csoport volt az egyik legfontosabb referenciája.
Május utolsó előtti napján azonban az MVM felett az állami tulajdonosi feladatokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) mégis jóváhagyta, hogy a két cég közös megegyezéssel felbontsa szerződését. Méghozzá – amint ez a KPMG egy cégbírósághoz eljuttatott beadványából kiderül – még azelőtt, hogy a könyvvizsgáló a 2017-es beszámolóra vonatkozó jelentését kiadta volna*Valójában jelentéseit, az MVM könyvvizsgálójának ugyanis három különböző beszámolót kell auditálnia.. Az MVM-nél lapunkat arról tájékoztatták, hogy a két cég már május 17-én megállapodott a jogviszony megszüntetéséről, 22-én pedig alá is írták az erről szóló papírokat, az MNV jóváhagyására kellett várni 30-ig.
A könyvvizsgálat folyamata alapján azonban teljesen életszerűtlen, hogy - függetlenül attól, május melyik napján történt - a szerződésbontáskor a KMPG ne dolgozott volna már hónapok óta az MVM könyveinek ellenőrzésén, vagy inkább, hogy ne lett volna már kész véleménye az állami csoport beszámolójáról.
Amióta a két cég együttműködik, május 30-ra a KPMG-sek minden évben elkészültek. Sőt, az előző négy esztendőben mindig már áprilisban leszállították a jelentést, előfordult, hogy közel nyolc héttel a beszámoló május 31-i leadási határideje előtt. Most azonban valamiért a folyamat lezárása nélkül hagyták el a hajót.
Üzleti év | Könyvvizsgálói jelentés leadásának időpontja |
2011 | 2012. május 9. |
2012 | 2013. május 29. |
2013 | 2014. április 7. |
2014 | 2015. április 15. |
2015 | 2016. április 27. |
2016 | 2017. április 26. |
A teljesen abszurd szakítás okairól természetesen megkérdeztük az érintetteket, de KPMG-nél a könyvvizsgálati és cégjogi törvényekre hivatkozva elutasították a válaszadást, míg az MVM-nél erre a kérdésünkre érdemben nem reagáltak.
Mindenesetre a lapunk által megkérdezett szakértők szerint az utolsó pillanatos szakításnak két magyarázata lehet. A jóhiszeműbb, hogy valójában már hónapokkal korábban döntöttek a cseréről, csak mivel állami cégről van szó, elhúzódott a folyamat, ezért került sor csak május utolsó napjaiban a szerződésbontásra. Ennek azonban ellentmondanak az MVM válaszában szereplő májusi dátumok, másrészt az is, hogy a két cég tavaly júliusban szerződött újra három évre, ráadásul közbeszerzés nélkül*Az MVM-nél erről lapunknak azt a tájékoztatást adták, hogy a cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, ezért az új könyvvizsgáló beszerzésére vonatkozó eljárást nem a közbeszerzés szabályai szerint, ugyanakkor a belső szabályaiknak megfelelően folytatták le.. Felmerül a kérdés, hogy ha akkor még teljesen elégedettek voltak az együttműködéssel, mi változott meg néhány hónap alatt.
Itt jön a képbe a másik magyarázat, és ezt erősítették meg iparági forrásaink is. Ezek szerint a két cég között valamilyen üzleti vagy szakmai eredetű konfliktus alakult ki a beszámoló auditálása során. Magyarul vagy az történt, hogy valami*Például egy előre nem látható többletmunka. miatt összevitatkoztak a korábban kialkudott áron, vagy a KPMG nem volt hajlandó kiadni a jelentést, ami az MVM beszámolójának tisztaságát támasztja alá.
Előbbi azért kevéssé valószínű, mert május 30-án egész biztos volt, hogy az MVM nem talál olcsón könyvvizsgálót. Végül valóban jóval drágábban szerződtek le a piac egy kisebb szereplőjével, a BDO-val, amely egyébként – piaci forrásaink szerint – normál esetben árban a legnagyobbak alá szokott ajánlani, most viszont másfélszer annyit kért, mint elődje*Ráadásul a részmunkák elvégzéséért valószínűleg a KPMG-t is ki kellett fizetnie az MVM-nek..
Kizárásos alapon így a szakmai vita marad, és erről terjednek is történetek ágazati berkekben. A KPMG-nek ugyanis elvileg lett volna lehetősége, hogy ne egy „tiszta”, azaz jóváhagyó jelentést írjon, hanem jelezze, hogy valami nem megfelelő a beszámolóban. Sőt, végső soron akár vissza is utasíthatta volna a véleménynyilvánítást.
Forrásaink szerint ez utóbbi eset állt fenn, azaz a könyvvizsgáló nem akarta jóváhagyni az MVM egyik beszámolóját.
Ez azonban az ország egyik legnagyobb cégénél, ami ráadásul állami tulajdonban van, nagyon csúnyán mutatott volna. A tanácsadó óriásnál egyébként a kérdéseinkre küldött rövid kommentjükben, ha az érdemi felvetésekre nem is reagáltak, annyit azért jeleztek, hogy „könyvvizsgálói véleményüket mindig a szakmai integritás, a függetlenség és az etikus magatartás követelményei alapján készítik el, szigorú minőségellenőrzési eljárások alkalmazásával”.
A szakítás okait egyébként egyoldalú szerződésbontás esetén fel kellett volna tárnia a feleknek. Ilyen esetben ugyanis a Pénzügyminisztérium égisze alatt működő közfelügyeleti hatóságnak meg kell indokolni a lépést. A két vállalat azonban közös megegyezéssel szakított, így nem kellett nyilvánosságra hozni az okokat. A közös megegyezés egyébként annak fényében kicsit békésen hangzik, hogy állítólag a beszámolóból nagyon komoly viták voltak, és nem csak a két érintett cég között, hanem az MVM-nél házon belül is. Volt, aki azt mesélte, hogy az ügy miatt fel is álltak néhányan az állami cégnél.
Ahhoz nem férhet kétség, hogy az MVM-nél egy ilyen kétségbeesettnek tűnő lépéshez elég komoly indok kellett. A cég nem kevés kockázatot vállalt azzal, hogy egy nappal a leadási határidő előtt kezdett új könyvvizsgálót keresni. Ekkor már teljesen egyértelmű volt, hogy késni fognak a beszámolóval, méghozzá a munka komplexitása miatt nem is keveset, ami jogsértés.
Végül megúszták két hét csúszással, hiszen a három beszámoló közül az elsőt már június 13-án leszállította az új könyvvizsgáló, a BDO, méghozzá – ahogy ezt az MVM-nél kérdéseinkre hangsúlyozták – tiszta könyvvizsgálói véleménnyel. A kicsinek éppen nem nevezhető, de a legnagyobbaktól azért méretben jelentősen elmaradó vállalat ezzel kisebbfajta csodát hajtott végre, a lapunknak nyilatkozó könyvvizsgálók szerint ugyanis lényegében képtelenség az MVM könyveit kilenc munkanap alatt átvizsgálni (a céggel még a KPGM-vel való szakítás napján leszerződött az energetikai csoport). Korábban pedig nem kezdhették el a munkát, a számviteli törvény szerint ugyanis két könyvvizsgálója egy időben nem lehet egyetlen vállalkozásnak sem.
A BDO helyzetét az könnyíthette meg, ha a KPMG korábban különböző részfeladatokat már lezárt, ez esetben ugyanis nem nulláról kellett kezdeniük a munkát. Erre az MVM utalt is kérdéseinkre küldött válaszaiban. A kilenc nap azonban így is megdöbbentően kevés, különösen akkor, ha a KPMG-től tényleg valami szakmai vita miatt váltak el az állami cég útjai.
Érdekes adalék a történethez, hogy a május végi események óta komoly változások voltak az MVM vezetésében. Az érintettek augusztus elején jelentették be, hogy a korábban a másik állami energiacéget, a Nemzeti Közműveket vezető Kóbor György váltja Zsuga Jánost az MVM élén. Bár akkor nem verték nagydobra, a cégbírósági iratok alapján nem ez volt az egyetlen személyi változás a vállalatnál. A nyolctagú igazgatóságból öt embert hívtak vissza a közelmúltban: Zsuga János mellett távozott a korábbi vezérigazgató Csiba Péter, az MNV eddigi első embere, Szivek Norbert, a paksi erőművet irányító (nyugdíjba vonuló) Hamvas István, illetve Bakács István Zsigmond is. Helyükre Cseh Tamás, Galambos Dénes és Pehárik Géza érkezett.
Emellett módosult a felügyelőbizottság összetétele is. Itt Lenkei Mirtill és Benkő Tamás János lett tag.
Közélet
Fontos