Bevizsgáltattuk egy 1970-es évek végén és egy 1920-as években épült budapesti ház egyik lakásában a konyhai csapvíz ólomtartalmát. Az eredmények igazolták a sejtéseinket, a régebbi építésű házban a literenként 10 mikrogrammos határérték négyszeresét, csaknem 40 mikrogramm ólomkoncentrációt mértek a kifolyatás nélküli mintában, míg az 1970-es évek végén épültben mindössze 0,29 mikrogrammot (a mikrogramm a gramm milliomodrésze).

A határérték ^*A literenként 10 mikrogrammos határérték 2013 óta van érvényben Magyarországon egy uniós irányelv alapján, előtte a határérték 50 mikrogramm/l, majd 25 mikrogramm/l volt. feletti ólomkoncentráció nem ritka. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGyK) 2018-2020-ban végzett, uniós finanszírozású, “Nyitott laboratórium” nevű országos ivóvízminőség felmérése szerint 750 ezer ember lakhat magas vagy nagyon magas ólomkockázatnak kitett lakásban Magyarországon.^*A programban a lakossági jelentkezők saját csapvizükből vettek mintát, és juttatták el a NNGyK-ba ingyenes bevizsgálásra, így 4000 helyszínről 8000 minta érkezett. 

Az eredmények szerint az ólomkockázat az 1970, de leginkább az 1945 előtt épített házakban jelentős, ahol még ólomcsöveket használtak a vízvezetékek kiépítéséhez. Az épületállomány kora alapján Budapesten mintegy 50 000 épületben 620 ezer ember, míg a vidéki nagyvárosokban 32 000 épületben 130 ezer ember lehet érintett a 2021-es Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia szerint.

Utánanéztünk, mit kell tudni ilyen esetben, ha nem akarunk lemondani a csapvízről és a sokkal környezetterhelőbb palackozott vízre átállni.

Vörös Budapest

Pár éve bejárta a sajtót a nyitóképen látható ólomkockázati térkép (ami egyébként az egész országra elérhető itt). Ha mindenki betartaná az óvintézkedést, Budapest belvárosában tulajdonképpen senki nem inna a csapvízéből – de legalább 1 perces kifolyatás nélkül biztosan nem.

Az NNGyK 60 mintavételi helyen végzett, reprezentatív Feltáró monitoring programjában a csapnyitáskor vett minták 14 százaléka, 1 perc folyatást követően a minták 6 százaléka haladta meg az ólomtartalomra vonatkozó határértéket.

Az NNK G7-nek küldött válasza szerint is az ólomkoncentráció az 1945 előtt épült házakban jelent problémát, itt csapnyitáskor a minták 37 százaléka volt határérték felett. Egy perces folyatás még ezekben az épületekben is az esetek felében határérték alá csökkentette az ólomtartalmat a Nyitott Laboratórium program eredményei alapján – írták.

Fontos kiemelni, hogy a térkép csak az épületek kora alapján mért kockázatot jelöli, tehát ha valaki egy piros jelzésű (nagyon magas kockázati szintű) épületben lakik, attól még nem biztos, hogy határérték feletti ólom van a csapvízben, ezt csak vizsgálattal lehet megállapítani. Azonban nagyon valószínű, hogy a fenti említetthez hasonló eredményt kap, mert ha nem cserélték le a vízvezeték csöveket az épületben, jó eséllyel jelentős mennyiségben kerül ólom a csapvízbe.

Kiváló víz, ólomcsövekben

Budapest és általában Magyarország ivóvize jó minőségű, bár vannak jelentős területi eltérések. A csapvíz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer – az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. Kár, hogy minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a nem megfelelően karbantartott, törött vagy megrepedt csöveken keresztül.

A Magyar Víziközmű Szövetség becslése alapján az ólom bekötőcsövek aránya nagyjából 3 százalék, ami mintegy 114 000 fogyasztót érint országszerte. Budapesten a Fővárosi Vízművek 1997 és 2018 között megközelítőleg 30 ezer ólombekötést váltott ki új, korszerű csövekkel. Így a jelenleg üzemeltetett 233 ezer bekötővezetékből ma már csak mintegy 3300 darab lehet a részben vagy egészben ólomból. Tehát van még itt tennivalója a vízszolgáltatónak is, de tény, hogy a csapba kerülő víz ólomtartamának nagyobb részét adják a jórészt a régi társasházakban található ólomvezetékek. A közműszolgáltató a vízminőségért csak a vízóráig felelős, onnantól az adott házé a felelősség, hogy milyen csöveken jut el az ivóvíz a csapokig.

Ólom és IQ

A szervezetbe bevitt ólom elsődleges forrásai az élelmiszerek, a por és a levegő. Az ivóvízzel a teljes ólombevitel 10-15 százaléka kerül a szervezetbe. Az OÉTI (1997-es) számításai szerint a magyar lakosság napi ólom bevitele az élelmiszerek révén 130  mikrogramm/ főre becsülhető, ami a JECFA (a FAO és a WHO az élelmiszer adalékanyagokkal foglalkozó egyesített szakértői bizottsága) által megállapított ideiglenesen tolerálható heti bevitel 52 százaléka.

Az ólom egészségügyi hatásai a csillagra kattintva olvashatók ^*Az ólom egy mérgező nehézfém, nincs különösebb íze vagy szaga, a véráramban és a csontokban raktározódik és bár nagyobb része kiürül a szervezetből, felnőtteknél a hosszabb távú bevitel idegrendszeri panaszokat, vérzékenységet, vesekárosodást okozhat. Az ólom károsan hat az idegrendszere, az immunrendszerre és a hormonrendszerre; a szív- és érrendszerre; a vérképződésre és vesékre; a magzati fejlődésre és a szaporodási képességre is.

Ha a mennyiségeket egy hétre vetítjük, látszik, hogy csak élelmiszerekkel átlagosan 3,5-ször több ólmot viszünk be a szervezetünkbe, mint ami nem is hosszabb távon, hanem csak ideiglenesen elviselhető lenne számára. Ehhez jön még a levegőből és a csapvízből származó ólombevitel.

Ráadásul gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nincsen, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell. Az ivóvíz általi ólombevitel hosszú távú, kis dózisú ólombevitelt jelenthet, így leginkább a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatások emelhetők ki. Több kutatás is összefüggést mutatott ki gyermekeknél a vérólomszint és az IQ csökkent értéke között. A mentális fejlődésre leginkább a 2 éves kor körüli bevitel van negatív hatással az NNK anyaga szerint. Az ivóvíz ólomtartalma elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, így leginkább a várandósok, gyermeket tervezők és kisgyermekes családok esetén fontos az ivóvíz általi ólombevitellel foglalkozni – írja az NNK.

Jó hír ugyanakkor, hogy az utóbbi évtizedekben a levegőben az ólomtartalmú üzemanyagok korlátozása és a környezetvédelmi intézkedések hatására folyamatosan csökken az ólomkoncentráció.

Az ivóvíz ólomtartalmát csökkenthetjük:

• az iváshoz, főzéshez is használt csap napi egyszeri, legalább 1 perces kifolyatásával (ekkor nagyobb mennyiségű vizet is elrakhatunk, amit 1 napig lehet tárolni hűtőben)
• csak hidegvíz vételével, főzéshez is

Víztisztító-teszt

Ha víztisztító mellett döntünk az ólomkockázat csökkentésére, fontos a megfelelő termék kiválasztása, mert nem mindegyik típus szűri ki teljesen az ólmot a csapvízból az NNK vizsgálata szerint, és használata hatással lehet a víz ásványianyag-tartalmára is. Hátránya, hogy a berendezésben pangó vízben baktériumok szaporodhatnak el, de ez helyes üzemeltetéssel elkerülhető. Néhány készülék esetében felhívják a figyelmet arra is, hogy 3 éven alul gyerekek itatására, táplálására nem ajánlott használni. Egy csapra szerelhető, az ólmot teljesen kiszűrő berendezés nagyjából 50 ezer forintnál kezdődik, és nagyjából 6 havonta kell cserélni a szűrőt benne, ami 15-20 ezer forint.

A víz ólom koncentrációjának meghatározására a legmegbízhatóbb módszer, a laboratóriumi körülmények között elvégzett vízvizsgálat. Bár a mintavétel és annak laboratóriumba történő eljuttatása feladatot jelent, a vizsgálati költség a legtöbb laboratóriumban kb. 2-3000 forint – írja az NNGyK. Bár, léteznek helyszínen alkalmazható gyorsmódszerek, de ezek kevésbé érzékenyek, és a legtöbb esetben csak a határértéket sokszorosan meghaladó koncentrációt mutatják ki. A laboratóriumi vízvizsgálatokhoz képest ezek kevésbé megbízhatóak és költségesebbek is – tették hozzá.

Csőcsere kell

Igazi megoldást azonban csak a teljes körű, azaz az egész épületre kiterjedő teljes csőcsere és egyéb ólomforrások cseréje jelenthet. A csövek mellett ugyanis kioldódhat ólom a vízórából, a horganyzott acélcsövekből, csaptelepekből, ólomtartalmú forrasztóanyagokból és rézcsövekből, ólomtartalmú idomokból is. 

A régi ólomcsövek teljes cseréje egy szaklap szerint 2020-ban nagyságrendileg 1,5 millió forint volt négy szintes társasház esetében, ami az esetleges csempebontás utáni helyreállítást, festést, alaposabb takarítást nem foglalja magában. Egy ilyen beruházásnak azon túl, hogy a csövek kicserélése után ólommentes, tiszta víz folyik majd a csapból, jelentős értéknövelő hatása is lehet az ingatlan bérbeadása vagy értékesítése esetén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészség lakhatás ólomkoncetráció társasház vízszennyezés Olvasson tovább a kategóriában