2019 óta működik egy vállalati program Magyarországon, ahol megfordítják a hagyományos tanár-diák szerepet: középiskolások tanítanak 60-70 éves nyugdíjasokat arra, amibe a fiatalok már beleszülettek: az okostelefon és az internet használatára.

Tanítás után, pontban 2 óra 15 perckor elkezdődött a foglalkozás a szombathelyi Horváth Boldizsár Technikumban egy szürke novemberi szerda délután. A dolgok már szinte maguktól mennek. Gyorsan kialakultak a párok, a tanítók és a tanítványok leültek, és elkezdődött az egyénre szabott gyakorlati oktatás. A technikum számítógéptermében épp, hogy elfért a kilenc tanulópár, egy asztal maradt csak üresen.

A járvány és a lezárások óta egyre többen nyitottak az online világ felé a nyugdíjasok közül, szeretnének kapcsolatot tartani, tájékozódni, szórakozni ezen a csatornán is. De a szándék nem elég, kell valaki, aki megmutatja, hol kell bekapcsolni, hova kell kattintani – úgy, hogy tényleg meg is értsék.

„Először izgultam, hogy mi lesz, ha komplikált kérdéseket tesznek fel” – mondta a foglalkozás után a 15 éves Júlia a technikumban. „De tényleg érdekli őket, hogyan működik, ez meg is lepett, ahogy az, is hogy páran mennyire haladó szinten vannak már. Tetszik, hogy kikérik a véleményemet” – mondta.

A 16 éves Vince szerint „jó érzés azt mondani, hogy én vagyok a főnök”, amikor arról kérdeztük, hogy tetszik neki a tanár-szerep. 

Katalin, aki 68 éves és ugyanitt, Szombathelyen vett részt a foglalkozáson, korábban több számítógépes tanfolyamra is elment, de egyiknél sem tanult annyit, mint most. Elmondása szerint azok nem voltak ennyire személyre szabva, és olyan is előfordult, hogy véletlenül rossz szintre jelentkezett.

„Bár számítógépen dolgoztam, nem tudtam, hogyan kell e-mailen mellékletet, képet küldeni, ezt tanultam most meg” – mondta.

Tesztprojektből országos program

A program a Magyar Telekom kezdeményezésére indult, Legyélteis! Most generációs néven. A fordított oktatási szituáció pedig bőven tartogat váratlan fordulatokat és tanulságot a résztvevőknek, valamint az országos szintű szervezést végző civil és nyugdíjas szervezeteknek is. 2023 elején 16 város van Magyarországon, ahol legalább egy iskolában működik a program.

A program 2019 márciusban indult el tesztjelleggel. Ekkor négy budapesti középiskolában találkoztak a diákok az érdeklődő nyugdíjasokkal. A három hónap sikere, a pozitív visszajelzések után ősszel országos szintre terjesztették a programot, civil szervezetek segítségével.

„Az elején sokat tanultunk, olyan dolgokat is, hogy ha egy iskola harmadik emeletén van a számítógépterem, akkor az kizáró ok pár idősnek” – mondta Türk Rita, a Magyar Telekom kommunikációs szakértője, a program egyik kitalálója és megvalósítója.

Az időseket kezdetben olyan nyugdíjas klubokon keresztül szervezték be, ahol volt, aki vállalata ezt a pluszmunkát. Ez nem volt elég hatékony, így 2021-től már a 100 ezer fős tagsággal bíró Nyugdíjasok Országos Szervezete (NYOSZ) is segíti a szervezést a civil egyesületek mellett. A Telekomnál alapvetően régiónként egy koordináló szervezetet kerestek meg. A program még nem fedi le a teljes országot, de a nyolcból hét régióban sikerült stabil partnert találniuk.

„Nem nagyon volt még hasonló jellegű program. Olyan szokott lenni, hogy képzett informatika tanár próbálja az időseket tanítani, de ennyire személyes és témaközpontú még nem volt. Élvezték a nyugdíjasok és fiatalok is” – mondta Tasnádi Zsófia a pécsi Élménylelő Alapítványtól, amely a helyi foglalkozásokat szervezi.

„Akkor lesz sikeres a program, ha legalább három ember minden oldalról – iskola, civilek, idősek - aktívan foglalkozik vele”

– hangsúlyozta a programban szervezőként részt vevő budapesti Demokratikus Ifjúságért Egyesület (DIA) koordinátora, Alacsony Zsóka, hozzátéve, hogy „az első 2-3 alkalom után már szinte magától működik”.

A Telekom javasolja a szervezőknek egy nulladik, felkészítő alkalom megtartását a diákok számára. Ez egyfajta bemelegítés a fiataloknak arról, hogyan kommunikáljanak az idősebbekkel, milyen témák jöhetnek fel a foglalkozások során.

A fő cél a bizalmi légkör megteremtése, a csapatépítés, és az élményszerűségre is nagy hangsúlyt fektetnek ilyenkor. Ez a járvány miatt különösen fontos volt, hiszen a diákok kiestek a napi rutinjukból. „A suliba is nehezen kapcsolódtak vissza a diákok, pláne egy ilyen extra programba” – mondta Alacsony Zsóka.

A program megvalósításához, a diákok toborzásához elengedhetetlen az iskolai közösségi szolgálat rendszere. Ez egy államilag előírt, 50 órás „kötelezően választható”, közösségi célú tevékenység, amit a diákoknak igazoltan teljesíteniük kell ahhoz, hogy érettségizhessenek – a szolgálat lehet a kutyasétáltatástól a szemétszedésen át gyerekek táboroztatásáig számos tevékenység.

A sikeres programhoz szükséges a jó helyszín kiválasztása. A diákoknak a legkönnyebb helyben az iskolában, tanítás után részt venni a foglalkozásokon, ha van külön számítógépterem, így ha valakinek nincs saját eszköze, használhatja az ottani gépet. Pécsen és Nyírbátorban azonban például a közösségi házban vagy a nyugdíjas egyesületnél tartják a találkozókat.

Dönteni kellett, hogy feladjuk-e

Az idősek és a fiatalok közötti személyes találkozókra építő kezdeményezésnek 2020-2021-ben a koronavírus-járvány és a lezárások tettek keresztbe.

Nagy pofon volt, amikor az ígéretes kezdés után 2020 márciusában rögtön jöttek a lezárások, pont akkor, amikor beindult volna a program. Dönteni kellett, hogy föladjuk, vagy megpróbálunk valamit tenni

– mondta Türk Rita.

Az idősek között voltak, akik kiszorultak volna a programból, ha a foglalkozásokat teljesen online bonyolítják, hiszen még nem tudtak eleget. Ezért rövid tananyagok elkészítését kérték a diákoktól, amelyek egy részét hozzáférhetővé tették az oldalon – így az időseknek sokkal kisebb „küszöböt” kellett megugraniuk egy Skype-híváshoz képest, csak a legyelteis.hu weboldalra kellett felmenniük. Ez azért is jó volt, mert így sokkal több diák tudott részt venni a programban földrajzi korlátok nélkül, érkezhettek videók olyan diákoktól is, akiknek az iskolájában nem szerveztek személyes oktatást.

A kezdeményezés elég sikeres volt, 400 tananyag érkezett be a Telekomhoz, ebből egy előszűrés után mintegy 240-et töltöttek fel a program weboldalára, nyolc témakörre osztva. Sok embert elértek így, ahogy a Youtube-csatornájukkal is. A legnépszerűbb anyag több mint 58 ezer megtekintésnél jár, ez egy androidos okostelefon alapbeállításairól szóló rövid 3 perces videó (kapcsolatok, hangok és rezgések, értesítések, kijelző).

A személyes oktatás csak 2022 januárjában indult újra, de jórészt még mindig hibrid módon zajlik a program. Jelenleg az online és az offline út is járható, azaz továbbra is küldhetnek a diákok saját készítésű tananyagokat, de amint lehet, szeretnének csak az offline, személyes találkozókra visszaállni.

Igény mindenképp van rá. A 2019-es kezdés óta több mint 3000 diák és 3700 nyugdíjas vett részt 329 személyes foglalkozáson a Telekom adatai szerint. Eddig több mint 53 ezer ember vett részt a programban országszerte. (Ők a hivatalos weboldal látogatóinak egy részéből, a program YouTube-csatornájának követőiből és az online szintfelmérő teszt kitöltőiből adódnak össze.) A program teljes online elérése 916 700 ember, amelyet főleg a YouTube-on, Facebook-on és a program weboldalán keresztül elért emberekből kalkuláltak ki.

Tervezik a folytatást és a program további kiterjesztését is. A legújabb kihívás az energiaárak, azon belül is a fűtési költségek növekedése, mivel számos iskola nem tudja vállalni a délutáni foglalkozásokkal járó pluszkiadásokat.

70 felett jön a digitális szakadék

Az idősek digitalizációjának felkarolása releváns társadalmi kérdés, ugyanakkor nem látszik, mi lehet a legjobb megoldás a téren. Több mint kétmillió nyugdíjas él a csaknem tízmilliós Magyarországon, és bár az utóbbi években a járvány miatt is egyre többen használják az internetet közülük, még mindig nagy lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. 

„Ma már az idősebb korosztály az, ahol szükség van a segítségre, mert ott legalább olyan súlyos problémák merülhetnek fel az internethasználat során, mint a fiatalok esetében”

– mondta Ságvári Bence szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, amikor a program lehetséges társadalmi hatásairól kérdeztük. Az idősek szerinte veszélyeztetett csoportnak számítanak, mert más médiakultúrában szocializálódtak, más kultúrája volt a bizalmatlanságnak és a kétkedésnek.  

Szerinte egy kicsit „az űrben mozognak” ezek a vállalati programok, mert bár abszolút van létjogosultságuk, de az is látszik, hogy társadalmi szinten minimális összhatást tudnak kifejteni. „Azt nem tudni, lehet-e máshogy csinálni, mert nem biztos, hogy egy hatalmas állami programot egyáltalán össze lehet erre hozni” – mondta. 

Nagyrészt a 60 év felettiek és az alapfokú iskolával rendelkezők közül kerül ki a népesség 20-25 százaléka, amely még mindig nem vagy nem gyakran használja az internetet – esetleg van okostelefonja, de nem használja ki, egy kutatás szerint.^*Mi és az MI – értékek, attitűdök, bizalmi kérdések a mesterséges intelligenciáról a magyar társadalomban című, a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium megbízásából készített kutatás.

2021-ben a legalább heti rendszerességű internethasználat leginkább az 50 év felettiek körében tudott növekedni, egy év alatt csaknem tíz százalékkal, 67 százalékra emelkedett az arányuk.

A nagyobb visszaesés 70 év fölött kezdődik: tízből mindössze hárman használják a netet, míg tíz 80 év feletti közül pedig már csak egy-két fő a nethasználók aránya a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tanulmánya szerint.

Híd a generációk között

A gyermekvédelem kiemelt része a programnak, hiszen ebben a szituációban két veszélyeztetettnek számító korcsoport, a fiatalok és a nyugdíjasok dolgoznak együtt. A Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány bevonásával kialakított gyermekvédelmi irányelvek betartásának érdekében e-learning tananyagokat biztosít a résztvevők – diákok, idősek, pedagógusok és civil szervezetek – számára. A biztonságos környezet biztosítása a találkozók során alapvető fontosságú, és erre a szervezők is odafigyelnek. Mindig részt vesznek az oktatási alkalmakon, segítenek, ha valahol elakadást látnak.

„Nagyon szerette mindenki a foglalkozásokat, nem volt negatív visszajelzés. A legnagyobb pozitív tapasztalat, hogy barátságok alakulnak ki a diákok és az idősek között”– mondta a szegedi Tálentum Alapítvány vezetője, Zsivkovicsné Gyenes Krisztina.

„Néha a fiatalok mondják, hogy rengeteget beszélnek a nyugdíjasok, akik pedig azt mondják, hogy van diák, aki jobban magyaráz, és van, aki kevesebbet beszél. Ha elakadás van, odamegyünk, segítünk, és ráérez a fiatal”  – mondta.

Náluk az a rendszer, hogy ötalkalmas, általában tíz párral zajló kurzusokat hirdettek. Így egy-egy pár viszonylag hosszabb ideig, több héten, akár hónapon keresztül tanulhatott együtt.

„Buktatót jelenthet, ha valaki korábbi tapasztalat híján nem jól méri fel, mennyi türelem kell az idősekhez, mert nem volt még velük kapcsolódása” – mondta Hajdú Enikő iskolapszichológus. Ezt kudarcként is megélheti a diák. Ugyanígy az időseknél előfordulhat, hogy azt hiszik, az ő hibájuk, ha már ötödszörre magyaráznak nekik valamit, és még mindig nem értik.

„Lehet olyan helyzet is, hogy valaki elvesztette idős hozzátartozóját, és van egy tudat alatti elvárása, hogy pótolja őt. Ilyenkor a határok betartására kell odafigyelni” – mondta.

A fordított tanítási helyzetnek a tudásátadás mellett pozitív hozadéka lehet, hogy a fiatalok kapcsolódhatnak a korábbi generációkhoz, megismerhetik tapasztalataikat, hagyományaikat, ez az új nézőpont segíthet nekik eligazodni a világban – mondta a pszichológus. A tanítási szituáció által kompetensnek érezhetik magukat, nőhet az önbizalmuk, és rengeteg türelmet tanulhatnak. 

„Gazdagító élmény a fiataloknak megtapasztalni, hogy 70 felett is el lehet kezdeni a nulláról” – emelte ki Hajdú Enikő. Míg az iskolarendszer arra kondicionálja a diákokat, hogy mindig a következő vizsgára, dolgozatra, érettségire, felvételire tanuljanak, a program tágítja a tanulásról alkotott fogalmukat. A saját szemükkel láthatják és tapasztalhatják, hogy az intézményes kereteken kívül is van tanulás, ami nem ér véget az érettséginél vagy diplománál. Ahogy az együttműködés és a segítségnyújtás élménye is egy életre szól, ami későbbi életvezetési döntéseikre is kihathat.

Az idősek számára pedig az ismeretek megszerzése mellett hozzáadott érték, hogy ha magányosak, kapcsolódhatnak másokhoz, új ingereket kapnak. A digitális eszközök segítségével új szokásokat alakíthatnak ki a kapcsolattartásra és szórakozásra.

A fiatalnak lehet egy edukációs élmény az is, hogy „lám, így is lehet kommunikálni az idősekkel” – mondta Tóth Dániel digitális területre szakosodott pszichológus.

Gondolhatják, hogy „ha egy idegennel így el tudok beszélgetni, akkor elmehetek meglátogatni a nagyit is.”

Az idősüggyel foglalkozó szervezetek, nyugdíjas egyesületek különösen örülnek neki és szívügyükként kezelik a programot. „Plusz hozadéka a programnak, hogy a fiatalok így megismerhetik az idős korral járó megváltozott képességeket. Régen, amikor több generáció egy nagy családban élt együtt, kikérték az idősek véleményét – ma legtöbbször egyedül élnek a nyugdíjasok, mert a gyerekek elköltöztek máshova, külföldre mentek” – írta le a helyzetet Román Demeterné, a szabolcsi NYOSZ vezetője.

Réka, aki 16 éves, Pécsen vett részt a foglalkozásokon. „Két nagyon aranyos néninek segítettem. Megmutattam nekik, hogyan lehet SMS-t írni, e-mailt írni, hogyan tudnak telefonhívást indítani és fogadni, illetve megmutattam nekik egy kicsit a Google használatát is. A kurzus alatt nemcsak én tanítottam őket, hanem én is tanultam. Találkoztam más világnézetekkel, és kaptam jó tanácsokat a jövőmmel kapcsolatban is.”

 A cikk a Transitions Online-nal együttműködve készült, a megoldásközpontú újságírás támogatását célzó program részeként.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet digitális digitális kompetencia digitális műveltség digitális nemzedék digitális oktatás Olvasson tovább a kategóriában