Évente több százmillió forintba kerül a magyar adófizetőknek az, hogy egy magáncég által üzemeltetett repülőtéren az állami tűzoltóság látja el a készenléti szolgálatot.
A ferihegyi repteret, pontosabban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemelteti. A magáncég német, kanadai és szingapúri tulajdonban van.*A német AviAlliance GmbH 55,44 százalékot, a szingapúri Malton Investment Pte Ltd 23,33, míg a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékot birtokol a társaságból.
Ferihegyen a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság teljesít szolgálatot. Ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) tartozik, tehát állami szervezet. Az FKI a G7 közérdekű adatigénylésére adott válaszában azt írta, hogy a repülőteret üzemeltető magáncég 2012-ig nyújtott pénzbeli támogatást a tűzoltóságnak. Az elmúlt öt évben azonban a BA nem fizet a szolgáltatásért, sőt, 2012-ben is a korábbi évek támogatásainak mindössze töredékét utalta át. Vagyis 2011 volt az utolsó év, amikor a magáncég – alig több mint harmadával – hozzájárult a költségekhez.
A BA lapunknak azt mondta, hogy bár pénzt nem ad, de minden mást biztosít, ami a feladat ellátásához szükséges: az eszközöket, mint például a védőruhákat, a járműveket, és minden egyebet. Szerintük a nagyságrendekben így sincs változás, évente több millió euróra rúg a működési költség.
A grafikonon látható összegek lényegében a tűzoltóság bér- és egyéb személyi kiadásokat tartalmazzák. Érdekes módon pont 2012-től ugrottak meg a bérköltségek, miközben jelentősen csökkent a személyzet létszáma. 2011-ben például 138-an dolgoztak a repülőtéri tűzoltóságon és 90 millió forint volt a bérköltség. Tavaly már csak 84 személy teljesített szolgálatot, miközben 578 millió forintra nőttek a bér jellegű kiadások. Ez egyébként nem tűnik túlzónak, havi nettó 312 ezer forintos átlagfizetésnek felel meg.
Tény, hogy nincs ingyen a repülőtéri biztonság, ami egyébként mindannyiunk érdeke.
Csakhogy a biztonsági szolgáltatásokért az utasok külön fizetnek.
A nemzetközi szabályok szerint a repülőtéri illeték egy részét a légi kikötő üzemeltetője csak a biztonsági rendszerekre költheti. A budapesti repülőtéren az utasok a repülőtéri illetékből 4,1 eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 1275 forintot fizetnek közvetlenül a légi kikötő biztonságára, amelybe a tűzoltóság is beletartozik. Ezért érdekes, hogy mégis az adófizetők pénzéből tartják el a Budapest Airport tűzoltóságát.
A KFI közérdekű adatigényléséből és a BA Zrt. válaszából azonban továbbra sem derült ki, hogy a magyar állam miért fizeti egy magáncég tűzoltóságát. Más társaságok esetében egyébként nem ilyen nagyvonalú az állam. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában, vagy éppen a Dunaferr dunaújvárosi acélgyárában, de más, első osztályú besorolású reptereken, így a debreceni és a sármelléki reptereken is magántűzoltóságok vannak. Akárcsak a másodosztályú, tehát kereskedelmi repülőtérnek minősülő győri, pécsi, szegedi és nyíregyházi reptéren.
A ferihegyi repülőtéren kívül azonban a többi légi kikötőben létesítményi, azaz magántűzoltóság működik.
A ferihegyi repülőtéri tűzoltóság működését, beleértve a költségek megosztását is egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium azonban két hete nem hajlandó a G7 ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolni. Nem tudni, hogy a hallgatásnak van-e köze a budapesti repülőtér 2011-es ügyletéhez. Ebben az évben adta el ugyanis a magyar állam a cégben fennmaradó 25 százalékos részesedését.
A 2005-ös privatizációkor ugyanis a reptér üzemeltetését végző cég (Budapest Airport Rt.) 75 százalékos részesedését adta el az állam 464,5 milliárd forintét. Az Orbán-kormány a kisebbségi részvénypakettet évekkel később 36,6 milliárd forintért adta el. Sok kritika érte emiatt a kormány, mondván túl olcsón adott túl a tulajdonrészén. Nehéz megítélni a valós helyzetet, tény ugyanakkor, hogy a Budapest Airport Zrt. 2016-ban tudott először nyereségesen üzemelni a hivatalos cégadatok szerint.
A BA tehát a privatizáció előtt fizetett, aztán már nem fizetett az államnak a tűzoltói szolgáltatásért. Nem tudni, hogy a kormány miért ilyen megengedő a repülőteret üzemeltető magántársasággal szemben, a Belügyminisztériumot erről is kérdeztük, ha mégis válaszolnak, frissítjük a cikket.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
