Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Mi történt? Megjelent a Eurofound nevű kutatóalapítvány fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkozó friss jelentése, amelyben az európai fiatalok külföldre költözésre vonatkozó szándékairól készült felmérés eredményeit is bemutatják.

  • Eszerint a magyar fiataloknál csak a ciprusiak között vannak nagyobb arányban azok, akik három éven belül tervezték a külföldre költözést 2023-ban, amikor a felmérés készült. A magyar fiatalok 42 százaléka tervezte a külföldre költözést.
  • További 11 százalék pedig „szeretne” külföldre költözni.

Tágabb kontextus: uniós szinten a jelentés szerint a magasabb jövedelmű, képzettebb, „migrációs hátterű” és LMBTQ-emberek nagyobb eséllyel tervezik a külföldre költözést.

  • A magyar fiatalok kapcsán a jelentésből az is kiderül, hogy a 15-29 éves korosztály nagyjából negyedére volt jellemző 2022-ben, hogy nehezen jött ki a jövedelméből. Ez alapján kilenc tagállamban rosszabb, 17-ben jobb a fiatalok helyzete, mint Magyarországon.

Előzmények: az IDEA Intézet tavaly szintén felmérte a külföldre költözési hajlandóságot a fiatalok körében. Eszerint a 18-29 éves korosztály 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „valószínű” vagy „egészen biztos”, hogy külföldre fog költözni.

  • Leginkább a rossz hazai közéleti állapotok és a jobb életszínvonal reményében költöznének el az IDEA felmérése szerint azok, akik ilyesmiben gondolkodtak.

Felülnézet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-től egészen 2019-ig meghaladta a kivándorló magyarok száma a visszavándorlókét, 2019-ben és 2020-ban viszont már többen tértek haza, mint amennyien elhagyták az országot. Ez a trend azonban 2021-ben újra megfordult.

  • Bár más adatforrások (például a fogadó országok statisztikai hivatalai) más számokat mutatnak, trendszerűen 2021 előtt az látszott, hogy egyre kevesebben vándoroltak ki, és egyre többen jöttek haza, ahogy ezt a Portfolio.hu részletesebb cikke is bemutatja.
  • 2010 óta még soha nem hagyták el olyan sokan Magyarországot, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal idei előzetes adataiból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyszer már beletört a bicskája, most újra hazahozná külföldről a magyarokat a kormányKét év után 2021-ben újra meghaladta a kivándorlók száma a visszavándorlókét, ezért is érezhette szükségét a kormány a hazaváró irodák megnyitásának.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet fiatalok kivándorlás visszavándorlás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.