A napokban jelent meg az Eurostat 2023-as adata arról, hogy az uniós országokban egy héten átlagosan hány órát dolgoztak ténylegesen az emberek. Eszerint Hollandia és Görögország a két véglet, előbbiben 32,2, utóbbiban 39,8 órát dolgoznak hetente. Magyarország 37,8 órával a középmezőnyben van.

Az adathoz hozzátettük az egyes országokban szintén 2023-ban mért egy főre jutó gazdasági teljesítményt (GDP-t) vásárlóerő-paritáson számolva, ezt mutatja be az alábbi grafikon. (A GDP-t százalékban adtuk meg, ahol az EU átlaga a 100 százalék.)

• A két adatsor egészen jó fordított arányosságot mutat, de ok-okozati összefüggést természetesen nem feltételezünk közöttük, nem azért nagyobb a GDP egy országban, mert kevesebbet dolgoznak az emberek, vagy fordítva.
• A grafikon inkább arra utalhat, hogy a fejlett gazdaságokban nagyobb arányban terjedt el a részmunkaidős és egyéb atipikus foglalkoztatás, ami lenyomja a munkaórák átlagos számát. Jobb termelékenység, nagyobb hozzáadott érték és magasabb bérek mellett eleve könnyebb és kézenfekvőbb is több dolgozónak részmunkaidőt vállalni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire elég, hogy több időt töltünk munkában, mint a nyugat-európaiak?Hiába dolgoznak egyre többen viszonylag sok időt munkával töltve, ha olyan munkát végeznek, amelynek nem magas a hozzáadott értéke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétólViszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egy főre eső gdp Európai Unió gdp munka munkaóra Olvasson tovább a kategóriában