Az állami gát ellenére is egyre több nyugdíjas dolgozik
Rekord magas a dolgozó nyugdíjasok száma – hívta fel a figyelmet a minap az OTP Nyugdíjpénztár –, mert az elmúlt években sok cég az ő visszafoglalkoztatásukkal enyhítette a munkaerőhiányt, a nyugdíjukat pedig egyre többen szeretnék (vagy kénytelenek) kiegészíteni.
Miért fontos ez? A kormány a jelenleg egyébként magasnak mondható foglalkoztatottsági arány további növelését szeretné elérni, és ennek egyik eszköze lehet a nyugdíjasok nagyobb arányú bevonása a munkaerőpiacra.
Számokban: az alábbi grafikonon az látszik, hogy az öregségi nyugdíjasok száma 2012 óta stabilan 2 millió fő közelében van.
A második grafikonon a 64 és 74 év közötti foglalkoztatottak számát mutatjuk be, szintén 2009-től, havi bontásban.
Utóbbi adatsor csak közelítőleg adja meg a dolgozó nyugdíjasok számát, hiszen lehetnek köztük 74 évesnél idősebbek vagy 64 évesnél fiatalabb nyugdíjas dolgozók is.
Nagyon sokat nőtt tehát 2009 óta a nyugdíj mellett dolgozók aránya. Ennek ellenére jelentős humánerőforrás-bázist jelenthetnek azok, akik nem dolgoznak, de képesek/hajlandóak lennének rá.
Igen, de: 2012 végén a kormány határozatban rendelte el, hogy 2013-tól az állami költségvetésű intézményekben a nyugdíjkorhatárt elért, vagyis nyugdíj mellett dolgozó közalkalmazottak jogviszonyát szüntessék meg, és még egyedi szerződésekkel se foglalkoztassák őket vissza.
Kivételt csak az orvosok és a felsőoktatásban dolgozó tanárok, kutatók jelentettek.
Emellett a közszférában csak úgy dolgozhattak nyugdíjasok, ha közben lemondtak a nyugdíjukról. Ez alól a szociális és oktatási intézményekben dolgozók (például tanárok) 2022 szeptemberétől kaptak mentesítést.
Felülnézet: 2012-ben a munkanélküliségi ráta még 11,1 százalék volt, a közszférából elküldött nyugdíjasok helyére vagy nem lehetett senkit felvenni, vagy fiatalabbakat kellett alkalmazni. A következő években azonban a helyzet megváltozott, 2019-re a ráta 3,5 százalékra esett, de idén márciusban is csak 4,4 százalék volt. A problémát már évek óta a munkaerő hiánya okozza.
A 2013-as intézkedés a fenti grafikon adatai szerint egyébként nem befolyásolta érdemben a helyzetet.
Alulnézet: bár az eltelt 11 évben a közalkalmazottak körét a kormány egy sor adminisztratív átszervezéssel szűkítette, a fenti korlát továbbra is él, ezért a nyugdíjasok elsősorban a versenyszférában találhatnak maguknak jövedelemkiegészítést.
A nyugdíjemelések általában a medián nyugdíj reálértékének megtartásához (vagy annak közelítéséhez) elegendőek, a reálbérek esetleges emelkedését azonban nem követik, így a nyugdíjasok joggal érezhetik, hogy az aktív keresőkkel ellentétben anyagi helyzetük nem javul, csak stagnál – ez is sokakat késztethet a munkavállalásra.