(A cikk eredetileg a European Data Journalism Network oldalán jelent meg, angol nyelven, szerzője Catherine Abou El Khair.)
A futárkodás, szállítmányozás és más szolgáltató szakmák is érintettek abban a jelenségen, miszerint egyre több munkavállaló választja a platformalapú munkavégzést, és online felületeken szerez megbízásokat. A jelenség az egész Európai Unióban elterjedt, mára minden városban megszokott látványt nyújtanak például a nagy, szögletes táskákkal a hátukon tekerő biciklis futárok, senkit sem lep meg, ha éttermek előtt várakoznak, mielőtt elindulnának, hogy okostelefonjuk parancsára kiszállítsák a megrendeléseket. Madridtól Varsóig vagy Párizsig ezek a szolgáltatások bekerültek a köztudatba.
A „munkaplatformok” összegyűjtik az ügyfelek kéréseit, majd automatizáltan kiosztják a munkát, azonnal mozgósítva a rendkívül rugalmas munkaerőt. A munka egy olyan jövőbeli formáját testesítik meg, amelyet egyrészt a digitális innovációk, másrészt az önként vagy kényszerből a bérmunka keretein kívül dolgozók alakítanak át.
Az Európai Szakszervezeti Intézet 2021 tavaszán és őszén készített nagyszabású tanulmánya 14 uniós országban mérte fel a gazdaság e területének jelentőségét. A több mint 36 ezer válaszadó 5,6 százaléka vállalt munkát digitális platformon keresztül a felmérést megelőző tizenkét hónapban, köztük 1,6 százalékuk heti 20 óránál többet dolgozott, vagy jövedelmének több mint 50 százalékát ilyen módon szerezte.
Ez egy növekvő ágazat, amelyben gyakran megújul a munkaerő
– mondta Agnieszka Piasna, a tanulmány társszerzője.
Ez a kör az „internetes munkák” tágabb kategóriájába sorolható. Az Európai Szakszervezeti Intézet (Etui) becslései szerint az európaiak 11,7 százaléka használ weboldalakat vagy alkalmazásokat, hogy ügyfeleket találjon vagy önállóan végezzen munkát. Az ő helyzetüknek lehetnek közös vonásai a platform-munkavállalókéval, még ha szigorúan nem is felelnek meg az összes kritériumnak, mint például az online fizetés, az ügyfélértékelések gyűjtése és az algoritmusok által irányított munkavégzés. Mindenesetre mindkét kategória bizonyos területeken tevékenykedik: mikromunkák (például felmérések megválaszolása, leiratok készítése), távmunkában végezhető szakképzett munka (ide tartozhatnak informatikai, grafikai tervezői feladatok), személyszállítás, kézbesítés és személyes szolgáltatások (ide tartozik többek között a takarítás, a szépségápolás, a gyermekgondozás) is.
Belgiumban 100-200 platform létezik, sok közülük az otthoni szolgáltatások, a magánórák, a bébiszitterkedés, az emberek vagy állatok gondozásának területein működik
– mondta Martin Willems, a Keresztény Szakszervezetek Konföderációjához tartozó United Freelancers vezetője, amely a szóban forgó „alkalmazottak nélküli független munkavállalókat” vagy „önfoglalkoztatókat” szeretné megszólítani. Ez korántsem egyszerű feladat, ha otthonról dolgoznak.
Egyáltalán nem tudjuk, hogyan mérjük a jelenséget, nemhogy beszéljünk velük, vagy megpróbáljuk elérni őket. Aggaszt bennünket, hogy ezt a jelenséget rendkívül nehéz megragadni
– tette hozzá.
A platformok módszerei a hagyományos gazdaságban is terjednek, ahogy az Európai Szakszervezeti Intézet felméréséből kiderül.
Egyes hagyományos vállalatok – például az áruházláncok vagy a postai szolgáltatások – a kézbesítési szolgáltatásaikat lényegében ugyanúgy vagy nagyon hasonlóan szervezik meg, mint az Uberhez hasonló munkaplatformok: a megrendelést az alkalmazáson keresztül közlik, és a munkavállalók között verseny van, munkaszerződés nélkül
– magyarázta Agnieszka Piasna.
A munkavégzés internetes platformjainak használata és a bizonytalan lét szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Franciaországban 2022 januárjában az online munkákra jelentkező sofőrök közel 24 százaléka a helyi hatóságok szerint problémás városrészekben élt, derült ki egy tavaly decemberben közzétett tanulmányból.
Az Európai Szakszervezeti Intézet ugyanezt a jelenséget fedezte fel a helyi munkaerőpiacok és az internet munkavégzéshez történő használata közötti összefüggéseket vizsgálva:
ahol magas a munkanélküliség és alacsony színvonalú, ideiglenes vagy részmunkaidős munkahelyek vannak, magasabb az internetes munkavégzés jelentősége.
Úgy tűnik, a világjárvány is fellendítette ezt a gazdaságot. Egy Európai Bizottsághoz benyújtott tanulmány szerint a platformmunkások több mint egyharmada a rendkívüli helyzetnek tulajdonítja a munkavégzés ezen formáját. Szlovéniában 2020 novemberében az Ehrana ételkiszállítási platform – amelyet azóta a spanyol Glovo vállalat vett át – 300 százalékos forgalomnövekedést ért el.
Rengeteg olyan ember van, aki elvesztette a munkáját, és jelentkezett kézbesítőnek
– mondta el a Belgiumban történtekről Martin Willems. Ez a munkaerő-beáramlás az ágazatba egy időre kibillentette a kereslet és a kínálat egyensúlyát.
Akik a Covid előtt kezdtek, azt mondták, hogy az átlagjövedelmük csökkent, mert a kézbesítők száma gyorsabban nőtt, mint a megrendelések száma
– tette hozzá a belga szakszervezeti vezető.
Több ország is az új gazdasági szféra szabályozása mellett döntött. A francia szenátus jelentése szerint Portugália 2019-ben szabályozást vezetett be a taxi jellegű platformszolgáltatókra vonatkozóan, lehetővé téve a járművezetők részesedését a nemzeti munkajog és a szociális ellátórendszer nyújtotta védelemből. 2021 augusztusában Spanyolország döntött úgy, hogy a kerékpáros kézbesítők munkabért fizető státuszt kell, hogy kapjanak, aminek következtében a Deliveroo elhagyta az országot, míg az Uber Eats ugyanezen jelentés szerint
az alvállalkozói szerződéskötés mellett döntött, közvetítő cégeken keresztül alkalmazva a futárokat.
Más országokban, mint például az Egyesült Királyság és Olaszország, a harmadik félként történő megbízás jellemző, ami bizonyos szociális jogokat biztosít a platformmunkásoknak, de nem kapnak meg minden jogosultságot. Belgiumban a „biciklisek” 2017 óta a P2P (peer-to-peer) státusz alatt dolgoznak:
Mivel nem alkalmazottak és nem is önálló vállalkozók, még társadalombiztosítással sem rendelkeznek
– mondta Martin Willems.
Az Európai Bizottság számára nem kétséges, hogy a platformokon dolgozók között sokan bújtatott foglalkoztatásban végzik a munkájukat, ami egyenlőtlenségekhez vezet a munkavállalói jogokhoz való hozzáférés terén. Bizottsági becslések szerint a platformmunkások 55 százaléka kevesebbet keres, mint az országában érvényes minimális órabér. Az uniós végrehajtó hatalom 2021 decemberében irányelvjavaslatot terjesztett elő a munkakörülményeik harmonizálására és javítására az unióban, amiről még meg kell állapodniuk a tagállamoknak, amelyek rendkívül megosztottak ebben a kérdésben: egy évvel a szöveg előterjesztése után, a tavaly decemberben véget ért cseh uniós elnökség alatt nem sikerült megállapodásra jutni az Európai Unió Tanácsában.
A szabályozás egyik legnagyobb kihívása az alkalmazotti státusz vélelmének megállapítása. Az Európai Bizottság olyan elvet javasol, amely szerint legalább két kritériumnak kell teljesülnie, például a munka szoros felügyeletével vagy a munkavállaló díjazásával kapcsolatban. A szöveget módosító, 2023. február 2-án elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament inkább a nemzeti hatóságokra bízza az objektív értékelés elvégzését, ugyanakkor jelzésképpen felsorolja a bérmunka jellemzőit.
Minél több kritérium van, annál valószínűbb, hogy a munkavállalókat kivonják az átminősítési folyamatból
– figyelmeztetett Barbara Gomes magánjogi előadó, egy francia szakszervezet tagja.
Ha elengedjük a platformokat, fennáll annak a veszélye, hogy más ágazatokat is megfertőznek a színlelt önfoglalkoztatással
– teszi hozzá, rámutatva a személyi szolgáltatások ágazatában tapasztalható hasonló tendenciákra és a munkaerő-kölcsönzési ágazat „uberizálódására” tett kísérletekre.
Az üzleti szolgáltatások területén a B2B-platformok megjelenése – amelyek közvetítőként működnek a szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatok és igények között – szintén ösztönzi az önfoglalkoztatás növekedését. A szabadúszás egyre népszerűbbé válik az olyan platformoknak köszönhetően, mint az Upwork és a Malt, amelyeken keresztül számos területen lehet megbízásokat kapni: például marketing, fordítás, webfejlesztés, grafikai tervezés. Ezen általános oldalak mellett számos specializált közvetítő is prosperál.
A szabadúszó platformok először az IT-szektorba pozicionálták magukat, hogy kielégítsék a legkisebb vállalkozások igényeit, amelyeket az informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégek nem kerestek meg. Nagy vállalatcsoportok is érdeklődést mutattak e platformok iránt. Ezek egyre szélesebb területeket fednek le, például a HR, a könyvelés és a jog területén. Technológiájuk egyszerűsége vonzotta a szabadúszókat és a munkaerőpiacra újonnan belépő, láthatóságra törekvő pályakezdőket
– magyarázta Tristan d’Avezac, a Territoires Humains nevű cég alapítója, aki a francia munkaügyi minisztérium statisztikai kutatóintézetének, a Dares-nek e platformokról szóló tanulmányának elkészítésében vett részt.
A tanácsadásban vagy az informatikában dolgozó magasan képzett munkavállalók tudásukat és a pozíciójukat kihasználva gyakran saját vállalkozást alapítanak.
Ezek olyan volt alkalmazottak, akik kihasználják a kapcsolathálójukat, hogy a munkáltatójuk által elvett árrés nélkül vállalkozzanak
– tette hozzá a tanulmány másik társszerzője, Odile Chagny, az Institute for Economic and Social Research közgazdásza és a Sharers & Workers hálózat társalapítója.
Miközben bizonyos fehérgalléros munkavállalók megragadják az önfoglalkoztatás lehetőségét, hogy visszaszerezzék a kontrollt és autonómiát, a platformok közvetítése kiábránduláshoz is vezethet. A fizikai munkákat végzőkhöz hasonlóan a szabadúszók is ki vannak téve az algoritmikus irányításnak és a minősítések következményeinek: egy kérésre adott lassú válasz vagy egy rossz minősítés csökkentheti a láthatóságukat, és hirtelen visszaesést okozhat a megrendelések számában. A kevés tapasztalattal rendelkezők továbbá, például a fiatalok, akik ezeket az oldalakat használják első megbízásaik megszerzésére, nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Nagyon nincs egyensúly a munkavállalók és a megrendelők között, akik szabadon hagyhatnak értékelést a munkavállalókról a platformokon, és mindig övék az utolsó szó
– mondta Odile Chagny.
Miután a világjárvány alatt és után sok vállalat kiterjesztette a távmunkát, most kísértésbe esnek, hogy kiszervezzék ezeket a tevékenységeket szabadúszóknak? A kockázat mindenképpen fennáll, különösen akkor, ha a távmunkától megfosztott alkalmazottak kísértésbe eshetnek, hogy szabadúszásra váltsanak.
A munka platformosodása egyértelműen összefügg a távmunka kérdésével
– állítják a Bruegel Intézet digitalizáció okozta egyenlőtlenségekről szóló tanulmányának szerzői.
Amellett, hogy a platformizáció hozzájárul a szakmai kapcsolatok széttöredezéséhez, az önfoglalkoztatók szakmai fejlődését is akadályozhatja azáltal, hogy bizonyos feladatokra korlátozza őket. Ez a kockázat különösen a szélsőségesen szétdarabolt feladatok esetében áll fenn, a „mikro-munkára” jellemző.
Amikor egy vállalat kiszervezi a tevékenységét, a készségfejlesztés is a munkavállaló kezébe kerül
– jegyezte meg Odile Chagny. Ellentétben egy alkalmazottal, akinek a cégénél előléptetés járna, a szabadúszókon múlik, hogy kellő kihívást jelentő feladatokat találjanak, vagy képezzék magukat, hogy javítsák az értékeléseiket.
Adat
Fontos