Oroszországban akkor kerülhetsz csak igazán nagy bajba, ha üzletemberként sikeressé válsz. A politikai védelmet nem élvező vállalkozók cégei ugyanis nagyon könnyen kerülhetnek a nyomozókkal, ügyészekkel és bírókkal összefonódott szervezett bűnözés célkeresztjébe, írja a Bloomberg.

Az orosz állam sok helyen maffiaként működik, a helyi erős emberek összefonódnak az igazságszolgáltatással, és ha szemet vetnek egy ötletre vagy vállalkozásra, nagy eséllyel meg is szerzik. A hatósági vegzálások, elkobzások és előzetes letartóztatások ellehetetlenítik a gyanúsított üzletembereket, akik általában a bírósági tárgyalás előtt kénytelenek eladni vagy felszámolni az üzleteiket, de nem egy esetben börtönbe is kerülnek.

Egy üzletember azért került börtönbe egy évre, mert párducmintás kárpitos bútoraival megsértette a leopárdok szellemi tulajdonjogait. Ruszlan Telkov elvesztette százmillió forintnak megfelelő rubelre becsült bútorvállakozását az abszurd vád miatt, miközben ő azt állítja: azért vádolták meg, mert nem akart részt venni egy helyi bútorkartellben.

Telkovot ugyan felmentették – ez óriási szerencse, hiszen amikor az orosz állam a felperes, az ügyek mindössze 0,36 százaléka végződik felmentéssel -, de most beperelte az államot az okozott kár miatt. Ebben az Oroszország Rács Mögött (Русь Сидящая) nevű szervezet képviseli, amit Olga Romanova újságírónő alapított 2013-ban. Szerinte a bíróságok adják a rendszer alapját: készek politikai alapon döntést hozni, amivel kiszolgálják az uralkodó rezsimet, cserébe a saját területükön szabadon élősködhetnek a emberek magánvagyonán, a rendőrséggel és az ügyészséggel karöltve.

A szilovikok – tehát a bűnüldöző szervezetek, a titkosszolgáltatok és katonaság volt és jelenlegi tagjai – most már nem is találnak elég lerabolható cégek a sima magángazdaságban, ezért egyre inkább egymástól kell rabolniuk, állapítja meg Romanova. De nem csak egymást fenyegetik, természetesen a civileket, Romanova például arra kényszerült pár éve, hogy Németországba meneküljön

A cégek elleni támadások közepette is van, aki képes a napos oldalon maradni. Létrejött például egy valóságos új iparág, amely a hatósági zaklatásokra készíti fel a vállalkozókat. Egy korábbi rendőr és bíró, Alexander Seljutin cége például olyan kurzusokat tart üzletembereknek, amiben azok megtanulják kezelni az intézkedő rendőröket, van razziára felkészítő kurzus és edzik az üzletemberek mentális képességeit is, hogy nyugodtak tudjanak maradni, mikor beindul a hatóságok lélektani hadviselése. Seljutin arra panaszkodott a Bloombergnek, hogy cégének hirtelen sok versenytársa lett, akik másolják az ő módszereiket.

Hogy pontosan mennyi esetben bánnak el növekedő cégekkel az orosz hatóságokkal összeállt bűnözők, azt nem tudni pontosan. Alekszandr Khurudzi, aki az orosz vállalkozási ombudsmannak dolgozik, úgy látja, hogy az elmúlt években tovább romlott a helyzet. (Khurudzi maga is két évet ült börtönben, tárgyalására várva, míg 2016-ban kiengedték.) Még Vlagyimir Putyin sem elégedett, aki egy 2015-ös eseményen azt mondta, hogy a kirabolják a vállalkozásokat: “kétszázezer üzletemberrel szemben nyomoztak gazdasági csalás vagy sikkasztás miatt, ezek 83 százaléka vesztette el vállalkozását, miközben az ügyek csak 43 százaléka került bíróságok elé”, mondta.

Oroszországban többször politikai bebörtönzésekről hallunk, az ellenzék egyik vezető figuráját, Alekszej Anatoljevics Navalnijt 2013-ban csalásért ítéltek el. Öt év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert állítólag megvett egy raklap tűzifát, amit drágábban adott tovább. Ugyanakkor emberi jogi szervezetek szerint összesen ötven embert börtönöztek be politikai okokból. Az jogszerű alap nélkül bebörtönzött üzletemberek száma ennek a sokszorosa, és az orosz gazdaságot is sokkal jobban terheli a kockázat és fullasztó légkör, hogy bárkit ellehetetleníthetnek a hatóságok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ hatóságok korrupció Oroszország rablás Olvasson tovább a kategóriában