Tartozásai töredékét sem tudta kifizetni az egykor MSZP-közeli, de a 2010-es választások után becsődölő országos kereskedelmi rádió, a Neo FM. A csatornát működtető cég, az FM1 Zrt. felszámolása ugyan még nem zárult le teljesen, de már csak egy bírósági pecsét hiányzik a dokumentumokról, és a hitelezőket is tájékoztatták arról, mennyi pénzre számíthatnak.
Nem sokra. A vállalattal szemben ráadásul a legtöbb követelése állami szerveknek volt, azaz a költségvetés is százmilliókat bukik a jórészt politikai okokból bedöntött adón. Csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 millió forinttal kevesebb pénzt kap, mint amennyivel tartozott neki a vállalat.
A Neo FM-sztori vége ezért ugyanolyan csúnya lett, mint amilyen az eleje és a közepe is volt. A rádiónak már a létrehozása is botrányos volt: születését a kezdetektől úgy kezelték, hogy az egy Fidesz és MSZP közti politikai alkunak köszönhető.
2008 környékén indult a történet. Ekkor Magyarországon már több mint egy évtizede két jól bejáratott országos kereskedelmi rádió működött, a Sláger és a Danubius. A médiatörvény értelmében azonban a rádiók nem sugározhatnak örökké egy adott frekvencián, ezeket időről időre meg kell pályáztatni. A Sláger és a Danubius 7+5 évre kapta meg saját sávját, azaz 2009-ig lehettek biztosan piacon.
Egy évvel szerződéseik kifutása előtt még úgy nézett ki, hogy nem lesz gondjuk a folytatással. Egy szinte a teljes parlament által támogatott (vélhetően az érintettek lobbitevékenysége miatt született) törvénymódosítással biztosították a két csatorna számára, hogy maradhassanak. A látványosan piacellenes jogszabályt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ezért végül mégis kiírták a kötelező tendert.
Ekkorra azonban már a politikai szándék is változott. Volt két olyan jelölt, akiket fideszes és MSZP-s körökben szívesebben láttak volna a Sláger és a Danubius helyén, méghozzá az FM1 és a Class FM-mel induló Advenio Zrt. Az erős hátszéllel rendelkező cégek azt használták ki, hogy a tenderen csak az számított, mennyit hajlandóak fizetni. Mindkét társaság olyan irreálisan magas összeget vállalt (bevételeik 50 és 55 százalékát), amiről a kezdetektől tudni lehetett, hogy nem lesznek képesek kitermelni. Az FM1 Zrt. pályázatával ráadásul elég komoly jogi problémák is voltak, amiből később per is lett.
Ennek ellenére a médiahatóság (akkori nevén Országos Rádió és Televízió Testület – ORTT) fideszes és szocialista delegáltjai mégis a Neo és a Class pályázatot hozták ki győztesnek. A döntés a hivatalt is megosztotta: Majtényi László, az ORTT elnöke például lemondott a botrány után.
A nyertesekről a kezdetektől az terjedt el, hogy erős kötődésük van a két nagy párthoz. Visszatekintve az Advenio Zrt. esetében ez valóban egyértelmű volt, hiszen a cég már alapításakor Simicska Lajos üzleti körének érdekeltségébe tartozott. A FM-1 Zrt-nél azonban csak 2010-ben váltak láthatóvá a politikai háttér. Ekkor vette meg ugyanis a vállalatot egy olyan cég, aminek két tulajdonosa Székely Gábor, egykori szabad demokrata főpolgármester-helyettes, illetve az MSZP-közeli Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet kiadó Geomedia Zrt. vezetője, Horváth László voltak.
A Neo FM azonban a 2010-es kormányváltástól tulajdonképpen halálra volt ítélve. Hiába csökkentette az NMHH még ebben az évben radikálisan azt a díjat, amit a két cégnek fizetnie kellett a frekvenciáért (tehát azt, amivel kiütötték a Danubiust és a Slágert), az FM1 Zrt. így sem tudta kitermelni a működési költségeket. Ebben persze szerepet játszott, hogy az állami források (hirdetések) valahogy sosem őket, hanem mindig a Fidesz-közeli Class FM-et találták meg.
Mindenestre egy viszonylag hosszú agónia kezdődött, botrányokkal, fenyegetésekkel felmondásokkal, tulajdonosváltással, aminek a végén 2012 augusztusában elhallgatott a Neo FM, nyolc hónappal később pedig megindult az FM1 Zrt. felszámolása.
Ez a folyamat közeledik most – bő négy év után – a végéhez. Értesüléseink szerint a felszámolást végző Kerszi Zrt. már leadta a záró dokumentációt az illetékes bíróságnak. A cégnél érdeklődtünk arról, hogy pontosan mi szerepel ebben, de Mihály József felszámolóbiztostól túl sok részletet nem tudtunk meg.
A szakember annyit ugyanakkor elárult, hogy az eljárás során több mint 1,9 milliárd forint hitelezői követelést azonosítottak, azaz ennyi pénzt kellett volna valahogyan előteremteni a cégből. Abból a vállalatból, aminek érdemi vagyona szinte egyáltalán nem volt: a legutóbbi, 2012-es beszámoló alapján a teljes eszközállomány a 230 millió forintot sem érte el.
Azt korábban is tudni lehetett, hogy a társaság a vele kapcsolatban álló állami szereplőknek tartozott a legtöbb pénzzel, ezért megkérdeztük az NMHH-t, illetve az Antenna Hungária Zrt-t (AH) is, hogy mennyi pénz buktak a felszámolás során. A médiahatóságnál részletes választ adtak, amiből kiderült, összesen 929 millió forintot követeltek az FM1 Zrt-től. Ennek nagy része az elmaradt médiaszolgáltatási díjból ered (ez volt ugye az, amit a csökkentés után sem fizetett a vállalat), de 30 milliónyi bírságot, és 5 milliónyi kötbért, és némi perköltséget is vártak volna. Ebből azonban mindössze 29 millió forintot kapnak meg.
Az AH nem válaszolt a kérdéseinkre, a cég beszámolóiból azonban elég jól látszik, hogy az FM1 Zrt. bedőlésének évében sokkal többet buktak a követeléseiken, mint az előző, vagy a későbbi esztendőkben. Míg az érintett üzleti évben ez több mint 645 millió forint volt, ezt megelőzően 169, a következőben pedig ennél is kevesebb, mindössze 91 millió.
Úgy tudjuk, hogy a bejelentett alkalmazottak – akiknek hosszú ideig szintén nem fizetett az FM1 Zrt. – végül megkapták bérüket, erre azonban még jóval a felszámolás zárása előtt került sor. A cég állítólag valamikor a Neo FM elhallgatása után kapott egy komolyabb áfa-visszatérítést, ebből rendezték a fizetéseket. A szerződéses (számlás) munkatársak ugyanakkor sokkal rosszabbul jártak: ők a többi hitelezőhöz hasonlóan csak követeléseik töredékét kapják meg.
Közélet
Fontos