A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról
Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.
Mi történt? Megjelent a Eurofound nevű kutatóalapítvány fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkozó friss jelentése, amelyben az európai fiatalok külföldre költözésre vonatkozó szándékairól készült felmérés eredményeit is bemutatják.
- Eszerint a magyar fiataloknál csak a ciprusiak között vannak nagyobb arányban azok, akik három éven belül tervezték a külföldre költözést 2023-ban, amikor a felmérés készült. A magyar fiatalok 42 százaléka tervezte a külföldre költözést.
- További 11 százalék pedig „szeretne” külföldre költözni.
Tágabb kontextus: uniós szinten a jelentés szerint a magasabb jövedelmű, képzettebb, „migrációs hátterű” és LMBTQ-emberek nagyobb eséllyel tervezik a külföldre költözést.
- A magyar fiatalok kapcsán a jelentésből az is kiderül, hogy a 15-29 éves korosztály nagyjából negyedére volt jellemző 2022-ben, hogy nehezen jött ki a jövedelméből. Ez alapján kilenc tagállamban rosszabb, 17-ben jobb a fiatalok helyzete, mint Magyarországon.
Előzmények: az IDEA Intézet tavaly szintén felmérte a külföldre költözési hajlandóságot a fiatalok körében. Eszerint a 18-29 éves korosztály 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „valószínű” vagy „egészen biztos”, hogy külföldre fog költözni.
- Leginkább a rossz hazai közéleti állapotok és a jobb életszínvonal reményében költöznének el az IDEA felmérése szerint azok, akik ilyesmiben gondolkodtak.
Felülnézet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-től egészen 2019-ig meghaladta a kivándorló magyarok száma a visszavándorlókét, 2019-ben és 2020-ban viszont már többen tértek haza, mint amennyien elhagyták az országot. Ez a trend azonban 2021-ben újra megfordult.
- Bár más adatforrások (például a fogadó országok statisztikai hivatalai) más számokat mutatnak, trendszerűen 2021 előtt az látszott, hogy egyre kevesebben vándoroltak ki, és egyre többen jöttek haza, ahogy ezt a Portfolio.hu részletesebb cikke is bemutatja.
- 2010 óta még soha nem hagyták el olyan sokan Magyarországot, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal idei előzetes adataiból.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
