A populizmus közelmúltbéli előretörésének egyik fő oka 2008-as gazdasági világválság a politikai gazdaságtan szerint, ami ugyan nem egy új megállapítás, a mostani körülmények között mégis aktuális. Luigi Guiso, Massimo Morelli, Tommaso Sonno és Helios Herrera friss tanulmányukban e két jelenségi közötti kapcsolatot vizsgálják, és a fő következtetésük szerint a recesszióval a kínálati és a keresleti oldalon is teret hódítottak a populista hangok, amelyek aztán a konjunktúra bekövetkezte ellenére is markánsak maradtak.
Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a globalizáció és az automatizáció zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban dolgozók helyzetét jócskán kikezdte, akik emiatt mindinkább kiábrándultak a liberális demokráciából. Ehhez a fokozatos és vélhetően visszafordíthatatlan tendenciához adhat hozzá egy sokkszerű löketet a gazdasági visszaesés, mivel a recesszió a választópolgárok döntő részét kedvezőtlenül érinti, míg a nemzetközi egymásrautaltság erősödésének és technológia fejlődésének szép számmal akadnak nyertesei is.
Mindez 2008-at követően leginkább úgy mutatkozott meg, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos bizonytalanságérzet a kékgallérosok körében már korábban is meglévő szintjéhez kezdett felzárkózni a többi társadalmi rétegben: például a korábban megtakarítani tudó, illetve hitelképes középosztály körülményei is leromlottak a tartalékok elértéktelenedésével és a hitelfeltételek szigorodásával.
Ez a folyamat végső soron még több kiábrándult szavazót eredményez, miután azok a csoportok is fogékonnyá válnak a populizmusra, akiket egyébként az általános gazdasági változások nem érintenek hátrányosan.
Guiso és szerzőtársai szerint a populizmusra való fogékonyság mellett a választási hajlandóság és a pártok iránti bizalom csökkenése is megfigyelhető a válság által érintett csoportokban. E fejleményekre a politikusok is reagálnak: a válságos, illetve a válságot követő években új pártok megjelenésével, illetve a meglévő hangnemváltásával jócskán megnőtt a populista politikai erők súlya az európai országokban.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
