Nem csak a közvéleményt, hanem gazdasági élet szereplőit is sokkolta a kormánypártok kétharmados győzelme. Elsősorban a külföldi tulajdonú nagy- és középvállalatok különböző beosztásban lévő vezetőit kérdeztük arról, hogy mit szólnak a választások végeredményéhez.
A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek alapvetően a stabilitásban érdekeltek, hiszen mostanra már megismerték az ország gazdasági környezetét, a szabályrendszereket, előírásokat, adószabályokat és a helyi kormányzat gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit. Ha fejlesztési terveikhez be akarják vonni a kormányt, vagy lobbizni szeretnének egy-egy beruházás mellett, tudják kit kell keresni, és azt is, hogyan működik az érdekérvényesítés. Ezért nem voltak igazán érdekeltek egy esetleges kormányváltásban.
„A cégek abban érdekeltek, hogy profitot termeljenek. Azt szeretnénk látni, hogyan fejlődik a cég, a tervezett ütemben nőnek az árbevételeink, az eredményeink, és igyekszünk a politika és a piac felől érkező kockázatokat csökkenteni” – mondta a G7-nek egy külföldi cégvezető. Innen nézve örömmel fogadták a Fidesz abszolút többségét, vagyis a parlamenti helyek több mint ötven százalékos megszerzését.
A kétharmados többség azonban olyan hatalmat adott a kormánynak, amely már rengeteg bizonytalansággal jár.
Nem tudhatják a vállalatok, hogy mikor módosít a kabinet olyan sarkalatos törvényeket, amelyek nem csak egyes vállalatokat tehetnek tönkre, vagy csökkenthetik a nyereségességüket, de egész szektorok működését befolyásolhatják. Elég csak az ágazati különadókra (pénzügyi-, energetikai szektor, reklámpiac), az azóta már visszavont vasárnapi zárva tartásra, a dohány-kiskereskedelem újraosztására gondolni.
Ezek a különadók nem múlnak el nyomtalanul. Az érintett vállalatok igyekeznek áthárítani a különadók egy részét a fogyasztókra, ilyenek voltak a telekommunikációs cégek és a bankok, amelyek az ügyfeleikkel fizettették ki a kormányzati terhet. A különadók további költségére pedig házon belül igyekeznek forrást találni. Ennek egyik formája az átcsoportosítás, azon belül is a legegyszerűbb módja, ha elhalasztják a befektetési terveiket, vagyis visszavágják a beruházási kiadásaikat.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a különadóval leginkább érintett, külföldi tulajdonban lévő vállalatok milyen nagy mértékben fogták vissza beruházásaikat, nagyrészt 2011, tehát a különadók bevezetése után.*Az európai uniós támogatások 2014-ben és 2015-ben jelentek meg a gazdaságban. Természetesen a 2014-es és 2015-ös évek esetében már az Európai Unió által biztosított források hatására a hazai cégek beruházási kedve is megjött, ez arányaiban tovább rontotta a külföldi cégek befektetéseit.
A különadók és a kormány ad hoc jellegű döntéshozatali mechanizmusai miatt a külföldi cégek többsége megelégedett volna a Fidesz abszolút többségével, de voltak olyanok is, akik szerint teljesen mindegy. Nincs különbség abban a tekintetben, hogy a kormány ötven pluszos, vagy kétharmados felhatalmazással bír. „Amit eddig el akart érni a kabinet, azt kétharmaddal és anélkül is sikeresen elérte” – mondta egy multinacionális cég munkatársa.
Emlékezetes eset a plakáttörvény módosítása, amikor tavaly nyáron kétharmad hiányában, nem tudta megváltoztatni a jogszabályt. Nem is vacakolt sokat a kormány a plakátörvénnyel, helyette a településkép védelméről szóló törvénybe zsúfolta a plakátokkal kapcsolatos módosításokat, amelynek elfogadásához elegendő volt a feles többség is.
A termelő szektorban tevékenykedő multinacionális vállalatok – autógyártók és beszállítók, illetve egyéb feldolgozóipari üzemek – vezetői egyáltalán nem aggódnak a kormánypártok kétharmados győzelme miatt. Úgy vannak ezzel, hogy eddig sem nyúltak hozzájuk, sőt, sokkal több támogatást kaptak a Fidesztől, mint a korábban regnáló szocialista kabinetektől. Ez egyébként kimondott gazdaságpolitikai cél, a kormány nem adóztatja meg azokat a szektorokat, ahol a cégek könnyebben dönthetnek úgy, hogy elhagyják az országot. Az autógyártóknak nem túl bonyolult művelet összepakolni a gépsorokat és máshová vinni.
Voltak olyan vélemények is, amelyek szerint
egy nyolc éve regnáló kormányzás után egy koalíciós partner tett volna igazán jót az országnak.
Ebben az esetben is a Fidesz vezette volna a koalíciós kormányt, de visszaállhatott volna a gazdasági élet szereplőinek is fontos fékek és ellensúlyok rendszere. A bíróságok függetlenségének a kérdése a vállalatoknak is fontos, hiszen végső soron csak a bíróságra számíthat egy peres ügy esetében. Az sem mindegy, hogy milyen színvonalon működik az igazságszolgáltatás. Nem példa nélküli eset, hogy egy elszámolási vita végére csak évekkel később kerül pont, de közben a cég csődbe megy, mert nem tud fizetni a szállítóknak.
Ezért sok múlik azon, hogy a kormány mennyire lesz mértéktartó. A kétharmados felhatalmazás birtokában semmi sem kényszeríti kompromisszumra. Emiatt a vállalatok is óvatosak, amit jól tükröz a kommunikáció: eddig sem volt egyszerű a gazdasági élet szereplőit politikai kérdésekben szóra bírni, ami érthető, de most még nehezebb lett. Hiába ajánlottam fel a teljes anonimitást a cég és a nyilatkozó esetében, sokan még azt is kérték, hogy az ágazatot se írjam le, nehogy be lehessen azonosítani. Ez pedig minden szónál többet mond, ha a gazdasági élet és a politika kapcsolatrendszerét szeretné ma valaki Magyarországon feltérképezni.
Közélet
Fontos