Bemutatta az Európai Bizottság, hogy mennyi pénzt fordítana a Magyarország kedvenc mézesbödönjeként is ismert regionális és kohéziós politikára a 2021 és 2027 közötti időszakban. Ez az az uniós program, ami nélkül országunk a GDP 3-4 százalékára rúgó bevételtől esne el – az már persze más dolog, hogy ezeket a pénzeket nem mindig hatékonyan használjuk fel.
Régóta az a hír járja, hogy az EB a pénzosztási mechanizmus módosítására készül, aminek Magyarország a vesztese lesz. A most bemutatott költségvetési tervből kiderül, hogy
csak kis mértékben variálják át a pénzosztás alapjául szolgáló kritériumokat, viszont Magyarországnak (mostani árakon) tényleg 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérnie.
Az eddiginél kicsivel kevésbé fog számítani a jövőben az egy főre jutó GDP, jobban a munkanélküliség, és 4 százalékos súllyal további tényezőket is bevezetnek (köztük a befogadott menekültek számát, igaz, ennek súlya egészen apró).
Magyarország szempontjából ez mind kedvezőtlen változás. Az egy főre jutó GDP nálunk alacsony, épp ezért kedvezőtlen, hogy csökken a súlya. Ezzel szemben a munkanélküliség súlya pont hogy nő, ami rossz, hiszen nálunk kevés most az állástalan. Menekülteket pedig nem fogadtunk be egyáltalán. Ám nem is ez vágja majd meg igazán a magyar forrásokat, hanem a britek kilépése az EU-ból, ami miatt jóval kevesebb elosztható forrás lesz (változatlan árakon 11 százalékkal).
De nemcsak mi járunk rosszul, hanem gyakorlatilag az összes ország a régiónkból, sőt, Németország is.
Ez részben a régió sikerét, tehát az utóbbi években elért gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget tükrözi vissza.
Az alábbi ábráról azt lehet leolvasni, hogy eddig melyik országok voltak a rendszer kedvezményezettjei, és hogyan változik azok helyzete 2020-2027 között. A vízszintes tengely azt mutatja euróban, hogy a mostani ciklusban évente átlagosan mennyi EU-s forrás jutott egy állampolgárra. A függőleges tengely pedig a két ciklus közötti változás mértékét mutatja százalékban (változatlan árakon).
Mint látható, Magyarország mellett a többi, eddig lakosságarányosan nagyon erősen megtolt országnak – jellemzően az EU keleti tagjai, a visegrádi és a balti országok – mind 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérniük. Csak Lettország, Szlovénia és Horvátország esetében kisebb a visszaesés, a még Magyarországnál is szegényebb délkeleti EU-tagok (Románia, Bulgária) több forrást kapnak majd az eddigieknél. Hasonlóan a még mindig kiemelkedően magas munkanélküliséggel sújtott, egyébként is lecsúszó Görögországhoz, Spanyolországhoz és Olaszországhoz, amelyek szintén a források emelkedésére számíthatnak.
A nettó befizető országok között Németország ugyanolyan mértékben esik el forrásoktól, mint Magyarország. Igaz, náluk ez egyáltalán nem jelentős elvonás. Egészen pontosan Németországnak lakosságarányosan nyolcadannyira, GDP-arányosan pedig harmincharmad-annyira számítottak az előző ciklusban a regionális és kohéziós források, mint Magyarországnak.
Ha azt nézzük, hogy az országok polgárai egyenként mennyi forrástól esnek el az Európai Bizottság javaslata szerint, ezt az ábrát kapjuk:
Egy észt lakosra kevés híján száz euróval kevesebb jut majd évente a következő ciklusban, míg egy magyarra évi 82 euróval kevesebb forrás szán az EU, ami nagyjából 25 ezer forintnak felel meg. Ezzel szemben a kedvezményezettek oldalán az olaszokra és a spanyolokra évi öt-öt euróval jut több.
A mostani, 2020-ig tartó ciklusban egyébként már szinte az utolsó fillérig kiosztotta a kormány a forrásokat, amiről itt írtunk bővebben.
Közélet
Fontos