(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda–, a labdarúgó– és a kosárlabda-szervezetek támogatásait, illetve, hogy mely nagyvállalatoktól áramlik a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül a sportba. Most a kormányközeliként számon tartott cégek támogatásairól lesz szó.)
Bár az OTP 47 milliárdos tao-támogatását még csak megközelíteni sem tudja senki, a közbeszerzéseken éppen jól szereplő cégek is előszeretettel fizetik társasági adójuk egy részét az államkassza helyett sportcsapatoknak. A Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszéséig, a Duna Aszfalt nagyjából ekkortól kezdte el önteni a milliárdokat a tao-rendszeren keresztül sportszervezetekhez. Ott vannak azonban a nagy tao-donorok között Mészáros Lőrinc cégei, az Orbán család vállalkozásai és focicsapatok tulajdonosainak egyéb érdekeltségei is.
Hosszú ideje pletykálnak arról, hogy az állami megrendelésekkel elöntött cégekkel szemben már-már elvárás, hogy a tao-rendszer keretében forráshoz juttassanak (lehetőleg kormánypárti politikusok számára kedves) sportszervezeteket. Azt a kezdetektől sejteni lehetett, hogy ezek a vállalatok profitjuk után fizetendő társasági adójuk egy részét nem a költségvetésbe adják, hiszen ezzel – a magyar államon kívül – senki nem járna jól. Ha élnek a tao-támogatással, akkor a támogatott csapat nem kevés pénzhez jut, az adott cégnek pedig a rendszer sajátosságai miatt összességében kevesebb terhet kell nyeresége után fizetnie, mintha simán az államkasszába utalná a társasági nyereségadót.
Az érintett vállalatok azonban az elmúlt években egyáltalán nem kommunikáltak erről, és általában a sajtómegkeresésekre sem reagáltak. Ezt persze gond nélkül megtehették megtehettek, hiszen az állam álláspontja az volt, hogy a tao-támogatás nem közpénz.
A cégek éves jelentéséből azonban, ha nem is minden évre, de kiderül néhány részlet. Például az, hogy a Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari cége, a Duna Aszfalt legalább 3, de inkább 4 milliárdnyi közpénzt utalt “látványcsapatsport-támogatása” néven sportszervezeteknek 2012 óta. Pontos összeget azért nem lehet mondani, mert a 2014-es beszámolóból valahogy kimaradt ez a sor, így arra az évre csak becslést tudtunk adni, 2016-ban pedig csak az összes adókedvezmény összegét közölték.
Pedig a a felajánlott összeg épp ebben az évben ugorhatott meg először, hogy aztán 2015-ben elérje eddigi csúcspontját 2,66 milliárd forinttal. A felfutás pont akkor jött, amikor a cég – a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép visszaszorulásával – elkezdte sorra nyerni az állami útépítéseket, és ezeknek hála szárnyalni kezdett forgalma és nyeresége is.
Nem meglepő módon a Közgépnél a folyamat épp fordítva zajlott le, igaz, némi csúszással. Azt nem tudni teljesen pontosan, hogy mekkora összeget utalt az egyes években a kormány korábbi kedvenc építőipari cége a látványcsapatsport támogatására, mivel a vállalat nem tüntette fel éves jelentésében. Némi számolgatással azonban elég jó közelítő értéket lehet adni.
Van ugyanis egy olyan adat, ami szinte minden vállalat szerepeltet beszámolóiban, ebből pedig vissza lehet fejteni a tao-támogatások mértékét is. Ez az úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatás, amit valamennyi olyan társaságnak nyújtania kell, amely tao-ból is finanszíroz sportszervezeteket. A kiegészítő támogatást két évvel a tao-program 2011-es indítása után vezették be azzal a céllal, hogy a kluboknak ne jelentsen gondot az önrész előteremtése. A tao-ból fedezett projekteket ugyanis csak részben lehet ilyen forrásból finanszírozni, bizonyos önrész is kell hozzá. Ezt viszont nem mindenki tudta biztosítani. Ezért 2013-ban kötelezték a cégeket, hogy ha tao-jukat sportszervezeteknek adják, akkor ezen felül egy meghatározott összeget utaljanak még át. A felajánlók még így is jól jártak, a többlettámogatás összeg ugyanis még mindig kisebb volt, mint amit azzal spóroltak, hogy nem az államkasszába, hanem egyesületeknek fizették adójukat.
Bár a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nem érte el mindig a célját, számviteli okokból a könyvekbe szinte mindenki feltüntette. Mivel pedig mértékét jogszabályban rögzített módon az eredeti támogatás összegéből kell kalkulálni, utóbbi is visszaszámolható belőle.
A Közgépnél például az olvasható ki ebből, hogy 2013-ban 400-500 millió forint közötti összeget szántak sportfejlesztési célra, 2014-ben és 2015-ben viszont már 1,5-1,6 milliárdot. Utóbbi ugyan már a Simicska-Orbán szakítás utáni időszak, ebben az évben azonban még kitartottak a korábbi megrendelések, így volt mi után nyereségadót fizetni. Nem úgy 2016-ban, amikor a társaság profitja a korábbi huszadára zuhant, és ennek megfelelően nem is utaltak pénzt sportszervezetnek.
Ugyanezzel a módszerrel lehet kiszámolni azt is, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. 2014-ben 200-220, egy évvel később 750-800 millió forintot fizethetett sportszervezeteknek. A felcsúti polgármester másik építőipari cégénél, az R-Kord Kft-nél azonban csak 2015-ben indult be a bolt. Abban az évben még csak 40 millió forintot kaptak a klubok ettől a cégtől. 2016-ban viszont már szinte biztosan megugrott az összeg, tavaly ugyanis már félmilliárd forintnyi adókedvezményt vett igénybe a társaság (ez nem biztos, hogy mind tao-támogatás volt).
Szintén a nagyobb tao-donorok között van a miniszterelnök családjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft, amely 2011 és 2015 között több mint 280 millió forint közpénzt utalt sportszervezeteknek. Az Orbán család másik fontos cége, a közelmúltban kettéválasztott Gánt Kő és Tőzeg Kft. is élt a lehetőséggel, igaz ez nem a vállalat, hanem az általuk támogatott Budapest Honvéd SE éves jelentéséből derült ki (az egyesület 1,4 milliót kapott a cégtől).
A kormányközeli cégek mellett még az élvonalbeli futball-csapatok tulajdonosai között érdemes körbenézni annak, aki a tao-rendszerben aktívan résztvevő cégeket keres. Az együtteseket kézben tartó (gyakran szintén fidesz-közeli) vállalkozók ugyanis más cégeik adóját előszeretettel irányítják a sportba. Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy ezek végül saját sportérdekeltségeiknél kötnének ki.
A Videoton FC tulajdonosához, Garancsi Istvánhoz (is) köthető gázkereskedő, a MET Magyarország Zrt. például 2012-2013-ban összesen több, mint 7,4 millió dollár, az ez utáni három évben pedig együttesen 184 ezer euró adókedvezményt vett igénybe látványcsapatsport támogatása miatt. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt jelenlegi árfolyamon 2 milliárd forintot utaltak sportszervezeteknek.
Ha kisebb összegben is, de Leisztinger Tamás, a diósgyőri focicsapat tulajdonosa is élt a lehetőséggel. A Hunguest Hotels Zrt (amely épp tavaly került az üzletembertől Mészáros Lőrinc közelébe) 2012 és 2016 között 315 millió forintnyi társasági adót irányított a sportba.
Közélet
Fontos