Tovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarok
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Noha a születéskor várható élettartamot nézve nem áll valami fényesen Magyarország európai összehasonlításban, a munkával töltött évek száma az elmúlt két évtizedben az uniós átlag közelébe ért. A kétezres évek elején a 15 éves magyarok átlagosan 28 aktív évnek néztek elébe a munkaerőpiacon, akik viszont az elmúlt évtized végén léptek ebbe az életkorba, már 34 évnyi munkára számíthattak. Persze időközben a várható élettartam is megnőtt, de korántsem olyan mértékben, mint a munkával töltött évek száma.
Ez a növekmény a régióban mért értékekhez képest is jelentős, Magyarország lényegében behozta lemaradását a visegrádi térség országaihoz képest.
Az életszakaszokat érintő további lényeges változás a közelmúltból a gyermekvállalás halasztása: az utóbbi két évtizedben 25,6 évről 28,3-ra nőtt az első gyermeküket szülő anyák átlagos életkora. Ez a trend megegyezik a szűkebb régióban és az Európában tapasztalható változásokkal, és nagyban befolyásolja a gyermekszületések számát, illetve végső soron a népesség hosszabb távú gyarapodási (szinten maradási) kilátásait.
A hasonló tendenciák mellett ugyanakkor fontos különbségek is látszanak a fenti ábrán. A magyarországi, illetve a térségi adatok ugyanis jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Az első szülés későbbre tolódása tehát a kontinens nyugatabbi részein jellemzőbb probléma. Ezekben az országokban nagyobb is az eltérés a tényleges és a társadalmi elvárásoknak megfelelő szülési kor között. Tőlünk nyugatra a nők kettő-négy évvel később válnak anyává, mint ahogy azt a társadalom ideálisnak tartaná, míg Magyarországon és más posztszocialista országokban ez az eltérés kisebb, hozzávetőlegesen két év.
Későbbre tolódtak a házasságkötések is ebben az időszakban, 2002 és 2019 között a magyar nők és férfiak átlagéletkora az első esküvőjük idején négy évvel növekedett. Hasonló tendenciák jellemzők a régióban is, de a többi visegrádi országhoz képest jellemzően a magyar párok kötnek a legkésőbb házasságot.
Mindezzel együtt megváltozott Magyarországon a különböző életszakaszok elhatárolása is, már ami az életévekben kifejezett töréspontokat illeti. A felnőttkor kezdetét 2006 és 2018-19 között egy-két évvel, a középkorúságét négy-öt, az idős korét pedig három-öt évvel tették későbbre a magyarok. E változások nyomán mostanra a nőket lényegében ugyanolyan életkorban nevezik idősnek, mint a férfiakat.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
