Nem a több munkaóra biztosítja a nagyobb gazdasági teljesítményt
A napokban jelent meg az Eurostat 2023-as adata arról, hogy az uniós országokban egy héten átlagosan hány órát dolgoztak ténylegesen az emberek. Eszerint Hollandia és Görögország a két véglet, előbbiben 32,2, utóbbiban 39,8 órát dolgoznak hetente. Magyarország 37,8 órával a középmezőnyben van.
Az adathoz hozzátettük az egyes országokban szintén 2023-ban mért egy főre jutó gazdasági teljesítményt (GDP-t) vásárlóerő-paritáson számolva, ezt mutatja be az alábbi grafikon. (A GDP-t százalékban adtuk meg, ahol az EU átlaga a 100 százalék.)
- A két adatsor egészen jó fordított arányosságot mutat, de ok-okozati összefüggést természetesen nem feltételezünk közöttük, nem azért nagyobb a GDP egy országban, mert kevesebbet dolgoznak az emberek, vagy fordítva.
- A grafikon inkább arra utalhat, hogy a fejlett gazdaságokban nagyobb arányban terjedt el a részmunkaidős és egyéb atipikus foglalkoztatás, ami lenyomja a munkaórák átlagos számát. Jobb termelékenység, nagyobb hozzáadott érték és magasabb bérek mellett eleve könnyebb és kézenfekvőbb is több dolgozónak részmunkaidőt vállalni.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
